„A vereség a játék része” – szólhatna futball-közhelygyűjteményünk aktuális passzusa. Sajnos tagadhatatlan, hogy néha még a legjobbakat is lekeverik a pályáról, hiába BL-címvédők, listavezetők, vagy csak szimplán toronymagas esélyei az adott meccsnek. Nem kivétel ez alól a mi csapatunk sem, volt példa bőven arra a közeli és a nem is annyira közeli múltban, hogy nem feszült épp büszkén a címer se a játékosok, se a szurkolók mellén. Összeszedtem a 15 legpokolibb zakót az utóbbi bő másfél évtizedből, hadd fájjon. Sebfeltépés és szubjektív toplista alább.
Természetesen az ilyen gyűjtemények óhatatlanul sántítanak valahol, hiszen relatív, hogy kinek melyik vereség mitől fájdalmas, illetve mennyire. Valaki az ősi riválisoktól utál legjobban kikapni, mások a sokgólos bukókat emésztik meg nehezen, s akadnak olyanok, akik a papíron jóval gyengébb játékerőt képviselő csapatoktól elszenvedett pofonoktól mennek leginkább a falnak. Az én toplistámban helyet kapott mindhárom típus, mint ahogy akad itt bajnoki és kupameccs is. No de lássuk a medvét!
- Chelsea – Charlton: 0:1 (PL, 2001. 12. 05.)
Még az Abramovics-éra előtt, de viszonylag erős kerettel toltuk ekkoriban (többek közt Desailly-val, Gallas-szal, Petit-vel, Lamparddal, Gudjohnsennel, Hasselbainkkel, vagy Zolával a fedélzeten). Az eredmények ennek ellenére nem igazán jöttek, bár eme meccs előtt épp 3:0-ra gáláztunk az Old Traffordon (a mérlegünk így is csak 5-8-1 volt). A Charlton Athletic-et fogadtuk, már épp kezdtünk reménykedni, a játék is jól ment. Megvoltak a helyzetek, ám mind kimaradt. A legvégén ráadásul Lisbie kiharcolt egy szabadot egy műeséssel, s ahogy lenni szokott, a megítélt és kapu elé ívelt pontrúgást ő fejelte be végül. Nem nagy sztori persze, de az igazi érdemtelen vereség iskolapéldája volt ez, ráadásul otthon, egy londoni rivális ellen.
- Middlesbrough – Chelsea: 3:0 – (PL, 2006. 02. 11.)
José második szezonját (címvédőként) ellenállhatatlanul, kilenc győzelemmel indítottuk, majd az első botlás után nem sokkal prezentáltunk egy tízmeccses szériát is. Minden idők egyik legellenállhatatlanabb Chelsea-je volt ez egy parádézó Cech-vel, a remek korban lévő Terry-Lampard duóval, s olyan fontos „adalékokkal”, mint Gallas, Carvalho, Makelele, Essien, Robben vagy Gudjohnsen. Épp ezért volt döbbenetes a Riverside-on tett látogatás. Egy a ligát könnyedén letaroló csapattól ugyanis még úgy sem fogadható el egy sima vereség, hogy nem fenyegette az egyszemélyes title race-ünket. A bennem lakozó kifogás-generátor bedobná, hogy nagyon rosszkor kaptuk a gólokat (első félidő legeleje és legvége, valamint a második félidőnek az az etapja, amikor épp szépen nyomtunk), de kár a gőzért: csúnyán kikaptunk a szezont tizennegyedikként záró Boro otthonában.
- Chelsea – Aston Villa: 1:3 (PL, 2011. 12. 31.)
