„A vereség a játék része” – szólhatna futball-közhelygyűjteményünk aktuális passzusa. Sajnos tagadhatatlan, hogy néha még a legjobbakat is lekeverik a pályáról, hiába BL-címvédők, listavezetők, vagy csak szimplán toronymagas esélyei az adott meccsnek. Nem kivétel ez alól a mi csapatunk sem, volt példa bőven arra a közeli és a nem is annyira közeli múltban, hogy nem feszült épp büszkén a címer se a játékosok, se a szurkolók mellén. Összeszedtem a 15 legpokolibb zakót az utóbbi bő másfél évtizedből, hadd fájjon. Sebfeltépés és szubjektív toplista alább.
Természetesen az ilyen gyűjtemények óhatatlanul sántítanak valahol, hiszen relatív, hogy kinek melyik vereség mitől fájdalmas, illetve mennyire. Valaki az ősi riválisoktól utál legjobban kikapni, mások a sokgólos bukókat emésztik meg nehezen, s akadnak olyanok, akik a papíron jóval gyengébb játékerőt képviselő csapatoktól elszenvedett pofonoktól mennek leginkább a falnak. Az én toplistámban helyet kapott mindhárom típus, mint ahogy akad itt bajnoki és kupameccs is. No de lássuk a medvét!
- Chelsea – Charlton: 0:1 (PL, 2001. 12. 05.)
Még az Abramovics-éra előtt, de viszonylag erős kerettel toltuk ekkoriban (többek közt Desailly-val, Gallas-szal, Petit-vel, Lamparddal, Gudjohnsennel, Hasselbainkkel, vagy Zolával a fedélzeten). Az eredmények ennek ellenére nem igazán jöttek, bár eme meccs előtt épp 3:0-ra gáláztunk az Old Traffordon (a mérlegünk így is csak 5-8-1 volt). A Charlton Athletic-et fogadtuk, már épp kezdtünk reménykedni, a játék is jól ment. Megvoltak a helyzetek, ám mind kimaradt. A legvégén ráadásul Lisbie kiharcolt egy szabadot egy műeséssel, s ahogy lenni szokott, a megítélt és kapu elé ívelt pontrúgást ő fejelte be végül. Nem nagy sztori persze, de az igazi érdemtelen vereség iskolapéldája volt ez, ráadásul otthon, egy londoni rivális ellen.
- Middlesbrough – Chelsea: 3:0 – (PL, 2006. 02. 11.)
José második szezonját (címvédőként) ellenállhatatlanul, kilenc győzelemmel indítottuk, majd az első botlás után nem sokkal prezentáltunk egy tízmeccses szériát is. Minden idők egyik legellenállhatatlanabb Chelsea-je volt ez egy parádézó Cech-vel, a remek korban lévő Terry-Lampard duóval, s olyan fontos „adalékokkal”, mint Gallas, Carvalho, Makelele, Essien, Robben vagy Gudjohnsen. Épp ezért volt döbbenetes a Riverside-on tett látogatás. Egy a ligát könnyedén letaroló csapattól ugyanis még úgy sem fogadható el egy sima vereség, hogy nem fenyegette az egyszemélyes title race-ünket. A bennem lakozó kifogás-generátor bedobná, hogy nagyon rosszkor kaptuk a gólokat (első félidő legeleje és legvége, valamint a második félidőnek az az etapja, amikor épp szépen nyomtunk), de kár a gőzért: csúnyán kikaptunk a szezont tizennegyedikként záró Boro otthonában.
- Chelsea – Aston Villa: 1:3 (PL, 2011. 12. 31.)
A mérkőzés után úgy vághattunk neki a szilveszteri éjszakának, hogy egyértelmű volt az újévi fogadalmunk: csak jobb jöhet. Ártalmatlan dolognak tűnt a már akkor is semmilyen focit játszó Aston Villa vendégjátéka, de Villas-Boas legénysége gondoskodott a búfelejtés szükségességéről. Pedig nem indult rosszul a mérkőzés, domináltunk és Drogba büntetőjével még az előny is megvolt. Ám jött a szokásos belekényelmesedés, Ireland pedig kiegyenlített (szezonbeli első és utolsó góljával, ami be is árazott minket). Fordulás után erőtlenül mentünk a győzelemért, a végén pedig a szellős védekezésünket Petrov, Lampard labdaeladását pedig Bent büntette góllal. Mondanom sem kell, ez volt a szezont csupán két ponttal a vonal fölött záró McLeish-csapat legnagyobb skalpja – mi meg nem győztünk szégyenkezni.

- Chelsea – Crystal Palace: 1:2 (PL, 2015. 08. 28.)
