Úgy lett vége, ahogyan elkezdődött. Nem szokványos érzés Chelsea szurkolói körökben, legalábbis, amióta Abramovics betette a lábát a Stamfordra, hogy a szezonunknak március derekára vége. Márpedig, az FA-Kupa kiesésünkkel idejekorán ezt is elértük. A közel 13 éve tartó orosz…
Minden elemében, minden megmozdulásban, minden passzban, gólhelyzetben és gólban, sorsolásban és vezetőségi döntésben, ez a délután egy - nincs jobb szó rá - burleszk.
Nincs újév óév-zárás nélkül. Ahogy eddig minden évben, ezúttal is összeszedtem 10 pontot, ami a legemlékezetesebb ebből a fura évből, aminek legkifejezőbb szava talán a ’végletes’. Rengeteg jóság és sosem tapasztalt mélységek jellemezték 2015-öt. Dicső emlékek és feltépett sebek…
És nem, nem Joséra célzok ezzel, hanem magamra. Én érzem magam becsapva, elárulva, méghozzá a szeretett klub által. Mert ezzel a mai húzással egyetlen dolgot írtunk fel, baszomnagy villogó neonfénnyel a homlokfánkra: szarunk mi mindenre, és továbbra sem vagyunk…
Gondolom mindenki járt már úgy, hogy egy egysörös estéből vad tivornya lett. Nos, ez a poszt most Leicester meccshírnek indult, de aztán kinőtte magát (ebből következik, hogy ezt a részt csak a végén írtam hozzá). Ennek oka, hogy nem…
Ez most itt ismét egy olyan poszt, ami az enyém, ami rólam szól, nem pedig annyira a fő témánkról. Ha van olyan, aki nem ez a rész nem érdekel, nem érint, az megtalálja a megfelelő billentyűt a klaviatúráján, amely…
A célzott meccshírnek nem lenne most sok értelme. Nem hiszem, hogy bárkinek kéne most a só a feltépett sebekre. Nem a Southamptonról vagy a random soros ellenfelünkről szól ez rég. Nagy a baj és ahogy a dolgok állnak, nem…
Másfél hét telt el a Palace elleni blama óta, a vereség hatására alkalmazott agyradír hatása csökkenni kezdett, így most ismét van erőm és hangulatom kedvenc csapatomról elmélkedni. De amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten, szóval az idei…
Mivel a válogatottak keltette űr időt és helyet ad neki, ismét egy töltelékposzttal jelentkezem, hogy Wudi beharangjáig is legyen mivel elütni az időt. Megint filozofálgatunk, így aki ezt a témát nem érzi magáénak, már görgethet is a végére, ne…
Azért kettő, mert egyszer már volt egy poszt hasonló címmel az őshazában, ami ugyan teljesen másról szólt, és teljesen máskor, annyira mondjuk nem is, de legalább kicsit már majdnem erről is szó volt. Mert itt feleim most José Mourinho…
