Revánsvágy

A szerdai továbbjutás és a hír, hogy végre lett akceptált mezszponzorunk, örömmel töltött el, de fogadalmat tettem az előző poszt kommentmezejében, hogy csak semmi pozitív címadás, mert hogy azok eddig nem öregedtek jól. Szóval csak óvatos reménykedésre számítsatok alább.

A Brighton szerda esti kiütésével bejutottunk a ligakupa nyolcaddöntőjébe, ami nem lebecsülendő, tekintve, hogy tavaly sem ebben a sorozatban, sem az FA kupában nem mentünk egy kört se. A következő körben is otthon játszunk, ráadásul a másodosztályú Blackburn Rovers ellen, szóval jó esély van arra, hogy újabb kört menjünk – miközben a nagyok egymást nyírják. Alapvetően nem lenne nagy szám, mit művelünk ebben a sorozatban, de azt gondolom, van a Chelsea már annyira nyomorúságos helyzetben, hogy igenis értékeljük, hogy legalább itt jól megy sorunk.

Már csak azért is, mert a bajnokságban ez közel sincs így. A hat meccsen szerzett öt pont és öt gól is rettentő kevés, pláne annak tudatában, hogy eddig nem a liga krémjével meccseltünk – másképp fogalmazva a java még hátra van. Ez a hét még (papíron) hagyján, válogatott szünet után viszont december közepéig jóformán folyamatosan a pofonfát fogjuk rángatni.

Az eddigiek alapján láthattuk, hogy bizony a nálunk gyengébbnek tartott csapatok ellen sem könnyű (bizonyítja ezt, hogy gólt sem lőttünk három meccse), így több előre kalkulált pontot sikerült eddig bukni, mint amennyit valójában szereztünk. Ha akarunk valamit ettől a szezontól, akkor ezeket a botlásokat el kell kezdeni jó rangadózással kompenzálni. Ám mielőtt belehergelnénk magunkat a kupahelyekért vívott harcba, ne feledjük, most épp két pontra vagyunk a kieséstől.

Ma ellenfelünk a szomszédvár Fulham lesz. Ők még a verhetőbb csapatok közé tartoznak, bár tavaly sikerült kikapni a Craven Cottage-en – és otthon is csak egy pont jött össze. Van tehát min revánsot venni, arról nem is beszélve, hogy egy győzelemmel előznénk őket (is) a tabellán. Remélhetőleg adott annyi löketet és önbizalmat a szerdai továbbjutás és most már a bajnokságban is befejeződik az öntökönlövés. Továbbra is Blue Is The Colour!