A mérkőzés után úgy vághattunk neki a szilveszteri éjszakának, hogy egyértelmű volt az újévi fogadalmunk: csak jobb jöhet. Ártalmatlan dolognak tűnt a már akkor is semmilyen focit játszó Aston Villa vendégjátéka, de Villas-Boas legénysége gondoskodott a búfelejtés szükségességéről. Pedig nem indult rosszul a mérkőzés, domináltunk és Drogba büntetőjével még az előny is megvolt. Ám jött a szokásos belekényelmesedés, Ireland pedig kiegyenlített (szezonbeli első és utolsó góljával, ami be is árazott minket). Fordulás után erőtlenül mentünk a győzelemért, a végén pedig a szellős védekezésünket Petrov, Lampard labdaeladását pedig Bent büntette góllal. Mondanom sem kell, ez volt a szezont csupán két ponttal a vonal fölött záró McLeish-csapat legnagyobb skalpja – mi meg nem győztünk szégyenkezni.

- Chelsea – Crystal Palace: 1:2 (PL, 2015. 08. 28.)
Egy 12 vereséggel (közte 5 hazai zakóval) zárult idényből bőven kell, hogy legyen alapanyag e posztban. Időnként, illetve a végére gyakorlatilag rezisztenssé váltunk, de azért valljuk be, egy Palace elleni hazai buktának itt a helye. Az eltolt rajtot (3 meccs, 4 pont) muszáj lett volna kikalapálni, ráadásul az emlékezetes Swansea elleni nyitómeccs miatt a hazai közönség is győzelmet várt a címvédőtől. Ehhez képest lagymatag és ötlettelen játékot kapott, valamint egy nevetséges gólt a 65. percben. Ez után jöttek a pánikcserék és az egykapuzás, no meg a sporttörténelem: Falcao-gól Kékben. Ám egy perccel később már megbosszulta magát a túl offenzív tizenegy, élén a balhátvédbe kényszerített Kenedyvel, ugyanis visszavette a vezetést Pardew csapata, s meg is tartotta már azt. Sokkoló vereség volt nem csak az ellenfél miatt, hanem mert itt már ki kellett mondanunk: komolyabb a baj, mint gondoltuk.
- Chelsea – Liverpool: 0:1 (PL, 2008. 10. 26.)
Négy és fél év, 86 meccs. Eddig tartott a hazai liga-veretlenségünk, ami a mai napig angol rekord. Hihetetlen adat, elvégre mostanság már az nagy szó, ha valaki egy szezont képes így lehúzni, nem hogy többet egymás után. Még Ranieri kezdte el chelsea-s pályafutása legvégén, majd jött Mourinho, aki bő három idény után Grantnak passzolta át a fonalat további gombolyításra, s e téren nem okozott csalódást az izraeli szakember sem. A 2008-2009-es évadot már Scolarival kezdtük, ám a brazil alig tett be két győzelmet és két döntetlent a közösbe, jött is a vereség. Külön fájdalom, hogy Benitez Liverpooljától sikerült kikapni, ráadásul egy korai, pechesen megpattanó lövés okozta a vesztünket. Ez a vereség egy olyan kilencmeccses etapban esett, amikor mindössze egy gólt kapott a csapat – nyilván ezt (előtte három, utána hat clean sheet). Veretlen hazai szezonunk volt ugyan azóta, de kérdés, meg tudjuk-e ismételni (vagy akár csak közelíteni) ezt a bizonyos nyolcvanhatost.
- Chelsea – Manchester United: 2:3 (PL, 2012. 10. 28.)
