Meglopva

Az egész FA, úgy, ahogy van, mindenestől dögöljön meg tripperben és rohadjon meg a pokolban. Induljon oszlásnak az összes belső szerve, és hosszú, fájdalmas kínok között baszódjon meg minden egyes résztvevője a tegnapi gyalázatnak, ezt kérem a jézuskától karácsonyra. Na jó, legyen benne a miki is, hogy biztosra menjünk. Ígérem, jó leszek…

Ó, hogy háromlábú tehenek szabdalják csíkosra alsó fertályad kies részeit, hogy majd azon keresztül helyezhesse beléd ősgyíkvesszejét a magasságos, hogy az a nyolcszegletű, stop-megálljt vezénylő, táblarozsdaszirombolyhos, állítmányt semmibe vevő, szabályokat önkényesen újragondoló, fűszáltipró, normál-idióta-barbár vérvörösinges, hónaljmankós repedtsarkú selyemhernyótalpas hétszentséges emberforma állat szenvedtessen hátralévő életed során minden egyes percben, és fennen hirdesse haragom vörös betűjét előtted állandó jelleggel, hogy hitedből kitérve rettenetes ordítások között egy öröklét hosszúságban vesztegelhess Dante poklának összes bugyraiban felváltva olyan szabályossággal, mint ahogyan tegnap vetted figyelembe a nagykönyv irományait a 90+ percek letelte alatt.

Le kell szögeznem: a Burnleyt nem kárhoztatom semmiért. Ott vannak alant, nekik foggal-körömmel kell most küzdeniük minden nüanszért, megtették, bravó. Arról viszont, hogy ezt ebben a formában megtehették, egyes egyedül a nagyrabecsült, mélyentisztelt feketébe öltöztetett faszhad tehet.

Le kell szögeznem: nem kárhoztatom semmiért a fiainkat sem. Bár nem játszottunk lehengerlően, de mindennek ellenére ha a munkáját elvégezni képes játékvezetői hármas ténykedik a mérkőzésen, akkor az első félidő 3-0-lal zárul, nincs Matics idiótasága, és alsó hangon is lehozzuk a meccset 3-0-lal, vagy verünk még kettőt, és nemcsak, hogy marad a 7 pont fór, de még a gk sem változik egy cseppet sem.

Le kell szögeznem: bár épp a minap tettem ismét nyilvánossá, hogy mennyire nem vagyok a bírózás híve, most viszont egyértelműen bírózok, mert egyszerűen nem lehet mást tenni. Még Chelsea szurkolóként sem voltam hirdetője José FA-ellenes eddigi tevékenységének, mindazonáltal részben láttam igazságát. Mára, a tegnappal viszont a napnál is világosabb a dolog. Tetszik bárkinek, vagy sem, mert gyanítom hirtelen ismét térdig fogunk dagonyázni a mindenféle ellendrukkerek örömtáncot lejtő szakértő véleményében, a szezonban az FA eddig nyilvánvalóan minimum 4 pontot vett el tőlünk (a Saints elleni Fabregas esetre gondolok még a tegnapi küldetés mellett), és tényleg nem tudom, mit kellene tenni ahhoz, hogy az egyenlők közötti egyenlőbbek mérlegelésénél ne a Chelsea legyen mindig a sátán serpenyőjében, míg mindenki más meg a másikban. Halkan jegyzem meg, 2, azaz írom: kettő darab büntetőt ítéltek meg a javunkra a mindenkori játékvezetők a PL-ben eleddig – nyilván csak ennyi volt megadható, igen. Még halkabban jegyzem meg: utoljára 2014 november elsején kaptunk tizenegyesrúgásra lehetőséget. Ennyit a City egy meccsen megkapott a Spurs ellen, már október közepén. És érdekes módon, tegnap már a második másodpercben megkapták – az egyébként jogos jussukat. Csakhát igen, úgy tűnik a jogos és jogos büntetők közt is van különbség.

Le kell szögeznem: azért is nem vagyok híve a bírózásnak, mert minden csapatot érnek szurkolóik szerint hátrányos megkülönböztetések – nyilván így van ez a City-vel is, meg mással is. De most még mindig annyira forr bennem a vér, hogy nem vagyok hajlandó foglalkozni más kínjával, csak azzal, amit mi szenvedtünk el. Nem vádolom az FA-t a Chelsea elleni hadjárattal továbbra sem, viszont nehéz nem észrevenni a „tegyük izgalmassá a PL-t” mozgalmat. és a fáradhatatlan munkálkodást azon, hogy a Chelsea nehogy nagyon elhúzzon már az egyetlen valamire való riválistól.

Le kell szögeznem: nem a vitás esetek miatt kiabálok. Leszarom, valahogy behúztuk a meccseket, nem érdekel. Talán majd egy kicsit, ha végül gólkülönbség miatt maradunk le címről, trófeáról, akármiről. De a jogos és tiszta büntetőkről beszélek, a +4 pontról, amivel jelenleg 9 ponttal vezethetnénk a PL-t. Oké, az 5 pont előny is előny. Még mindig több, mint baráti. Csakhogy, a 7 pont fórt nem az FA segítségével építettük fel, szóval nem értem, miért tartják jogosnak, ha ők ezt csökkentik. Legalább már ne tennék ilyen látványosan. És akkor arról még nem is szóltunk, hogy Matics nagyon fog hiányozni egy bizonyos kupadöntőn, így könnyen lehet, hogy egy bizonyos FA megfoszt bennünket egy bizonyos trófeától rövid úton.