Egy 12 vereséggel (közte 5 hazai zakóval) zárult idényből bőven kell, hogy legyen alapanyag e posztban. Időnként, illetve a végére gyakorlatilag rezisztenssé váltunk, de azért valljuk be, egy Palace elleni hazai buktának itt a helye. Az eltolt rajtot (3 meccs, 4 pont) muszáj lett volna kikalapálni, ráadásul az emlékezetes Swansea elleni nyitómeccs miatt a hazai közönség is győzelmet várt a címvédőtől. Ehhez képest lagymatag és ötlettelen játékot kapott, valamint egy nevetséges gólt a 65. percben. Ez után jöttek a pánikcserék és az egykapuzás, no meg a sporttörténelem: Falcao-gól Kékben. Ám egy perccel később már megbosszulta magát a túl offenzív tizenegy, élén a balhátvédbe kényszerített Kenedyvel, ugyanis visszavette a vezetést Pardew csapata, s meg is tartotta már azt. Sokkoló vereség volt nem csak az ellenfél miatt, hanem mert itt már ki kellett mondanunk: komolyabb a baj, mint gondoltuk.
- Chelsea – Liverpool: 0:1 (PL, 2008. 10. 26.)
Négy és fél év, 86 meccs. Eddig tartott a hazai liga-veretlenségünk, ami a mai napig angol rekord. Hihetetlen adat, elvégre mostanság már az nagy szó, ha valaki egy szezont képes így lehúzni, nem hogy többet egymás után. Még Ranieri kezdte el chelsea-s pályafutása legvégén, majd jött Mourinho, aki bő három idény után Grantnak passzolta át a fonalat további gombolyításra, s e téren nem okozott csalódást az izraeli szakember sem. A 2008-2009-es évadot már Scolarival kezdtük, ám a brazil alig tett be két győzelmet és két döntetlent a közösbe, jött is a vereség. Külön fájdalom, hogy Benitez Liverpooljától sikerült kikapni, ráadásul egy korai, pechesen megpattanó lövés okozta a vesztünket. Ez a vereség egy olyan kilencmeccses etapban esett, amikor mindössze egy gólt kapott a csapat – nyilván ezt (előtte három, utána hat clean sheet). Veretlen hazai szezonunk volt ugyan azóta, de kérdés, meg tudjuk-e ismételni (vagy akár csak közelíteni) ezt a bizonyos nyolcvanhatost.
- Chelsea – Manchester United: 2:3 (PL, 2012. 10. 28.)
Alapvetően nem dőlne a világ össze attól, hogy elbukunk otthon egy rangadót (a későbbi bajnok ellen). De ahogy ez végbement, az a mai napig bántó és dühítő. Persze az elejét mi toltuk el, ráadásul nem is kicsit: bő tíz perc után már kettővel ment a MU. Innen kellett talpra állni. Ebben nem is volt hiba, Robbie legénysége hősies küzdelemmel a félidő végén szépített, fordulás után pedig ki is egyenlített (ráadásul egy Ramires-fejessel). Ahogy jöttek a helyzetek egymás után, simán benne volt a fordítás is a dologban, ám a dolgok innen fájdalmas fordulatot vettek, hála az újabban a világ egyik legjobbjának összehazudott Clattenburg-nek. Előbb Young hasasa után jött az egyből piros Ivanovicsnak (jó, oké, ez még hagyján), majd az Evans által bárdolatlanul felrúgott Torres műesés címszóval kapott egy második sárgát. Mindezt bő öt perc leforgása alatt, vagyis elég hirtelen és önhibánkon kívül kilencen maradtunk. S ha ez nem lett volna elég, az előállt helyzettől fölbátorodó United még egy ordas nagy lesgólt (Hernandez, ki más) is kapott grátiszba Anglia Legjobb Játékvezetőjétől. Ez pedig ki is tartott a végéig, így oda lett a veretlenség. Ráadásul ez után a meccs után indult el a csapat a lejtőn (ekkor 7-1-1-gyel álltunk még), amiből már Di Matteo nem hozhatta ki a csapatot.

- Chelsea – Swansea: 0:2 (Ligakupa, 2013. 01. 09.)
Adott egy ligakupa elődöntő, ahol rajtunk kívül a Swansea, az Aston Villa és a Bradford tagja már csak a mezőnynek. Minden nagy eltakarítva, innen már sétagalopp a dolog – gondolhatnánk. Nos, nem így történt. Az első félidő vége felé Michu kihasználta Ivanovics bántóan buta hibáját, a megszerzett előnnyel pedig jól sáfárkodtak a walesiek, ráadásul kettesünk a találkozó hosszabbításában Grahamnek is adott egy kéretlen gólpasszt. S bár a vereséghez legtöbb köze valóban a szerb hátvédnek volt, azért Benitez és a teljesen ötlettelen csapat is elővehető a blamáért. Természetesen a visszavágón sem sikerült korrigálni (ott Hazard műsorozott a labdaszedővel), így Laudrupék döntőzhettek a Bradforddal. Ezért a trófeáért gyakorlatilag csak le kellett volna hajolni, de mi erre sem voltunk képesek.
