A legutóbbi keserédes döntetlen után itt az újabb próbatétel, ezúttal a Brentford ellen kellene majd megtörni egy átkot. Rövid felkonf alább.
Múlt héten az Arsenal ellen megindult a válogatott szünet utáni rangadódömping. Egy döntetlennel sikerült megtörni a hárommeccses hazai vereségsorozatot ellenük, de mégse lehettünk igazán elégedettek az egy ponttal. A helyenként tényleg remek játék és a kétgólos előny okkal tette büszkévé a szurkolókat, s ha nincs Sanchez rossz kirúgása és a velejáró szépítés a semmiből, akkor meglehetett volna egy nagy skalp – legalábbis tízből kilenc és fél Chelsea-drukker szerint. Így viszont továbbra is várjuk, hogy 2022. januárja után ismét rangadót nyerjünk a big6 valamelyik tagja ellen.
Persze törleszteni valónk nem csak az Arsenal vagy a többi nagy felé van, hanem olyan csapatok irányába is, mint a Brentford. A nyugat-londoniak feljutásuk óta szégyenszemre győzni járnak a Stamford Bridge-re, legutóbb 2:0-ra, tavalyelőtt pedig 4:1-re nyertek. Az előző idényben megmutatták, hogy nem hat rájuk a második szezon szindróma, több nagy skalpot begyűjtve végül a felsőházban zártak. Idén nem megy nekik már olyan jól, második győzelmüket csak az előző körben aratták, ettől függetlenül próbára tettek már idén is topcsapatokat.
Csapatunk háza táján sérültek terén nincsenek nagy változások, így Pochettino a már megszokott állományára támaszkodhat, persze az Arsenal ellen visszatérő Jamesnek juthat ezúttal több szerep. Ami örömteli, hogy csapatunk már egy hónapja veretlen. Az eredmények és a játék kéz a kézben vettek javuló tendenciát, ami feljogosít minket egy kis bizakodásra. A hazai mérlegünk is megérdemelne egy kis kozmetikázást, meg hát látva a következő körök párosítását, halmozottan fontos lenne behúzni ezt a meccset, mert egy ideig csak papíron nehezebb meccsek jönnek majd. Továbbra is Blue Is The Colour!
