Blog bejegyzés

Javuló tendencia

1109 liverpool-chelsea1Papírforma eredménynek azért nem mondanám, de tény, közel sem keltett a tavalyihoz hasonló méretű feltűnést, hogy győztünk az Anfielden. Rendkívül fontos győzelem volt ez, hiszen túl azon, hogy a Liverpoolt leverni mindig jó, most olyan járulékos nyereségei is vannak a diadalnak, mint vezető pozíciónk biztosabbá tétele. Ráadásul szépen fogynak a papíron három- (vagy mondjuk inkább úgy, hogy többesélyes) meccsek, miközben továbbra is kérlelhetetlenül hozzuk a kötelezőket. Minden adott tehát ahhoz, hogy örömködjünk alább.

 

Ez volt a harmadik komoly rangadónk idegenben. Míg a City ellen iszonyat defenzívek voltunk, s az emberelőny is kellett a vezetés megszerzett gólhoz (más kérdés, hogy így sem nyertünk), addig a United ellen már kiegyenlített volt a játék, megvoltak a helyzeteink és kis szerencsével mindhárom pontot elhozhattuk volna. Az Anfielden tovább emeltük a tétet: ellenfelünk fölé nőttünk, fordítottunk és megérdemelten győzünk.  A javuló tendencia megvan a hétközi maribori találkozóhoz képest is. A BL csoportkörének 4. fordulójában volt egy beleszarós, illetve egy helyzetpocsékolós félidőnk – ehhez képest úgy érzem, Liverpoolban már jóval magabiztosabban törtünk győzelemre.

Érdekes tapasztalatként éltem meg, hogy mennyire más volt ennek a meccsnek az intenzitása és a forgatókönyve, mint a legutóbbi vizitünk az Anfielden. Áprilisban egy csúcsra járatott Liverpool várt minket: tizenegy zsinórban megnyert mérkőzéssel a hátuk mögött ők számítottak az esélyesnek (pláne, hogy nálunk Schwarzer és Kalas is kezdett, miközben Cech, Terry, Oscar és Hazard sem játszott). Arról a csapatról sütött, milyen komolyan vették a tételt, miszerint egy meccsen bárki legyőzhető – az más kérdés, hogy mi is ebbe kapaszkodva győztük le őket. Ehhez képest idén a pocsék formában lévő Vörösök önmagukat keresték és nem érződött rajtuk jóformán semmi magabiztosság. Ellenben velünk, rólunk ugyanis az összecsapás minden fázisában (hátrányban, döntetlennél és előnyben is) higgadtság és céltudatosság sugárzott.

Nyertük a párharcokat becsülettel

Nyertük a párharcokat becsülettel

Túlzás lenne azt mondani, hogy alább adtuk volna az utolsó hetekben, mindenesetre a csúcsformától is távol áll a maribori döntetlen vagy a soványka győzelem Shrewsburyben, ráadásul a mutatott játékkal is akadtak problémák. Nem segített a Liverpoolban korán bekapott és elkerülhető gól sem, hiszen megint futnunk kellett az eredmény után. Az viszont jelez valamit a csapat erejéből (nem is keveset), hogy ez a Can-lövés (és Cahill-öngól) volt a bajnokságban a harmadik, amivel hátrányba kerültün, s harmadszor is sikerült megfordítani az állást. Van tehát tartásunk és lelkierőnk, nem esünk kétségbe, tudunk váltani, elő tudtunk kapni egy B tervet.

