A következő poszt amellett, hogy próbál higgadt maradni és nem zsigerből ítélkezni, azért tartalmaz majd egy adag szkepticizmust és kesergést. Az átigazolósdi témakörét eddig taktikus távolságtartással igyekeztem kerülni, most mégis ez lesz a téma. Az alapmotívum már megvolt pár…
Már megszokhattátok, hogy illő módon veszünk búcsút azoktól a játékosoktól, akik az évek során szívünkhöz nőttek. Nem lenne fair, ha épp a klubtörténet legsikeresebb és egyik legfontosabb alakjával tennénk kivételt. Minél több az emlék, annál nehezebb az ember dolga,…
Braniszlav Ivanovics kilenc sikerekkel teli év után, idén, a téli átigazolási ablak végén elhagyta a Chelseat. Neki állítunk emléket itt és most, pár kérdés erejéig elővettük a józan nosztalgiát páran a szerkesztőségben, odalent pedig tiétek a terep.
Ez most nem az a mély összefüggéseket kereső, nagy áttekintéseket megejtő iromány lesz. Nem lesznek se grafikonok, se adathalmazok. Inkább csak olyan gondolatébresztő és vitaindító, no meg egy ki nem mondott örömódája annak, hogy végre megint elérhető a kezelői…
Takargatva saját időhiányunkat, amiből a szabad perceket munkára, vagy az EB-re fordítottuk, egy vendégposzt formájában Cech01 húz ki bennünket ezekből a posztolatlan állapotokból. Köszönet érte!
Az immáron hagyománnyá váló össznépi véleménynyilvánítással jelentkezünk a szezonösszegző posztok elején. Tudjátok, PL LR szemmel, kugli, néptánc, együtt nyitunk, együtt zárunk, együtt remélünk, együtt sírunk. Ez azért vicces amúgy, mert többnyire tényleg így van, most a hamari szezonkezdés miatt…
Ez egy bonyolult poszt lesz. Beszélni fogok benne egy csomó dologról, lesz benne csapongás is biztos, meg egy halom személyes vélemény, mert az egész úgy kezdődött, hogy egy rakás dologról akartam írni, de minden kapcsolódott mindenhez, és az előttem…
Kész, elvettek tőlünk mindent: a trófeákat (PL, BL, LK, FA), az önbecsülésünket, a büszkeségünket és most már a veretlenségünket is Hiddinkkel. Vagy inkább eldobtuk ezeket magunktól, most már mindegy. A lényeg, hogy nem igazán tudsz már mit adni nekünk,…
Ki ne vágyna arra, hogy kedvenc csapatát a helyszínről buzdíthassa, magába szívva a meccsre járás minden velejáróját, a metróból följőve kántálástól kezdve a teli torokból bírószidáson át a lelátón átélt gólörömökig. Aki - akár csak egyszer is - átéli…
Mi ez itt, a fátylunk alatt? Rút? Szép? Talán melle van? Éle van? Remény, vagy csak kínálja azt? Idő, amire szükség lenne, vagy már el is szállt? Gondolatok s érvek, melyek egymásnak feszülhetnek, vagy pusztán önismétlő mantrák? Cél, amiért…