Alapvetően nem dőlne a világ össze attól, hogy elbukunk otthon egy rangadót (a későbbi bajnok ellen). De ahogy ez végbement, az a mai napig bántó és dühítő. Persze az elejét mi toltuk el, ráadásul nem is kicsit: bő tíz perc után már kettővel ment a MU. Innen kellett talpra állni. Ebben nem is volt hiba, Robbie legénysége hősies küzdelemmel a félidő végén szépített, fordulás után pedig ki is egyenlített (ráadásul egy Ramires-fejessel). Ahogy jöttek a helyzetek egymás után, simán benne volt a fordítás is a dologban, ám a dolgok innen fájdalmas fordulatot vettek, hála az újabban a világ egyik legjobbjának összehazudott Clattenburg-nek. Előbb Young hasasa után jött az egyből piros Ivanovicsnak (jó, oké, ez még hagyján), majd az Evans által bárdolatlanul felrúgott Torres műesés címszóval kapott egy második sárgát. Mindezt bő öt perc leforgása alatt, vagyis elég hirtelen és önhibánkon kívül kilencen maradtunk. S ha ez nem lett volna elég, az előállt helyzettől fölbátorodó United még egy ordas nagy lesgólt (Hernandez, ki más) is kapott grátiszba Anglia Legjobb Játékvezetőjétől. Ez pedig ki is tartott a végéig, így oda lett a veretlenség. Ráadásul ez után a meccs után indult el a csapat a lejtőn (ekkor 7-1-1-gyel álltunk még), amiből már Di Matteo nem hozhatta ki a csapatot.

- Chelsea – Swansea: 0:2 (Ligakupa, 2013. 01. 09.)
Adott egy ligakupa elődöntő, ahol rajtunk kívül a Swansea, az Aston Villa és a Bradford tagja már csak a mezőnynek. Minden nagy eltakarítva, innen már sétagalopp a dolog – gondolhatnánk. Nos, nem így történt. Az első félidő vége felé Michu kihasználta Ivanovics bántóan buta hibáját, a megszerzett előnnyel pedig jól sáfárkodtak a walesiek, ráadásul kettesünk a találkozó hosszabbításában Grahamnek is adott egy kéretlen gólpasszt. S bár a vereséghez legtöbb köze valóban a szerb hátvédnek volt, azért Benitez és a teljesen ötlettelen csapat is elővehető a blamáért. Természetesen a visszavágón sem sikerült korrigálni (ott Hazard műsorozott a labdaszedővel), így Laudrupék döntőzhettek a Bradforddal. Ezért a trófeáért gyakorlatilag csak le kellett volna hajolni, de mi erre sem voltunk képesek.
- Chelsea – Arsenal: 3:5 (PL, 2011. 10. 29.)
Az AVB alatti bő félév legnagyobb szégyenfoltja egyértelműen ez a finoman szólva sem szívelt városi riválistól benyelt gyomros volt. A nagy reményekkel várt szezon tízedik fordulójában meccseltünk Wengerékkel, s ez már a harmadik vereség volt, ám az első hazai pályán. Pedig kétszer is vezettünk, s még a félidőre is 2:1-es előnnyel mehettünk. Ám térfélcsere után valami nagyon elromlott, az Arsenal 10 perc alatt fordított, s bár Mata még egyenlített, a vége megint a vendégcsapaté lett. Az 5 kapott gólra (s némelyikük esésének körülményeire) nincs igazán elfogadható mentség: Terry csúszkálása, gól engedélyezése egy André Santosnak vagy az asszisztencia van Persie sziporkázásához külön-külön is kegyetlen tőrdöfés volt, hát még egyben az egész. Szerencsére a csapat tanult az esetből, a 3:5 óta ugyanis csak győztünk Wengerék ellen a Stamford Bridge-en.

- Chelsea – Sunderland: 0:3 – (PL, 2010. 11. 04.)
Édes November… Édes Istenem… Az idei szezonhoz hasonlóan a 2010-2011-es idényben is címvédőként bukdácsoltunk, ám ez akkortájt még merőben szokatlan volt. Bár akadtak hiányzóink (Terry, Lampard), s érződött, hogy elmúlt a kezdeti lendület, ilyen gyomrosra a legvadabb álmainkban sem számítottunk. Egy jóindulattal középcsapatnak titulált Sunderland elleni bármilyen pontvesztés kisiklásnak számít odahaza, hát még egy vereség, ami nem mellékesen többgólos! Bántó volt látni az amúgy jó nevű támadószekció (Anelka, Drogba, Malouda) alibizését, a vezér nélküli védelem szerencsétlenkedéseit, valamint azt, hogy ez a már akkor is jellegtelen Sunderland hogy használja ki a gyengeségeinket, s hogy nő a meccs végére minden mutatóban fölénk.