- Chelsea – Arsenal: 3:5 (PL, 2011. 10. 29.)
Az AVB alatti bő félév legnagyobb szégyenfoltja egyértelműen ez a finoman szólva sem szívelt városi riválistól benyelt gyomros volt. A nagy reményekkel várt szezon tízedik fordulójában meccseltünk Wengerékkel, s ez már a harmadik vereség volt, ám az első hazai pályán. Pedig kétszer is vezettünk, s még a félidőre is 2:1-es előnnyel mehettünk. Ám térfélcsere után valami nagyon elromlott, az Arsenal 10 perc alatt fordított, s bár Mata még egyenlített, a vége megint a vendégcsapaté lett. Az 5 kapott gólra (s némelyikük esésének körülményeire) nincs igazán elfogadható mentség: Terry csúszkálása, gól engedélyezése egy André Santosnak vagy az asszisztencia van Persie sziporkázásához külön-külön is kegyetlen tőrdöfés volt, hát még egyben az egész. Szerencsére a csapat tanult az esetből, a 3:5 óta ugyanis csak győztünk Wengerék ellen a Stamford Bridge-en.

- Chelsea – Sunderland: 0:3 – (PL, 2010. 11. 04.)
Édes November… Édes Istenem… Az idei szezonhoz hasonlóan a 2010-2011-es idényben is címvédőként bukdácsoltunk, ám ez akkortájt még merőben szokatlan volt. Bár akadtak hiányzóink (Terry, Lampard), s érződött, hogy elmúlt a kezdeti lendület, ilyen gyomrosra a legvadabb álmainkban sem számítottunk. Egy jóindulattal középcsapatnak titulált Sunderland elleni bármilyen pontvesztés kisiklásnak számít odahaza, hát még egy vereség, ami nem mellékesen többgólos! Bántó volt látni az amúgy jó nevű támadószekció (Anelka, Drogba, Malouda) alibizését, a vezér nélküli védelem szerencsétlenkedéseit, valamint azt, hogy ez a már akkor is jellegtelen Sunderland hogy használja ki a gyengeségeinket, s hogy nő a meccs végére minden mutatóban fölénk.
- Chelsea – Bournemouth: 0:1 (PL, 2015. 12. 05.)
Időrendileg ez a legfrissebb, s minden bizonnyal elevenen él még mindannyiunkban ez a szörnyűség. A címvédő fogadta az abszolút újoncot, kár, hogy ebből a pályán semmi sem látszott. Boruc ugyan ihletett formában védett, mint ahogy a piros-fekete védők is hőseiesen vetődtek bele a lövésekbe, de azért volt ott pár riasztóan flottul végigvitt kontra is. Eddie Howe, a vendégek menedzsere a Bournemouth történetének legfontosabb győzelmének nevezte a Stamford Bridge-en aratott győzelmet, ami jól demonstrálja, hogy kiktől sikerült kikapnunk. Ötlettelenség, tehetetlenség és önbizalomhiány köszönt vissza a játékból, a bekapott gólra (ami a végjátékban jött ugyan) pedig nem volt semmi érdemleges válaszunk. A lefújás után José már a derékig megásott sírjából szemlélhette dicsőséges művének romjait (mint utóbb kiderült, utolsó hazai meccsén).
- Juventus – Chelsea: 3:0 (BL, 2012. 11. 20.)
Címvédőként kiesni a BL csoportkörében – na, ilyen is csak nekünk sikerülhet. Bár matematikai esélyünk még maradt a torinói vereség után, ám a sorsunk a meccs végére már kicsúszott a saját kezünkből, s mint ismert, nem is tudtuk visszavenni azt. Legalább ekkora csapás volt maga a „játékunk”: totál alárendeltként csúsztunk bele az olasz késbe, gyakorlatilag végig érződött, hogy nincs esélyünk kicsikarni a szükséges egy pontot. A szétesésünket jól jelezte, hogy Robbie már annyira nem bízott Torresben, hogy helyette inkább Matát tolta föl csatárba – nem is zavart sok vizet tízesünk. S mivel a kapunk előtt Juve-roham Juve-rohamot követett, elkerülhetetlen volt a csúfos bukás.

- Chelsea – Atlético Madrid: 1:4 (Európai Szuperkupa, 2012. 08. 31.)
