Mély levegő

Alig állhatott helyre szívverésünk a keddi BL-őrület után, kora délután ismét hazai pályán láthatjuk kedvenceinket. Nyolcgólos drámára ezúttal aligha számíthatunk, de izgalomban feltehetőleg ma sem lesz hiány.

Négy nap elteltével is nehéz szavakat találni a hétközi történésekre. Az Ajax elleni feltámadás olyan élményt nyújtott, amit akkor sem felejtene könnyen az ember, ha számára semleges csapattól látja, így pedig pláne hosszú időkre emlékezetünkbe vésődött minden idők egyik legizgalmasabb BL-csoportmeccse. Az extrém adrenalinfröccs remélhetőleg a játékosokra is ösztönzőleg hatott, ugyanis mielőtt elvonulnak az év utolsó válogatott szünetére, még lendületből le kéne győzni a Crystal Palace csapatát.

A feladat még úgy sem lesz egyszerű, ha a keddi tűztől hajtva futnak ki a srácok a pályára. Jó teljesítményünknek és kedvező sorsulásunknak köszönhetően zsinórban öt bajnokit húztunk be, de látni kell, hogy már a Burnley ellen sem hengereltünk, a Watford otthonában pedig hiába uraltuk a meccset közel 80 percig, a VAR ismételt kitűnő munkájának hála az utolsó másodpercekben még rendesen leizzadtunk, amikor Kepa bravúrral tolta ki kollégája fejesét a sarokból.

Míg mi egy könnyebb széria után találkozunk Hodgsonékkal, a Palace jelenleg egyre-másra játssza a nehéz meccseket, sorrendben a City, az Arsenal és a Leicester után találkoznak velünk. Az elmúlt hetek kalkulálható visszaesése ellenére is csak elismerően lehet szólni a Sasokról, akik huzamosabb ideje erőn felül teljesítenek: az idei naptári évben csak öt csapat gyűjtött náluk több pontot, ami valóban megsüvegelendő teljesítmény, főleg, hogy olyan együtteseket előznek a képzeletbeli táblázaton, mint a Manchester United vagy a Spurs.

Hodgson az előző idényben jól működő 4-4-2-t idén egy még stabilabb 4-5-1-re cserélte, aminek látszólag a csapat legnagyobb sztárja látta kárát: Zaha tavaly középen szerepelve 10 gólig jutott a bajnokságban, a középpálya széléről viszont kevesebbszer tűnik fel a kapu előtt, így novemberben még mindig nincs találata a szezonban – az ilyen sorozatoknál mindig bennem van a félelem, hogy ellenünk törik meg a rossz széria. Főleg, hogy emlékezhetünk mi történt, amikor a tiszavirág-életű De Boer-éra 0 pontos szezonkezdete után látogattunk a Selhurst Parkba – két éve címvédőként pont nélkül távoztunk az akkor még tökutolsó csapat otthonából.

Reméljük, N’Golo innentől nem csak egy-egy meccs erejéig lesz bevethető

Ami minket illet: szerencsére úgy tűnik, a keddi csata nem járt áldozattal, ugyanis Lampard elmondása szerint Mount a kisebb sérülése ellenére is bevethető. A már megszokott hiányzókhoz ezúttal Jorginho csatlakozik, aki (taktikusan?) begyűjtötte szezonbeli ötödik sárgáját, így biztosítva, hogy a City ellen pályára léphessen. Az olasz játékos nem csak a közelgő rangadó miatt pontozta ki magát a lehető legjobbkor, ugyanis pótlására időben felépült Kanté, akit nagyon reméljük, most már véglegesen az egészséges játékosok táborában tudhatunk.

Bár a keddi döntetlennel a BL-csoportban még nem kerültünk pole pozícióba, a bemutatott küzdés és a visszakapaszkodásnál érzett eufória olyan lélektani pluszt nyújthat, ami könnyen átlendíthet minket egy, a Palace-hoz hasonló kellemetlen akadályon. Most kell venni még egy utolsó mély lélegzetet, és lendületből meg kell oldani a feladatot, hogy aztán nyugodtan várhassuk a két hét múlva esedékes manchesteri túránkat – még az is előfordulhat, hogy addigra már Guardioláék fognak minket üldözni a tabellán. Jó szurkolást mindenkinek, KTBFFH!