- Chelsea – Bournemouth: 0:1 (PL, 2015. 12. 05.)
Időrendileg ez a legfrissebb, s minden bizonnyal elevenen él még mindannyiunkban ez a szörnyűség. A címvédő fogadta az abszolút újoncot, kár, hogy ebből a pályán semmi sem látszott. Boruc ugyan ihletett formában védett, mint ahogy a piros-fekete védők is hőseiesen vetődtek bele a lövésekbe, de azért volt ott pár riasztóan flottul végigvitt kontra is. Eddie Howe, a vendégek menedzsere a Bournemouth történetének legfontosabb győzelmének nevezte a Stamford Bridge-en aratott győzelmet, ami jól demonstrálja, hogy kiktől sikerült kikapnunk. Ötlettelenség, tehetetlenség és önbizalomhiány köszönt vissza a játékból, a bekapott gólra (ami a végjátékban jött ugyan) pedig nem volt semmi érdemleges válaszunk. A lefújás után José már a derékig megásott sírjából szemlélhette dicsőséges művének romjait (mint utóbb kiderült, utolsó hazai meccsén).
- Juventus – Chelsea: 3:0 (BL, 2012. 11. 20.)
Címvédőként kiesni a BL csoportkörében – na, ilyen is csak nekünk sikerülhet. Bár matematikai esélyünk még maradt a torinói vereség után, ám a sorsunk a meccs végére már kicsúszott a saját kezünkből, s mint ismert, nem is tudtuk visszavenni azt. Legalább ekkora csapás volt maga a „játékunk”: totál alárendeltként csúsztunk bele az olasz késbe, gyakorlatilag végig érződött, hogy nincs esélyünk kicsikarni a szükséges egy pontot. A szétesésünket jól jelezte, hogy Robbie már annyira nem bízott Torresben, hogy helyette inkább Matát tolta föl csatárba – nem is zavart sok vizet tízesünk. S mivel a kapunk előtt Juve-roham Juve-rohamot követett, elkerülhetetlen volt a csúfos bukás.

- Chelsea – Atlético Madrid: 1:4 (Európai Szuperkupa, 2012. 08. 31.)
Megfogadtam, hogy nem teszek be kupadöntőt a toplistába, mert az egy önálló kategória. De ez a meccs akkora blama volt (szemben a „csak” elbukott 2008-as ligakupa fináléval vagy a Corinthians elleni klubvilágbajnoki csörtével), hogy egész egyszerűen itt a helye. Ezen az estén a kontinens hivatalosan is legjobb csapataként léptünk pályára, s szégyenültünk meg eredmény és játék vonatkozásában egyaránt. Teljesen indiszponált volt a Chelsea, a spanyolok már a félidő végére lerendezték a találkozót a tarthatatlan Falcao három góljával. Térfélcsere után még a középhátvéd Miranda is beköszönt, az így előállt négygólos differencia pedig szabályosan megalázó volt. Negyedórával a vége előtt Cahill még szépített, de ettől nem lett jobb a kedvünk. Pedig nem sűrűn állhat neki egy ilyen meccsnek BL-címvédőként egy csapat…
- Chelsea – QPR: 0:1 (PL, 2013. 01. 02.)