Megfogadtam, hogy nem teszek be kupadöntőt a toplistába, mert az egy önálló kategória. De ez a meccs akkora blama volt (szemben a „csak” elbukott 2008-as ligakupa fináléval vagy a Corinthians elleni klubvilágbajnoki csörtével), hogy egész egyszerűen itt a helye. Ezen az estén a kontinens hivatalosan is legjobb csapataként léptünk pályára, s szégyenültünk meg eredmény és játék vonatkozásában egyaránt. Teljesen indiszponált volt a Chelsea, a spanyolok már a félidő végére lerendezték a találkozót a tarthatatlan Falcao három góljával. Térfélcsere után még a középhátvéd Miranda is beköszönt, az így előállt négygólos differencia pedig szabályosan megalázó volt. Negyedórával a vége előtt Cahill még szépített, de ettől nem lett jobb a kedvünk. Pedig nem sűrűn állhat neki egy ilyen meccsnek BL-címvédőként egy csapat…
- Chelsea – QPR: 0:1 (PL, 2013. 01. 02.)
Boldog újévet kívánni Benitez alatt is tudott a csapat. Bár a QPR már inkább csak territoriális alapon rivális, a velük vívott meccsek ettől függetlenül hangsúlyosak. Az ellenük elszenvedett vereség így komoly tüske, hát még ha a Bridge-et veszik be a csőszök. Márpedig ez történt, ráadásul semmilyen játékkal és kiesésre predesztinált kerettel. Tovább mélyítette a sebet, hogy a győztes gólt az a Shaun Wright-Phillips szerezte, aki korábban nálunk is rontotta a levegőt, ráadásul még sereghajtó csapatának sem volt épp alapembere. Azért pedig külön piros pont Rafának és a csapatnak, hogy ebbe a késbe egy Villa elleni 8:0, majd két idegenbeli győzelem (Norwich, Everton) sikerült beleszaladni. Egy szó, mint száz: ennek egész egyszerűen nem lett volna szabad így történnie!
- Tottenham – Chelsea: 5:1 (Ligakupa, 2002. 01. 23.)
Nem ma történt, de azért rohadtul fáj. 2:1-es előnnyel utazhattunk a White Hart Lane-re visszavágózni a ligakupában, vagyis nem voltak rosszak a kilátásaink a fináléra. Ehhez képest már a 2. percben egy fájdalmas védekezési malőr után vezettek a spúrok (Iversen), a félidő végéig pedig még egyet hozzácsaptak. Térfélcsere után további hármat kaptunk, Forssell csak szépíteni tudott a legvégén. Emlékezetesre sikerült a meccs hollandjaink számára: Zenden még az első félidőben csúnyán megsérült, 3:0-nál pedig Melchiot helyett tévedésből Hasselbainket állította ki Halsey. A tragikus este végén tehát a Tottenham örülhetett (élükön a nemrég még minket erősítő Poyet-tel), 6:3-as összesítéssel ugyanis ők jutottak be a fináléba (amit elbuktak a Blackburn ellen).
- Chelsea – Bradford: 2:4 (FA kupa, 2015. 01. 24.)
Nem is oly rég még igazán ficánkoltunk ebben a kupasorozatban: a hat év alatti négy végső siker, valamint a veretlenségi rekord beállítása is ékes bizonyítéka volt ennek. Az utóbbi pár évben viszont már súlytalan a Chelsea, ennek csimborasszója pedig a harmadosztályú (papíron 49 hellyel alattunk rangsorolt!) Bradford elleni blamában öltött testet. Az egyetlen tompító tényező az volt, hogy a közvetítési hoppáré miatt nem kínozhattuk magunkat élőben. A hír viszont eljutott hozzánk, így értesültünk arról is, hogy 2:0-ra még mi vezettünk, onnan sikerült így megszégyenülnünk (ráadásul egy annyira azért nem is gyenge kezdővel). Mindezt egy olyan idényben, amikor uraltuk Angliát (bajnoki cím és ligakupa-győzelem). Sokat elmond a vereség kultúrsokk jellegéről, hogy lefújás után Mourinho átbaktatott a vendégöltözőbe és mindenkinek személyesen gratulált, ami tudjuk, alaphangon mennyire szokása… Egyszer kaptunk ki hazai pályán ebben az idényben, de az elég volt a totális mélyponthoz.

Ez az én 15-ös toplistám. Kihagytam valamit? Esetleg a sorrend más nálad? Írd meg kommentben a sajátodat! Továbbra is Blue Is The Colour!
1990 Comments
by kasata91
Carlos Tévez:
„Idén nyáron a Chelsea és a Napoli is megpróbált leigazolni, azonban elmondtam mindenkinek, hogy a karrieremet már itt a Boca Juniorsban akarom befejezni.”
„Conte egy remek edző,élmény volt vele dolgozni,azonban én már nem akarok innen elmenni.”
