Elnézést José, jól értettem, hogy Ön MINDENhez ért? Mindenhez IS...
Már az esélyesség terhét, ugye ezzel a kérdéssel vezette fel Wudigessboi a mérkőzést. Többnyire persze nem ezek a meccsek voltak korábban sem, ahol a Chelsea meghasalt, de azért izzadt ma (ami azóta már tegnap) pár tenyér még így is.…
Preventív jelleggel megelőlegezném, hogy a Stamfordon a hazai csapat járjon már úgy, hogy a forduló végén egyedüliként vezesse a PL-t veretlenül. Vágjuk a falhoz a Swanseat na!
A jubileumi 100. bejegyzés itt a TACCS-on. Go on!
Előre bocsátom, azért késett ennyit a meccshír, mert a hétvégét egy jóbarátom esküvőjén és lagzijában töltöttem, s ha létezhet egyel jobb, mint amit ez a meccs adott, akkor az az volt. Dani fiam, úgysem olvasod, de azért boldogságosság innen…
Ahogy az angol mondaná. Ha nem lőttem volna már el a "csak a szokásos"-t a szezonbeharangnál, most az állna itt. Na jó, ez csak részigazság, vagy 20 percig láttuk focizni is a csapatot, abban a 20 percben viszont sokat…
Once upon a time in the wild wild west... avagy volt egyszer egy vadnyugat... anarchia uralkodott a lövészfronton, anarchia és káosz. Hiány és várakozás. Aztán egyszer csak eljött...
Napról-napra pre-season, fejlődünk, haladunk, haladgatunk, fejlődgetünk, s bár van még hova fejlődeni, azért így, hogy már az érdemi játékosaink is kaptak pár percet, vonhatunk egy mérleget, ami szinte semmire sem jó, de legalább van miről beszélni.
Elindult, közben vagyunk, túl vagyunk dolgokon, történt és mégsem, valami és semmi. Szót ejtünk a valamikről, meg egy kicsit a semmikről is, hogy ne unatkozzatok, amíg a nyár nem nyár, de már majdnem, mert ma legalább már még meleg…