Boldog újévet kívánni Benitez alatt is tudott a csapat. Bár a QPR már inkább csak territoriális alapon rivális, a velük vívott meccsek ettől függetlenül hangsúlyosak. Az ellenük elszenvedett vereség így komoly tüske, hát még ha a Bridge-et veszik be a csőszök. Márpedig ez történt, ráadásul semmilyen játékkal és kiesésre predesztinált kerettel. Tovább mélyítette a sebet, hogy a győztes gólt az a Shaun Wright-Phillips szerezte, aki korábban nálunk is rontotta a levegőt, ráadásul még sereghajtó csapatának sem volt épp alapembere. Azért pedig külön piros pont Rafának és a csapatnak, hogy ebbe a késbe egy Villa elleni 8:0, majd két idegenbeli győzelem (Norwich, Everton) sikerült beleszaladni. Egy szó, mint száz: ennek egész egyszerűen nem lett volna szabad így történnie!
- Tottenham – Chelsea: 5:1 (Ligakupa, 2002. 01. 23.)
Nem ma történt, de azért rohadtul fáj. 2:1-es előnnyel utazhattunk a White Hart Lane-re visszavágózni a ligakupában, vagyis nem voltak rosszak a kilátásaink a fináléra. Ehhez képest már a 2. percben egy fájdalmas védekezési malőr után vezettek a spúrok (Iversen), a félidő végéig pedig még egyet hozzácsaptak. Térfélcsere után további hármat kaptunk, Forssell csak szépíteni tudott a legvégén. Emlékezetesre sikerült a meccs hollandjaink számára: Zenden még az első félidőben csúnyán megsérült, 3:0-nál pedig Melchiot helyett tévedésből Hasselbainket állította ki Halsey. A tragikus este végén tehát a Tottenham örülhetett (élükön a nemrég még minket erősítő Poyet-tel), 6:3-as összesítéssel ugyanis ők jutottak be a fináléba (amit elbuktak a Blackburn ellen).
- Chelsea – Bradford: 2:4 (FA kupa, 2015. 01. 24.)
Nem is oly rég még igazán ficánkoltunk ebben a kupasorozatban: a hat év alatti négy végső siker, valamint a veretlenségi rekord beállítása is ékes bizonyítéka volt ennek. Az utóbbi pár évben viszont már súlytalan a Chelsea, ennek csimborasszója pedig a harmadosztályú (papíron 49 hellyel alattunk rangsorolt!) Bradford elleni blamában öltött testet. Az egyetlen tompító tényező az volt, hogy a közvetítési hoppáré miatt nem kínozhattuk magunkat élőben. A hír viszont eljutott hozzánk, így értesültünk arról is, hogy 2:0-ra még mi vezettünk, onnan sikerült így megszégyenülnünk (ráadásul egy annyira azért nem is gyenge kezdővel). Mindezt egy olyan idényben, amikor uraltuk Angliát (bajnoki cím és ligakupa-győzelem). Sokat elmond a vereség kultúrsokk jellegéről, hogy lefújás után Mourinho átbaktatott a vendégöltözőbe és mindenkinek személyesen gratulált, ami tudjuk, alaphangon mennyire szokása… Egyszer kaptunk ki hazai pályán ebben az idényben, de az elég volt a totális mélyponthoz.

Ez az én 15-ös toplistám. Kihagytam valamit? Esetleg a sorrend más nálad? Írd meg kommentben a sajátodat! Továbbra is Blue Is The Colour!
1990 Comments
by Blue One
Biztos valami nagy hír lesz…
by Blue One
Biztos nagy hír lesz…
by Blue One
Biztos nagy hír lesz..
by BlueCech01
Sanyi lesz az, most megmondom.
by Blue One
Ez ám a hír… Megérte beharangozni! Nem vártam eget rengető bejelentést, de azért elég gyenge…
by BlueCech01
Mit nem értesz ezen? Beszálltunk a menekültpiacba, hármat be is fogadtunk.
by Sandic
Ha nem igazolunk senkit az is baj, ha igazolunk az is baj… 😉
by Rammschein
Bazze, van köztük egy Torres… xD
Az semmi, ez ha Pablo Escobarnak valami rokona, akkor besz0ptuk. 😀 Majd még a végén a Chelsea-nél maffia háború lesz a Bridge-n…olasz vs kolumbiai bűnbanda. 😛
by Frenky54
Vagy egy másik fő szponzort szakítottunk:))
by DannyfromtheShed
http://www.skysports.com/football/news/11668/10513714/chelsea-midfielder-nemanja-matic-not-for-sale-says-antonio-conte
Conte: Matic nem elado.
