A felsőház szele

Az előző, sorsdöntőnek kikiáltott kupahétből nem jöttünk ki rosszul: kedden a továbbjutás reményét megtartva, tisztes játékkal maradtunk alul Párizsban; majd hétvégén jött a kárpótlás egy tartalékos ManCity elleni szép győzelem formájában. Most ismét a bajnokságé a főszerep, hiszen a BL visszavágójáig három ligameccsünk is lesz. Kezdésként a Southampton otthonában tesszük tiszteletünket. Kedvcsináló alább.

Túlzás lenne azt állítani, hogy ez a túra most álmaink netovábbja lenne. Egyrészt azért, mert újabban nem igazán megy a csapatnak a déliek ellen: tavaly oda-vissza ikszeltünk (mindkét meccs 1:1 lett), idén pedig rútul kikaptunk tőlük odahaza, ráadásul előnyből (1:3). Másrészt – és ez mindenképp összefüggésben van Forster kapus visszatérésével – a Szentek kapuját hat bajnoki óta képtelenség bevenni.

Szóval épp nagyot mennek a Szentek – még úgyis, hogy a gólokat nem szórják túlzottan (az utóbbi négy fordulóban hármat termeltek csak). Koemanék a West Hamet beelőzve már a hatodikak, s bizony ha számukra kedvezően alakul ez a forduló, akkor egy helyet léphetnek is előre. Azt viszont, hogy a már BL-selejtezős helyen lévő Citytől hét pontra vannak, inkább csak a rend kedvéért mondom, ennyire ugyanis már nem kell komolyan venni őket.

Rossz formában egyébként mi sem vagyunk, utóbbi három mérkőzésünkön – három külön sorozatban – tizenegy gólig jutottak a fiúk. A bajnokságot a Szarkák 5:1-es legyőzésével engedtük pihenőre szűk két hete, most pedig már a tizenkettedik helyről, végre pluszos gólkülönbséggel indulunk ismét harcba.

De hogy mit is várunk-várjunk a hátralévő tizenkét kanyartól, az jó kérdés. Hiába konszolidálta ugyanis Hiddink a helyzetet, nem kerültünk érdemben közelebb a top4-hez, ráadásul fogynak a kapaszkodási lehetőségek is. Az meg, hogy hetedikek, tizenegyedikek vagy tizennegyedikek vagyunk, inkább csak presztízs (és pár millió font difi). Nyilván minden mérkőzésen győzelemre kell törni, már csak azért is, mert az évad harmada még bármi van, ciki lenne már most föladni. Viszont igenis kénytelenek vagyunk meggondolni, hogy megér-e annyit bármelyik bajnoki, hogy azzal romboljuk továbbjutási esélyeinket akár a Bajnokok Ligájában, akár az FA kupában.

Mivel majdnem egy hete nem meccseltünk, s a PSG csak másfél hét múlva jön, illene nem másfelé kacsintgatni, s teljes vállszélességgel beleállni a Southampton elleni találkozóba. Győzelem esetén a szabadnapos Evertont tuti előznénk, s bár kicsi az esély, hogy akár a Stoke, akár a Watford kapitulál odahaza kiesőjelölt ellenfele által, azért leírom, hogy nagyon kedvező csillagállás esetén a kilencedik helyről várhatnánk a márciust. Továbbra is Blue Is The Colour!