Most volt is annyi szerencsénk (igaz, a nyitófordulóban Burnleyben is), hogy igen hamar jött az egyenlítés, vagyis „nem volt időnk” rágörcsölni a 0-1-re és a Liverpool sem tudott ebből túl sokat meríteni. Cahill finoman szólva sem hálószaggató gólja mellesleg az első volt, amit angol játékos lőtt nálunk a bajnokságban, erre 10 fordulót és 26 gólt kellett tehát várni (én ezt fájlalom kissé, de hát ugyanannyit ér egy találat akkor is, ha spanyol, brazil vagy belga játékos szerzi). Örömmel nyugtáztam, hogy 1-1 után mi mentünk inkább a következő gólért, csak Hazard-nak volt három ígéretes próbálkozása. Fordulás után aztán egy szép akció végén meglett a vezetés is az addig rendre rossz megoldást választó és inkább csak suttyóskodó Diego Costa révén. Szerencsére nem húztuk nagyon magunkra a Poolt, ami bölcs döntés volt, hiszen így a Vörösöknek hátrafelé is kellett biztosítani, arról nem is beszélve, hogy nem egyszer már a támadóharmadunk megközelítése is körülményes volt számukra.

A győztes gól

A győztes gól

Csapatként küzdöttünk, Hazard is sokat melózott hátul, Fabregas is mélyen visszajárt labdákért, csak hogy meg tudjuk azokat normálisan tartani és játszani. Mourinhot is dicséret illeti, amiért erőt vett magán nem küldte pályára a vezető gól után két perccel a romboló játékosait, hanem hagyta, hogy azzal a focival tartsuk a Poolt sakkban, amivel a fordítás is összejött. Úgy ért véget a meccs, hogy sem az egyenlítő gól, sem a vezetés átvétele után nem nehezedett a kapunkra komoly nyomás, nem voltak a hazaiaknak igazi fojtogatós periódusai, Rodgers cseréi pedig nem lendítettek szinte semmit a Vörösök játékán (ez természetesen nem a támadójátékuk negligálása, de én többet várok egy gödörben lévő, ellenünk rendre felpörgő és nem mellesleg négybe vágyó együttestől). Persze mi sem szombat délután voltunk a csúcson, de ez nem is volt kimondottan célunk. Nyerni akartunk egy rangadót idegenben, ezt meg is tettük, ráadásul úgy, hogy mindenki láthatta: mi voltunk a jobbak.

Mivel véget ért már a vasárnapi játéknap is, az eredmények ismeretében bátran kijelenthető, hogy számunkra kedvező eredmények születtek. Tovább hasít ugyan a Southampton és megtörte nyeretlenségi szériáját a Manchester United is, de a Liverpoolon kívül az Arsenal is kikapott, a bajnok City pedig csak egy pontot hozott el a Loftus Roadról. Ja meg otthon égett a Tottenham, de őket már kár is ide venni. Az egyébként tömör és kiegyensúlyozott mezőnyben 4 pont az előnyünk továbbra is a legkitartóbb üldözőnkhöz (Southampton) képest, a címvédő pedig immáron 8 egységnyi távolságból lohol utánunk. Az Arsenal és a United is 10 ponton kívül, a Pool-Spurs duó meg még náluk is messzebb, konkrétan együtt nincs annyi pontjuk, mint nekünk.

Fontos győzelem volt!

Fontos győzelem volt!

Ezek a tények és a számok. Legalább ilyen fontosak viszont a tendenciák is: míg nálunk mindössze két pontvesztés rontja a tökéletes mérleget (az is a két manchesteri fellépés alkalmával), addig a többiek vagy folyamatosan botladoznak, vagy pedig érthetetlen és kritikus gödörben vannak. Nincs tehát jelenleg olyan erő (kivéve a bravúrcsapat Southamptont), amelyik képes lenne tartósan a nyomunkba szegülni. Ha pedig kiegészítjük mindezt azzal, hogy a rettegett novemberben már csak a West Brom (otthon) és a Sunderland (idegenben) van hátra, akkor talán elbizakodottság nélkül is ki lehet jelenteni, hogy felettébb biztató a helyzetünk. Továbbra is Blue Is The Colour!

  • Petikee95

    Kurt Zouma bekerült a francia keretbe, de nem valószínű, hogy játszani fog.