Ami tetszik, hogy Chalobah-t is kulon megemliti a nyilatkozatban, hogy nehez valasztani ezek kozul a KP-k kozul, ugyh jo dolga van, h ez a problemaja.
by Blue One
Csinált valaki már FANTASY csapatot?
Sehol sem találom azt a helyet, ahol a C, V státuszt be tudom állítani. A C-t be tudom úgy, hogy lecserélem a csapatkapitányt és akit helyette berakok, az lesz a csk. A baj az, hogy az V-t nem tudom miért a kapusomnak adta és azt ugye csak a cserekapussal lehet helyettesíteni. Valaki esetleg be tudta máshogy állítani?
Illetve a csapatom manager nevét hol tudom átállítani? Azt se találom sehol… A csapatnevet át lehet állítani, de az edzőét nem láttam.
by DannyfromtheShed
Ha a premierleague.com-ost hasznalod akkor rakattintasz a jatekosra es ugy tudod kivalasztani.
by Blue One
Ezer köszönet! (Ezt vajon eddig miért nem csinálta?! Nah mindegy…)
Fiók adatainak megváltoztatására nincs valami jó ötleted?
by Blue One
Pato újra Európában! A Villareal ugyanis megvásárolta őt.
by BlueCech01
Mondjuk ez pont az ő szintje is legalább.
by Sir Idemitirjak
Szerepel a BLben, előrelépés az előző klubjához képest. 🙂
by Zenzo
pedig a Boroba vártam 🙂
by bilala
http://www.skysports.com/watch/video/sports/football/10513932/conte-transfer-fees-crazy
„When you touch a player it is very difficult because you must pay a lot of money, a lot of money..” :DD (amugy egy szimpatikus nyilatkozat conte-tol, es ha csak reszben felel majd meg annak ahogyan most es a jovoben transferelunk, akkor eselyes, hogy sikerult majd folytatni az utobbi evek ertelmesebb transferpolitikajat, aminek en szemely szerint nagyon is orulnek)
by Rammschein
http://index.hu/sport/futball/2016/07/27/guardiola_betiltotta_a_pizzat_a_mancitynel/ Ha én jó playa lennék, a City bár csak ezért sem! igazolnék. xDDD
by DannyfromtheShed
Hat pedig minden top sportolonak, vagy csak szimplan egeszsegesen elo embernek kell figyelnie az evesre. Persze a cim tulzo, hatasvadasz, mert neha-neha nyilvan esznek egy pizzat, de itt gondolom a napi dietarol va szo, es, ahogy irtak angol lapok tobben 5-10 kilo + al rendelkeznek a citybel, ami elkepesztoen sok felesleg egy sportolonak.