Nagyon akarunk még egy csatárt úgy látom….
by Sandic
És ő még nem is lett volna olyan rossz választás….
by Zenzo
ugyanolyan lett volna, mint Pato. Akik abból a régióból egyszer hazatérnek, azokat már nem szabad bolygatni.
by DannyfromtheShed
Annyi kivetellel, hogy Tevez barhol vagja a golokat, meg Pato sehol nem vagta soha. Ne hasonlitsuk mar ossze oket, kozel nem egy skatulyaba esnek.
by Zenzo
Egy 30 éves dél-amerikai csatár, aki még Kínába se ment el, szóval pénz már nem annyira számít, viszont az ambíciókról sokat elmond, hogy hazament. De, nagyon is ugyanaz a skatulya. Eljönne, lenne fél év, mire fizikálisan újra PL-kész, aztán meg nem használnánk, és menne haza megint.
by gorkaf78
Tevez nem 32 éves? 😀
by Zenzo
de. 30+ akartam írni, csak lemaradt a plusz-jel.
by gorkaf78
tulképppen mindegy az életkora, de egyetértek sztem sem
ő a megoldás nálunk….
by DannyfromtheShed
ambiciorol beszelsz, mikor elotte a kepeseggeit emlegetted. Total masrol beszelunk, ne keverd most ide a nyilvanvalot, amivel tudod jol, hogy en is tisztaban vok. Eronlet: nyilvan. Ambicio: egyetertek. Mivel az egesznek nem volt realitasa nem is volt komolyan tema, csak azt mondom ne tegyuk mar egy kozepszar Patoval egy skatulyaba, amikor Tevez egy mar a PL-ben (is, raadasul PL-ben 3 kulonbozo csapatban hasonlo szinvonalon) bizonyitott TOP CLASS csatár. 32 éves, tavaly még top szinten játszott a Juveban, iszonyu golokat szerzett, jol jatszott. Patonak ehhez koze nincs, de meg Falcaonak sem, aki kizarolag az Porto/Atma-ban teljesitett, azt sem tegnap, hanem kurvaregen.
by Zenzo
„mikor elotte a kepeseggeit emlegetted”
Majd ezt mutasd meg, hogy hol.
Annyit írtak előttem, hogy „nem lett volna olyan rossz választás”, én erre azt, hogy de, ugyanolyan (rossz választás lett volna), mint Pato.
by DannyfromtheShed
„ugyanolyan lett volna, mint Pato” msot ne mondd, hogy itt nem a kepessegeire utalsz? 🙂 Marmint, hogy ugyanolyan hasznavehetetlen lett volna szted. Sztem meg nem lett volna olyan rossz. Az mas kerdes, h Pato anno csak vegszukseg esetere jott, ha serules+eltiltas van. Hat nem volt, igy nem jatszott. Tevez Conte kegyeltje nyilvan, mivel alatta brillirozott. mas szerepuk lett volna.
by Zenzo
„msot ne mondd, hogy itt nem a kepessegeire utalsz”
azzal nem tudok mit kezdeni, hogy te mit látsz bele abba, amit írok :))
by DannyfromtheShed
nem bele latom, igy jott le, de mondd, h nem es akkor oke 😀
by Sandic
Én inkább Eto’o-hoz hasonlítanám. Egyébként én összességében bírtam az öreget, akkortájt félmegoldásnak jó volt Torres mellé (ha már kötelezően neki kellett lennie az első számú csatárnak), a MU elleni mesterhármasa pedig felejthetetlen.
by BlueCech01
:DDD Volt egy sejtésem, hogy nem Batsu a primer célpont.
by DannyfromtheShed
Most beszelve itt a jatekosmozgasokrol, nyilvan sok mindenben lathatoan nem ertunk egyet egymassal, de a szelso vedok temaja alig jon fel. Ti mit gondoltok, igy neki lehet vagni a szezonnak? : Azpi, Iva, Baba, Aina, (Kenedy??)
Azpi, Aina OK, de a tobbiek sztem nem felelnek meg az elvarasoknak. En ugyan olyan problemat erzek itt, mint CB poszton, es meg arra a posztra legalabb mennek a talalgatasok, nula hir van konkretan szelso vedokrol. Egyaltalan ki van, aki jo es elerheto a piacon szerintetek mondjuk balbekkbe?
Nekem Ricardo Rodriguez (Wolfsburg, Svájc) lenne egy opcio talan, bar az Eb-n nem remekelt, de fos sem volt.
Cresswell volt még, aki tetszett, de o serult es nem is adna a WHU konnyen, raadasul nem mindenkit gyoz meg, eleg megoszto.
Gaya a Valenciabol?
