A revans ideje

 Ugyan a bajnoki pontvadászat csak a jövőhét hétvégén rajtol, de számunkra már vasárnap elindul élesben a szezon, ahol bajnokként játszhatunk az FA-kupa győztes Arsenal ellen az Angol Szuperkupáért, vagy, ha így jobban tetszik, esélyt kapunk a visszavágásra az elveszített kupafináléért.

Sok-sok összehasonlításba mehetnénk bele, igazából sok értelme nincs, mert van egy pár hasonlóság a két csapat közt jó néhány dologban. Felesleges összevetni a játékoskereteket, egyénekre lebontva, mivel gyakorlatilag abban is találhatunk bőven azonos képességű futballistákat, tehát tényleg nincs szükség a pénisz méregetésre.

Azt viszont például megemlíthetjük, hogy mindkét klub megdöntötte saját átigazolási rekordját, és láss csodát, mindkét illető saját együttese 9-es mezét fogja viselni. Az Arsenalnál ez a játékos Alexandre Lacazette, akiért 53 millió font adtak ki, a felkészülési időszakban pedig 6 mérkőzésen 2 gólt hozott össze. Mi Alvaro Morata játékjogáért csengettünk ki 60 millió font közeli összeget a Real Madridnak. A spanyolnak, egy assziszt mellett, még nem sikerült bevennie eddigi 2 pályára kerülése alkalmával az ellenfelek kapuját. Talán majd az első tétmeccsen…

A klubrekord igazolás akcióban

Morata teljesen egyértelműen Conte embere. Anno a 2014/15-ös szezonban már leigazolta a Juventushoz a spanyolt, de aztán Antoniót nevezték ki az olasz válogatott szövetségi kapitányává, így ők ketten még nem dolgozhattak együtt, most itt lesz az ideje. Morata nagyon szeretett volna az olasszal dolgozni. Alvaro rendkívül komplex játékos, akit Conte mesterünk nagyon kedvel, és én magam is. Nézhetnénk a statisztikát, hogy például csak a tavalyi esztendő során szerzett 15+ gólt, de én inkább a szememnek hiszek, azzal pedig egy technikailag nagyon jól képzett, dinamikus, kiváló befejező csatárt láttam, kicsi Fernando Torres-beütéssel. Egyelőre hatalmas kérdés, mennyire tudja pótolni a vélhetően távozó Diego Costát, aki valószínűleg az utolsó gólját lőtte Chelsea-mezben az Ágyúsok elleni FA-kupa döntőben.

Sajnos elvesztettük azt a mérkőzést, valamint a 2 évvel ezelőtti Community Shieldet is itt a Wembleyben az Arsenallal szemben, de egyébként nagyon imponáló mérleggel rendelkezünk e csodálatos létesítményben, egészen pontosan 31 mérkőzésen 19 győzelemmel. A cél így nem lehet más, mint megszerezni a 32.-en a 20. diadalt, no meg persze visszavágni az elbukott finálé(k)ért.

Összesen egyébként 190 párharcon csapott össze egymással a két gárda, melyen az Arsenal felé billen egy kicsikét a mérleg nyelve, mert ők 74-szer, mi pedig „csak” 62 alkalommal hagytuk el győztesen a pályát.

Hogy mi várható magától a rangadótól? Nehéz megmondani, de ha kiindulunk abból, hogy 2 hete Kínában mennyire simán vertük meg őket 3-0-ra, akkor csak jóra számíthatunk. Nagyon gyorsan, szervezetten futballoztak a srácok, valamint kihagytak jó pár helyzetet az első gólig, amit most nem nagyon tehetünk meg szerintem, mert itt már nem babra megy a játék, hanem mégiscsak egy trófeára, az Angol Szuperkupára, melyet eddig 4-szer zsebeltünk be.

Igen, legutóbb 2009-ben sikerült.

Visszatérve az egymás elleni felkészülési találkozónkra, abból nem nagyon indulhatunk ki. Jók voltunk, az ellenfél nem, de aztán említhetjük azt is, hogy utána a Bayern München és az Inter ellen is maximum a csapatban lévő tartást lehet dicsérni. Ha meg ezeket nézzük, akkor aggodalommal várhatjuk a holnapot.

Ezen a három összecsapáson mindig gyakorlatilag a lehető legerősebb kezdőnket küldte fel Conte, londoni riválisank ellen pedig mintha már az az összeállítás élt volna, amely majd holnap is aktuális lesz. Egészen pontosan a Courtois – Azpilicueta, David Luiz, Cahill – Moses, Kante, Fábregas, Marcos Alonso – Willian, Batshuayi, Pedro formáció. Moratának kisebb problémai vannak az erőnlétével, de ha Pedro játékra alkalmatlan lesz, akkor fitneszgondok ide vagy oda, kezdőbe kell nevezni Alvarót. Ugyanúgy maradhatna ezzel a 3-4-3-as szerkezet, csak Morata egy sorral hátrébb, kicsit szabadabban mozoghatna a pályán szélről indulva. Nemanja Matic a Manchester Unitedhez igazolt, Eden Hazard még egy pár hétig maródi, ahogy másik új igazolásunk, a „Matic-pótlék” Tiemoué Bakayoko is, ők tehát biztosan nem játszanak. Van egy harmadik vételünk is, Antonio Rüdiger. Vele nincsen semmi gond, csak valószínűleg nem bolygatja meg Conte a jól működő hátsó hármasunkat, így a német védő minden bizonnyal a cserék közé lesz nevezve.

Az Arsenal Lacazette mellett még a bosnyák Sead Kolasinacot szerződtette ingyen a Schalkétól, miután lejárt Gelsenkirchenben a kontraktusa, távozókat tekintve pedig még ennyire jelentős változás sincs. Sérült listán pedig náluk is ott van a támadógépezet fő működtetőeszköze, nevezetesen Alexis Sanchez, nélküle pedig egyértelműen nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kellene, persze Hazard hiányában szerintem kicsit ránk is igaz.

Tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy milyen meccs lehet ebből. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy ki fog jönni a szezon eleji forma, meg a Hazard-Alexis duó hiánya, szóval nem számítok túl élvezetes derbire, de annál inkább izgalmasra. Egyik csapat sem arról híres, hogy nekirontana a másiknak, lesz itt nagy taktikai csata, amiből remélhetőleg mi jövünk ki győztesen, viszont nekem nem tetszik ez a Fabregas-Kanté középpálya, ami minden bizonnyal most is a gyepen lesz.

Nem teljesen elégedettek a mesterek, szerintem most sem lesznek azok.

A gyep zöld, az ég kék, ahogy London is kék kell, hogy legyen ismételten! Ha nem a Stamford Bridge-en, akkor Anglia legnagyobb stadionjába kell ezt bebizonyítani!