by Rammschein
Jó persze én sem minden nap minden étkezésre pizzát eszek… nem azért írtam…sőt szerintem nem is gyakran eszem egyébként sem. 😀 szal ja szemét hatásvadász cím, én meg gondoltam poénkodok egyet. 🙂
De pl.: Costának meg Hazardnak lehetett volna mondani tavaly ugyanígy, hogy kérem, álljatok le a rohadt pizzával vagy akármivel, mert nem fogtok tudni év közben futni… 😀
by DannyfromtheShed
Jah jolvan, en meg csak azert nem viccelnek ezzel, mert ugye nalunk is pont ilyen gondok voltak, nameg altalanos eronletbeli gondok. Hat nem tudom, Jose valszeg tulsagosan bizott a sracokban egy gyoztes szezon utan, ki gondolta volna, h a kormukre kell nezni, amikor meg igy ternek vissza mar keso, tobb het mire ledolgozzak es visszanyerik a formajukat. Sok klub ugy engedi el a jatekosokat nyarra, h meg vannak adva a szemelyreszabott parameterek, amiket nem lephetnek at. En meg a szerzodesukbe is beleiratnam, mivel a testuk a munkaeszkozuk, amit a klub a szerzodes idejere ugye birtokol 😀 ergo, nem a jatekos rendelkezik kizarolag felette 😀
by Rammschein
Hát én minden komoly dolgot is el tudok viccelni, max beparáztat. 😀 Szóval sry. 🙂
De egyébként teljesen igazad van… ezek ebből élnek, ha szemét akarok lenni akkor tényleg a testükből, de az más hívatás. xDDDDDDDD Szóval kib@szott kutya kötelességük lenne vigyázni magukra, kondin tartani magukat… mert ezért fizetik őket halomra… José tényleg elengedte a pórázt úgy tűnik, vagy az is lehet, hogy egy-két playa megnyerte, amit jónak látott aztán leszarta egy kicsit az utasításokat…mindenesetre jól beszívta vele a csapat meg mindenki… ki tudja, lehet házon belül José adta is neki az ívet emiatt év közben, aztán a játékosok ezután meg még ellenségesebben álltak hozzá, hogy na ugyan ne már, ne egyek pizzát vazze, José. 😀 🙂 De nem is ez a lényeg, hanem, hogy figyeljenek oda, vagy számoljanak a következményekkel, és ne mást szívassanak a nem törődömségükkel, na. 🙂
by BlueCech01
A diszkusz meg a Chrome közösen durciznak be? Mostanában totál sötétek nekem a beágyazott tweetek és videók, cserébe már szerkeszteni sem tudom a hsz-em.
by Rammschein
Lehet nálad van gebasz… én ezzel a sötétedéssel még nem találkoztam… azzal igen, hogy le kellett frissíteni, hogy megjelenjen… de nekem a szerkesztéssel sincs semmi, hát ha jön valamelyik modi aztán tud neked segíteni, de gondoltam, hátha használ, hogy én ilyet nem tapasztalok.
by BlueCech01
A Chrome-mal van a gond, NST-n nagyjából minden második tag belefut ebbe.
A diszkusz meg kaotikus, egyszer engedi, másiknál meg nem.
by Rammschein
…hmm… hát én is a krómot (:D) használom egy ideje, lehet mákom van… le is kopogom gyorsan 😀
by BlueCech01
Onnantól a kupában nincs ismétlés, ergo egymeccses.
by Rammschein
Ezt jó helyre írtad, vagy csak én nem látom az értelmét? :))
by BlueCech01
Ja bocsi, eggyel feljebb akartam.
by Rammschein
Na, úgy már értem. 🙂
by Sir Idemitirjak
Általában telefonról nyomulok (igaz ott is chromeval), ott mindig működik minden.
by BlueCech01
The FA have announced that clubs will be allowed to make a 4th substitution in extra time of FA Cup games from next season.
by Rammschein
az nem rossz, nem? 🙂
by BlueCech01
Ez elég jó, mondjuk nem értem, hogy miért nem a ligakupában vezetik be.
by Rammschein
:DDD Az túl logikus lett volna.
by DannyfromtheShed
Es elvileg a replay-t is elhagyjak vegre, nem?
by BlueCech01
The announcement follows the news that the quarter final stage will become a sudden death round from next year, so the rule will only apply to teams playing in the quarters, semi finals, and final.
by Rammschein
sudden death round? :DDD Hirtelen halál rátok… ez egyébként mit takar pontosan? 🙂
by DannyfromtheShed
Szar a sajtokozlemeny, mert ez nem sudden-death. Sima kieseses szakasz, tizik dontenek, ha 120 perc utan is x.