Willems 2 eve szuper tehetsegnek volt kikialtva, azota azt irjak rola, jol tamad, de vedekezesben shaky..
eleg fos a felhozatal…
by adam10
Kádár Tamás 🙂
Amúgy ha végre megjönne a 3-5-2, amit mindenki vár Contetól, akkor nem lenne szükségünk klasszik szélső védőre, elég lenne az a néhány aki van, vész esetre… lehet, hogy emiatt nem mozgunk szélső védő ügyben a piacon? Viszont ehhez CB fronton kéne jobban ügyeskedni… Bár eddig Conte mellőzte a 3-5-2-t… na szóval, sok a kérdés, de szerintem szélső védő már nem fog jönni.
by DannyfromtheShed
Hat meglatjuk, de sztem sokat elarul, h egyszer sem probalta meddig ki a 352-t e mikor tenne, ha nem most? Nyilvan nem a PL szezon kozben fogja probalgatni. Sztem 4 vedo lesz iden egyelore.
by Rammschein
a 3-5-2-höz rohadt kevesen/gyengék vagyunk hátul szerintem… csak nyelnénk a gólokat szerintem, mint kacsa a nokedlit… viszont jövőre meglehetne próbálni, ha idén nem működik Conte taktikája… de idén semmikép, mert akkora failt nem engedhetünk meg magunknak, mint tavaly…
by Endy919
Nem mindenki várja 😀
by Frenky54
A Juvéből Alex Sandro a favoritom bal oldalra.
by DannyfromtheShed
O fasza, de nem egy igazan realis celpont. 1 éve vette a Juve 26m euroert, hosszu tavu potlasa Evranak. Nem elado.
by myheartisblue
Nah dehát kérem szépen dobálózunk itt Aina-val mikor Christensen-t meg elküldtük. Bosszantó. Hectorral vajon mi lesz? és Djilobodjiííííííí-val?
by Zenzo
OFF (vagy fél-OFF)
Arsenal is kereshet CB-t, Merte térgye úgy járt, mint Zoumáé vagy Cresswellé, 5-6 hónap csendes pihi.
+ állítólag a Lyon visszadobott egy 29M-s Arsenal bid-et Lacazettért, mondván egy másik londoni klub is érdeklődik. Ekkora összegnél nem tudok nem magunkra gondolni. Márha igaz, persze.
by DannyfromtheShed
WHU is tele van loveval, es par hete oket is emlegettek, szoval ki tudja.
by Zenzo
epic video, NBA vs PL 🙂
http://www.squawka.com/news/watch-chelsea-shot-stopper-thibaut-courtois-panenkad-by-nba-star-in-penalty-shoot-out/732999
one to watch: kb a videó felénél TC lerúgja a felső lécet, csak úgy, mókából… 🙂
by DannyfromtheShed
En sem vok alacsony, de ennek a kaszaspok-botsaska frigybol szuletett Tibornak mekkora izelt labai vannak mar? 😀
by DannyfromtheShed
Ha mar nem szep legalabb okos lehetne.. DE NEM AZ 😀
by Zenzo
kicsit megszerkesztettem a hsz-ed, de még így sem adja be a videót. Franc.
Idióta 🙂 Óóórrszarvúú? 😀
by DannyfromtheShed
nem ertem mi a gond, amikor bemasoltam meg jo volt. Mar tobbszor csinalta ezt a diszkosz.
by Frenky54
Valószínű beépített távcsövet rejtettek el a bójában:)
Nálam bejön a video, ami a kommentből kiderült…
by Zenzo
de csak ha rákattintasz, nem?
by Frenky54
Hát persze:D
by Rammschein
…de akkor is legalább fordítva tartaná, még ha beépített távcső is lenne… xDDDD mert a keskenyebbtől kéne a szélesebb végéig… (ezt úgy írom, mintha érdekelné Costát, hogy mivan. :D)
by DannyfromtheShed
Ez volt már?
http://www.skysports.com/football/news/11095/10513107/premier-league-winter-break-talks-ongoing-says-richard-scudamore
Téli szünetről kezdik meg a tárgyalásokat, amiért már régóta sokan ennek hianyának tudják be az angol cspatok európai hanyatlását, valamint a válogatottét is.
2019-ig biztos nem lesz változás a már előre eladott közvetítési jogok miatt.
SZVSZ már rég meg kellett volna ezt lépni, mindenkinek jó lenne, persze a nézőknek hiányozna a boxing day meg satöbbi, de lássuk be, rohadt jól jönne a rövid szünet teljesítmény szempontjából.
by Zenzo
„SZVSZ már rég meg kellett volna ezt lépni, mindenkinek jó lenne, persze a nézőknek hiányozna a boxing day meg satöbbi, de lássuk be, rohadt jól jönne a rövid szünet teljesítmény szempontjából.”
Nem tudom, én pont az ellenkező véleményen vagyok. Egyrészt a PL veszítene a unique jellegéből ezzel, és hát Angliában ez hagyomány azért, másrészt szerintem az a 2 hétnyi szünet pont max egy kis eltunyulásra jó, tavaly nyáron láttuk a saját játékosainkon is, hogy ha kicsit túl hosszú a póráz. A karácsonyi töltött káposzta (angolnáspite) meg hát na 🙂 Szünet eddig is volt máshol, a PL-ben eddig sem, mégis voltak jó európai szereplések, nem ettől függött. A tradicionálisan nagy csapatok viszont, mint a ManU, a Pool vagy az Arsenal levesztették vezető szerepüket, és már csak a név maradt meg. Elég végignézni a három csapat teljesítményén és keretén, aztán elfog a röhögőgörcs. Ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy van-e két hétnyi szünet télen, vagy nincs.
by BlueCech01
Én őszintén nem hiszem, hogy ez lenne a gond. Ha megnézzük például a Barca-City meccset 2 évvel ezelőttről, ott is ezen lovagoltak, hogy a City lábában mennyivel több meccs van, holott mindkettőnek 41-41 körül volt a mérkőzésszáma.