  • lamps8

    Pont az a fajta szurkoló vagyok, aki a végsőkig fenntartásokkal kezeli az ilyen kiváló helyzeteket, próbálok mindig a földön maradni a csapat eredményeivel kapcsolatban. De most úgy tűnik tényleg minden klappol.Az a bizonyos helyzet pedig így fest szemléletem szerint:
    nagyon jó pozícióban vagyunk, vezetjük a PL-t, úgy hogy kb nekünk volt a legnehezebb sorsolásunk, a szezon legdurvább idegenbeli fellépéseit letudtuk, úgy hogy nem kaptunk ki, szar hulladék lapos játékkal is képesek vagyunk nyerni, sérülések sem hátráltatnak túlságosan, ez a válogatott szünet Costa számára is megadja a lehetőséget hogy 100%os fizikai állapotba kerüljön( és remélem Cesc is inkább biztonsági okokból hagyta ott a spanyol edzőtábort nem súlyos a sérülése), a keret sem tűnik lyukasnak, minden posztra vannak kiegészítő embereink, talán Matic kiesése jelentene komoly gondot. És még sorolhatnék pár pozitív körülményt. Joggal bizakodhatunk.

    Reus-al kapcsolatos pletykával (!) kapcsolatban lennék kíváncsi a véleményetekre. Az enyém: nem biztos hogy rá van szükségünk, hihetetlenül üveglábú (most is megsérült) , és igazán ő balszélső. Amit viszont értékeltem , hogy talán Schürrlét adhatnánk cserealapnak. De ez ugye mind pletyka. De ha már felmerült. Helyette jobb szélre én inkább a Fiorentinas Cuadradot tudnám elképzelni, esetleg Shaqiri ő könnyen mozdítható is ( és ballábas).

    • A spanyol szövetség kiadott közleménye szerint Fabregas csak elővigyázatossági okokból marad ki – a szkenjei szerint már most jóval jobb az állapota, mint amit itt a Chelseanél csináltak a Pool meccs előtt, szóval minden bizonnyal fel fog épülni már a WBA ellenire teljesen.

      A második részre: a Reus féle dolog nekem azért sántít, mert róla nehezen képzelem el azt a szerepet, amit az érte adandó Schürrle simán elvisz: hogy nem állandó player. A kalácsképű vikingünket én kedvelem, látszik, hogy rohadtul szereti a Chelseat, és mindig odateszi magát. Vannak szar meccsei, meg jók is, de én továbbra is örülök, hogy itt van, és nem cserélném el. Cuadradora sem. Shakirától meg a jóisten mentsen meg bennünket. Ha már mindenáron hozni akarunk valakit, akkor az (ahogy fentebb te is említetted) egy Matics2 kell, Ramires meg mehet a francba isten hírével, remélem meg sem áll egy másik földrészig.

      • mohacsia

        Reus simán kezdő lehetne a jobb oldalon. Elvileg kétlábas és simán egy klasszissal jobb játékos, mint Willian vagy Schürrle. Én is bírom a németünket, de sajnos nem véletlenül nem alap kezdő, nagyon hullámzik a teljesítménye. Egyébként meg mondd, hogy nem lenne zseniális, ha egy éven (két ablakon) belül a 3. alulárazott klasszist hoznánk el és kb netto 0-ában lennénk, miközben a többi csapat 100 millákat szór el.

        Lehet ekkora paradoxont, hogy a Chelsea az ésszerűen igazoló nagycsapat hosszabb távon nem bírna el a világegyetem.

      • lamps8

        Az értelmező kéziszótárban paradoxon címszó alatt a Chelsea és az ésszerű igazolások szerepelnek mint példa.
        Viccet félretéve, jó irányba haladunk e téren is.

      • Hát, nem tudom. Mondjuk hozzá kell tenni, nem vagyok egy nagy BuLi-fan, szóval olyan rengeteget nem láttam játszani, főleg a BL-ben csak, felőlem jöjjön, de ne Schürrle helyett, hanem mellé akkor.