Le kell szögeznem azt is, hogy az FA hiába csinál kisebb bohócot magából azzal, ha utólag mondjuk eltiltja Barnes-t (akiről valamelyik faszparaszt munkatársa még azt merte nyilatkozni a meccs után, hogy hát ő nem egy alattomos játékos… ja, a hó meg zöld), mert azzal mi nem nyerjük meg a meccset, és nem kapjuk vissza Maticsot sem a kupadöntőre, mert azt azért kötve hiszem, hogy a jóöreg FA akkora Canossa-járást hajtana végre, hogy még Matics eltiltását is mérsékli/eltörli. Eső után köpönyeg, ha egyáltalán, és már amennyiben. De tartok tőle nem lesz itt köpönyeg, és maximum besároznak az eső után – többre nem számítok.

Wudi a meccs előtt azt írta, papíron ez a legkönnyebb meccsünk a hátralévőkből – és, papíron az is volt. A Burnley harcossága nekem egyébként még szimpatikus is, bár a ‘minden eszköz’ bevetése kissé túlzó talán, elvégre ez foci, nem WWF vagy K1, mert Barnes 3 megmozdulása mellett (aki, teszem hozzá, lap nélkül hozta le a meccset), mondjuk Boyd Oscaron elkövetett ámokfutása is elég erősen narancssárgás volt, arról nem is beszélve, hogy ha két kézzel ütünk a labdába a tizenhatoson belül, az nem szimplán büntető, de minimum sárga is.

Olvasgatom itt közben a kommentokat, és nehéz lesz már újat mondani, mert közben jól kitárgyalódott minden, és elhangzott a legtöbb, általam fent elkövetett dolog. Láttuk, olvastuk már José nyilatkozatát azóta, szóba került a Pool meccsen fújó spori is, miegymás. Nehéz bármi hasznosat mondani, Azóta már elért egy kicsit a letargia és a beleszarok életérzés, egyébként egész nap egy kicsit amolyan mindenki kapja be napom volt. Egyszerűen még mindig nem hiszem el valahogy az egészet, olyan, mint egy rossz álom, mint egy kibaszott illúzió, amiből egyszercsak, hirtelen, verejtékben fürödve ébredsz, rájössz, hogy közben az éjszakát nappalra cserélték, majd kivánszorogsz a fürdőbe arcot mosni, s miután arcon csapod magad hideg csapvízzel, lassan rájössz, hogy minden rendben van. Ezt a másnaposságot viszont nem lehet kiheverni. Ezt most egy alkoholnál kevésbé múlékony hatású szer követte el. És szépen lassan rájössz, hogy ez most nem múlik el.

Továbbra is úgy érzem, teljességgel felesleges szót ejteni arról, hogy Costa, hogy Ázár, hogy Matics, hogy Courtois. Pedig lehetne lamentálni egy kellemes koratavaszi délutánon, márha az lesz holnap, hogy Costát mennyire viselte meg a szánalmas, nyilvános meghurcolás, persze nem egy szent, dehát nem ő az első a szezonban, de még 2015-ben sem, aki hasonló tettért meg lófaszt sem kapott. Tegnap sem kellett volna neki sok, de centikkel valahogy mindig lemaradt. Beszélhetnénk arról, hogy Ázár cserébe ismét ellenállhatatlan volt, a gólunk előtt óriásit húzott, és ha végre 15 centinél messzebbről is kapura merné tűzni a labdát, még egy fokkal közelebb járna a tökélygame-hez. Szót kellene ejteni arról is, hogy TC végre megint a magabiztosság kőszobra volt, vagy arról, hogy Matics mekkorát játszott, míg teljes joggal fel nem borította az őt likvidálni kívánó hentest. Figyelem, azt mondtam, teljes joggal, nem azt, hogy szabályosan, vagy okosan. Hülye volt, szabálytalan volt, de még az angol sajtó azon része, aki többnyire a Kék vészt látja vagy láttatja a Chelseaben, is kiáll a történet jogossága mellett. Beszélhetnénk a halovány Oscarról vagy Fabregasról, a csapatot még nagyon szokó Cuadradoról, aki összességében nem rossz, nem rossz, de gyakorlatilag még semmit nem mutatott, szóval beszélhetnénk sok mindenről, de még mindig úgy érzem, hogy amiről beszélni kell, az a 3-0 helyetti 1-1, amit a bírók hoztak össze.

Erről, meg Ivanovicsról. Mert a szerb viszont még emellett is megérdemel minden dicséretet. Az utóbbi hat meccsen négyszer talált be, ez a mutató pedig egy csatár számára is méltóságteljes, hát még, ha azt nézzük, hogy a 6 meccs 7 góljából fűződik négy a nevéhez. Továbbjutást ért a ligakupában, egyben döntőbe jutást, győzelmet a Villa Parkban, idegeben szerzett pontot és gólt a BL-ben, most pedig jobb híján egy pontot egy olyan meccsen, ahol – ahogy JM is mondta – az a csoda, hogy nem verettek meg bennünket. Braniszlav, imádunk!

Jövő héten jön a kupadöntő. Fel kell kötni a gatyót rendesen, mert úgy látszik, nem csak Kane lesz az ellenfél, hanem a Wembleybe kihelyezendő kellékkel feketében is meg kell küzdeni. Addig is, itt egy lőlap a dartstáblára.