Én sokkal inkább látom a problémát a laikus edzői karban. Tavaly pl. Pellegrinin ment el a a City döntője, akinek fingja nem volt, hogy ilyen helyzetben mit kéne csinálnia, de előtte sem igazán dominált trénerként, a City durván leszerepelt minden évben nemzetközi porondon.
A MU-nál érdemes megfigyelni, hogy Ferguson alatt 2008 és 11 között 2 BL-ezüstöt és egy BL-győzelmet hoztak össze, azóta meg totál homály, hogy Mogyesz és Lui mit akart a keretből kihozni. Oké, utóbbit a sérülések is durván hátráltatták, de nem emellett szintén hibát hibára halmozott, többek közt az piacokon is.
Az Arsenalnál meg szintén van egy sor nagyobb nyűg, mint a téli időszak, ezeket mindig lefestik válaszként kérdéstől függetlenül (stadion, megszorítás, Samah és társai, wengerout).
A Pool Benítez alatt 1 győzelmet és 1 ezüstöt is elkönyvelhetett, és bár ő sem egy csúcskategóriás edző (az igazolásai erről tanúskodnak), de a totális leereszkedésről egyrészt a tulaj tehet, másrészt a frenetikus Hodgson-Dalglish-BR trió, akik képtelenek voltak bármit is hozzátenni a csapathoz.
Nálunk is a legtöbb blama (2015 PSG, 2012 BL-ből való kiesés) szintén felróható az akkor mestereknek, Mounak és RDM-nek, akik akkortájt taktikai hibákat vétettek.
by DannyfromtheShed
Hat meglatjuk, de teljesen elodazni nem lehet ezt a kerdest, persze ahogy mondod te is tobb mas faktor is szerepet jatszik ebben. Ha Peppel sem tud szintet lepni a BL-ben a city 2-3 alatt, akkor mar ilyen problemakra is lehet gondolni. Es nem feltetlen a meccsszamrol van szo, sokkal inkabb a teljesitmeny ciklusrol. Egyszeruen tul hosszu az a ciklus, amiben top formaban/eronletben kell lenni, meg ezeknek a tokeletesen felkeszitet (mind edzessel, eletmoddal, mind kemikaliakkal) top jatekosoknak is, sokan mondtak mar, hogy nem mindenki birja ezt es kiegnek.
by BlueCech01
Valamiért ez a „túl hosszú ciklus” nem volt akadály addig, ameddig hozzáértő edzők és menedzserek dolgoztak a nagyobb csapatoknál. 2001-tól 2012-ig négyszer érte el angol csapat az EL-döntőt és 8 a BL-döntőt. Ez azt jelenti, hogy 11 év alatt 12 angol csapat képviselte magát a két verseny döntőjében.
Azért 2012-ig, mert onnantól (az idény kezdetétől végétől) kezdtek beáramlani a közepes edzők, mint Moyes, BR vagy Pellegrini, de RDM is idesorolható, akinek vastag szerepe volt a kiesésben.
Hogy továbbmenjek, ez lesz az első ilyen hosszú hosszú idők óta, hogy minden nagyobb csapat élén hozzáértő, elismert edző van. Ez a Conte-Pep-Klopp-Mou-Wenger tengely
2013 őszén még úgy nézett ki, hogy Mou-Pellegrini-BR-Moyes-Wenger, 2012-ben meg RDM-Mancini-BR-Fergie-Wenger
2011-ben meg AVB-Mancini-Dalglish-Fergie-Wenger.
Egyszóval mindig beesett 2-3 középszer edző, akikkel elképzelhetetlen volt egy nemzetközi menetelés. A mostani felhozatal meg egészen egyedi a világon is, ennyi nagynevű edző egyetlen ligában sincs.
by Blue One
https://www.youtube.com/watch?v=WrU88O_5r3o
by BlueCech01
csak nekem nem jelenik meg semmi?
by Rammschein
nemtom, nekem látszódik a youtube videó.
by gorkaf78
Na, a Juve előre elköltötte a Pogba-pénzt: Higuain Torinóban – hivatalos.
by Rammschein
Na akkor várjuk (Mármint én úgy várom, hogy hír szintjén…:D), mikor jelentik be a Pogba -> Mu igazolást…….