      • Ramirest adná el kb. legutolsónak Mou.. nagy kedvence a srác! Vmi olyasmit írogattak nyáron h 30körül vitte volna a Real Madrid.

      • ezt hittem Lampardról is, meg Cechről is, de hála égnek José pragmatikus ember, és leszarja a kedvenceket is (pláne, ha nem az övé, lásd Mata) – a lényeg, hogy illjék a csapatba, Ramires pedig egyre inkább nem. Vagy, lehet ebben csak én reménykedem?! 🙂

        Nem akarom nagyon bántani, mert a relatív kevés játékpercéhez képest már van 1 gólja és 3 gólpassza, ami remek. Százalékosan a passzai sem rosszabbak az átlagnál, szóval ez tényleg javarészt személyes antipátia. Minden esetre a keretből én tényleg vele kapcsolatban érzek így, meg Luissal kapcsolatban vannak felemás érzéseim, lévén védekezésben egy hurka. De, nem török össze az alatt, hogy a keret része.

    • Didier90

      Ramirest is lehetne játszatni Matic helyén ha ne adj isten megsérülne. Schürrlének még hagynék időt, nem olyan reménytelen de tény, hogy ázár meg Oscar mellett eléggé kilóg. De Willian is szerintem, túl kevés érdemi megmozdulása van amiből gól születik de robotol rendesen. José szerintem ezért is favorizálja inkább a brazilt, pedig Schürrle gólerősebb. Megkedveltem őt is de azért látni kell, hogy Reus jobb nála ahogy Cuadradónál is. De ha nem változik a keret én azt se bánom.

  • A legfrissebb pletykák szerint az új célpontunk a védősor megerősítésére Varane 20 millióért. Én amondó vagyok, hogy csak akkor jöjjön, ha feltétlen akarunk valakit venni oda, és a másik jelölt Pigé. Különben Zouma eddig elég megbízhatóan teljesít és még ott van Kalas is, aki szintén nagy tehetség. Nem mondom, hogy a kardomba dőlnék, ha a francia esetleg ideigazol, de egyenlőre akkora szükségét nem látom.

    • mohacsia

      Szerintem esélytelen. 2020-ig van szerződése a Madriddal és a két szép szemünkért nem fogják elengedni diszkont áron. Ha Perez papának kellene a pénz a következő galaktikusra, akkor is kb kétszer ennyit kérnének érte.

      • Varane-t már szóba hozták velünk a nyáron is, JM viszont kategorikusan kijelentette, hogy “nem támadunk be” a Realnál senkit (ekkor nyugodtam meg, hogy nem jön Khedira sem). Persze beszélhet JM a fellegekbe, nem lenne egyedülálló dolog, de én nem hiszek ebben. A védősorral kapcsolatban készülök egy poszttal egyébként most a válogatott szünetben.

    • Endy919

      Kalasról szerintem lemondhatunk. Egy gyenge Bundes csapatban alig fér fel a padra! akkor csórikámnak itt mennyi sansza lenne ? Szerintem nem sok .

      Tehetséges , meg szipmi srác , a Pool ellen is szépen lehozta azt a meccset , de szerintem az a hajó már elúszott .

      Varane pedig egy félisten . Carlo inkább most Pepét erőlteti és szerintem Varane sem lenne az ellen hogy ismét José kezei alatt játszon. Ha jövőre ő lenne Cahill párja , Zouma lenne a 3. illetve JT 4. számu védőnk én rábolintanék.

      • Kalasnak az elmúlt negyedévben nem nagyon ment, ez tény, de előtte évekig a csapat legnagyobbra tartott fiataljai között volt. Szerintem még ne írjuk le végleg egy gyengébb időszak után.

        Egy Cahill-Varane páros valóban impozánsan hangzik, kérdés, megértenék-e egymást annyira, mint a két angol.

  • Willian közben gólt vágott a törökök ellen.

  • Zola
Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com