Sudden death az az aranygólos setup, ami regen volt mas kupakban, pl BEK-ben is.
by Rammschein
Értem. 🙂
by Rammschein
Erről jutott eszembe, hogy itt az angoloknál (Máshol is, de az nem érdekel), egy dolgot kéne még nagyon rendbe tenni, a rohadt bírókat… meg a véleményes esetek kezelését. Mert minden ilyennél elkap a düh, de nagyon, és tuti nem csak engem… csak a FA-nál kicsit letojják ezt úgy érzem.
by Sir Idemitirjak
„csak a FA-nál kicsit letojják ezt úgy érzem.”
Nem-Nem, általában még a bíró mellett ki is állnak bármilyen hülyeséget csinált. Szerintem a legegyszerűbb a bíró eltiltása lenne, ha leszerepel. 2-3 hét pihi azért elgondolkodtatná őket.
by Rammschein
Nem lenne elég bíró akkor nem? Gondolom utánpótlás meg ott sincs normális…
by DannyfromtheShed
Angoloknak 2 dolguk sosem lesz jó: kapusuk és bírójuk. Egyszeruen angliaban kizarolag videobiro kene es kesz 😀
by Rammschein
Ja bevezethetnék már, de ez az ötlet mindig beleáll a földbe. -.-„
by Sandic
Fart nem elég jó kapus? 😉
by BlueCech01
Chelsea have made an improved £38m bid for Napoli defender Kalidou Koulibaly
by DannyfromtheShed
vegre! forras? nem talalom. Ha o nem jon ossze vajon ki lesz meg a celpont? Attol tartok Higany miatt felszivta magat ez a tuzrol pattant De Sanctis es mar csak azert sem engedi el… Mondjuk, ha van buy-out clause nem sokat tehet, van?
by myheartisblue
Van, de a forrasok 40 millio €-rol irnak, azt meg a 38millio £ bőven tuladja.
by BlueCech01
Sky a forrás, szóval én komolyan veszem.
by DannyfromtheShed
ahh most latom, nekem kesett a brekingnyuz ugy tunik 😀
by BlueCech01
De Sanctis btw a Roma kapusa, De Laurentiis az elnök.
by DannyfromtheShed
jah azaz, tokom tudja ezt a Serie A-t 😀
by Blue One
Sky, Di Marzio
by DannyfromtheShed
a Lukakus? :DDDD
by Blue One
??
by DannyfromtheShed
aki tenykent kozolte, h jon Lukaku, nem?
by Blue One
Most nyáron?
by DannyfromtheShed
Mekkora kep mar!? johetnek a kep alairasok! 😀
http://e1.365dm.com/16/07/16-9/20/antonio-conte-cesar-azpilicueta_3752468.jpg?20160727065132
by Rammschein
Gondolatok a fejükben: ” Na akkor most miaf*szt csináljunk ezzel a marhával ott?” :’D
by DannyfromtheShed
van egy erzesem, hogy Costat nezik epp, vmi kinos helyzetben 😀
by Rammschein
Tuti. :DDD
by Blue One
Ő is nézi őket. :DDD
by DannyfromtheShed
amugy vicces, monogramjuk: AC-CA
by Sir Idemitirjak
Conte: Lehet neked kell védekezned majd a másik 3 helyett is
Azpi: José után te is kezded?
by BlueCech01
CA: Why you got me run around the town try to find some stupid piece of plastic?
Conte: : I’m sorry, what were you asking me? Oh, yes, that stupid plastic container I asked you to buy. You see, hydrofluoric acid won’t eat through plastic; it will however dissolve metal, rock, glass, ceramic. So there’s that.
by DannyfromtheShed
Antonio: ööö Diego, amúgy a kapu is nyitva van..
Diego: Heee??
by Sandic
Conte keményebben edz, mint Azpi, legalábbis az izzadságfoltok alapján…