by Blue One
Az ügynöki díjon megy a vita, hogy ki fizeti ki azt ez elmebeteg összeget. A hírek szerint ha létrejön az üzlet 20 millió euró(!!!) üti az ügynök markát. Abnormális.
by Rammschein
…azért az beteg… de lennék ilyen ügynök én is…kell ehhez valami spéci dolog (mármint képzettségre gondolok), vagy elég ha a kapcsolatait fejleszti fel az ember, és olyan körökben mozog? 😀
by gorkaf78
Vastag bőr kell hozzá, ill. kapcsolatok. Érdemes elolvasni az Ibra-könyvet, abban is szó van Raiola-ról, ő Pogba ügynöke is.
by Rammschein
…hmm… ilyen aljas szemétnek gondolom Mou ügynökét is azt a Mendes-t… 🙂
by Blue One
Ő a number 1, szóval jól gondolod.
by gorkaf78
Ezek az emberek képesek lennének a saját anyjukat is eladni, ha megkapják a megfelelő jutalékot…
by Rammschein
Efelől nincsenek kétségeim. 😀
by Zenzo
mint minden sales-es a világban 🙂
by Blue One
Érdekes, hogy Raiola-nak nincs olyan sok ügynöke ( vagy ha van, nem olyanok nagyok), de az a pár elég brutális. Ibra, Pogba.
by gorkaf78
Úgy érted, gondolom hogy ügyfele. Ő az ügynök. 😀
Balotellinek is ő az ügynöke. De ezzel az üzlettel akár be is fejezheti, annyi pénze lesz…
by Blue One
Igen azt akartam. Köszi, javítottam. Pont erre gondoltam én is, hogy elvisz 1 játékost 1 klubba és vissza is vonulhatna….
by adam10
Lukaku, Mkhitaryan, Matuidi, meg az olasz szekció, Bonaventura, Balo, Abate.. Azért ők nem a „nem olyan nagyok” kategória, csak az első kettőért kifizettek már 30-40-50 millió eurókat.
by Blue One
Oké Lukakuról, Miki-ről nem tudtam. Matuidi sem kiemelkedő, az olaszokról mér nem is beszélve…
by Rammschein
…most olvasom Mendezről mit művelt a managerkedés előtt…szóval a focista karrierjét sutba dobva ezt művelte az életművész úr: „Instead, he ran a video rental store, worked as a DJ and opened a bar and nightclub in Caminha”…
…és ahogy elkezdte a dolgot… a bárjában találkozott egy kapussal… not bad. 🙂
by Frenky54
Pogba ügyben Paul Scholes álláspontját képviselem, ami kb. úgy hangzik: az évi 40-50 gólt rúgó Messi és CR7 talán ér ennyi pénzt, de Pogba az nem.
by Rammschein
Hát én azért valahol örülök, hogy nem a mi csapatunk adna ennyi pénzt érte… mert ez nagyon sok…ennyit tényleg nem ér… így, hogy a MU-hoz mehet… remélem buknak a dolgon. 😛 Ha mást nem, minimum jó sok pízt. 🙂
by DannyfromtheShed
ez a mennyit er cimu vita tok felesleges. a piac bearazza az arucikkeket, es annyiert lehet csak valakit eladni, amennyit ki is fizetnek erte 🙂 marpedig kifizetik, mert a szponzori, tv-s jogdijak st stb, olyan ugrasszeruen nottek akarcsak az elmult 2-3 evben, hogy most a 100m „kevesebbe” van a top kluboknak, mint kicsivel regebben mondjuk 50. Errol csinaltak is egy tablazatot, majd kikeresem, hogy anno pl. a MU-nak dragabb volt Ferdinand, mint most Pogba.
by Blue One
Nagyon várom már a Napoli-Juve mérkőzést.
by BlueCech01
Gonzalo Higuain’s £75.3m move from Napoli to Juventus makes him the third most expensive footballer of all time.
Hát ez beteg. Mérhetetlenül beteg.
by Endy919
Egy ekkora retek focistát ennyiért …. viccnek is rossz
by Blue One
Ezt a cikket nekünk találták ki.
http://www.calciomercato.com/en/news/amoyal-174821
by Blue One
https://vine.co/v/5K72lx9PAga
by Sir Idemitirjak
Ez legalább plussz két kör ha Conte meglátja.
by Frenky54
Egy kérdésem lenne:mi az a melltartó edzéseken a játékosokon?
A fiam azt mondja, szerinte orvosi regisztráló műszerek lehetnek alatta.
Tud valaki konkrétat?
by Sir Idemitirjak
Ezzel takarják a játékosok a nyáron felkapott réteget.
by DannyfromtheShed
performance data tracking melleny. Pulzusmero, gps jelado van benne tobbek kozott meg meg nehany mero eszkoz es elkepeszto mennyisegu adatot kapnak az elemzok az edzesuk teljesitmenyerol.