Zárjuk rövidre!

Ez a cím alapvetően a csapatnak szól, de előre bocsátom, hogy én sem fogom túlzásba vinni a betűvetést. Egyrészt azért nem, mert mostanában kevés az időm és az energiám a posztírásra, másrészt mert nehéz okosat mondani, hiszen kötelező a győzelem, ha nem akarunk az önsorsrontás mocsarába gázolni. A festői Mariborba látogatunk, s bár fél szemünk már vélhetően a hétvégi rangadón lesz, remélhetőleg ez nem megy majd az eredményesség rovására és többet nyerünk Szlovéniában három pontnál. Bővebben alább.

 

Nem volt oly rég, hogy találkozott egymással a két csapat, a végeredmény pedig ismert: 6-0 arányban léptük le a szlovén bajnokot, ami a klubtörténet legnagyobb arányú győzelme lett. Az első két meccs alapján többet vártam a Maribortól, de a realitás az, hogy van ennyi a két csapat között.  Ettől függetlenül, ha a földön járunk, akkor nem kalkulálunk újabb gólfiesztával, „csupán” három ponttal.

Egyébként úgy gondolom, nem hoztuk magunkat könnyű helyzetbe az odavágón elért eredménnyel. Ha egy kiütéses győzelem nem töri meg az ellenfelet ilyenkor – márpedig nem feltételezem ezt –, akkor csak erősebbé teszi. Nyilván szeretnének visszavágni a hatgólos zakóért, plusz a publikum is nyomni fogja őket. Ne tegyük azt se félre, hogy hétvégén (ráadásul a nyitómeccsen) a Liverpoolhoz látogatunk, vagyis könnyen lehet, hogy hasonlóan a Vörösökhöz mi is tartalékosan állunk ki, szóval vélhetően nem ma fogjuk majd megmutatni a világnak.

Most pedig matekozzunk kicsit! Van ugyanis olyan forgatókönyv, ami szerint ki tudjuk harcolni már Mariborban a továbbjutást: ehhez nem kell mást tenni, mint nyerni és kiszurkolni egy Schalke-pontszerzést. Ha elmarad a győzelmünk és/vagy nyernek a portugálok is, akkor egy újabb kört még mindenképp várni kell majd erre. Amennyiben mindkét találkozón vendéggyőzelem születik, akkor Robbie legényei is jönnek velünk a tizenhatba – ez esetben sorsdöntő lesz az ötödik körös gelsenkircheni látogatás a csoportelsőség szempontjából. Abból kiindulva, hogy a mi fokmércénk nem a továbbjutás, hanem a csoportelsőség, úgy gondolom, a legjobb forgatókönyv a mi győzelmünk mellett egy Sporting-diadal lenne: ezzel nem dőlne még el a továbbjutásunk, csak 99%-ig (mi 10 ponttal állnánk, a németek maradnának 5 pontosak, a portugálok följönnének 4-re), ugyanakkor annyira elszakadnánk a többiektől, hogy a végcélunknak ez ágyazna meg legjobban.

Az egészből annyi a lényeg, hogy ha nyerünk, nagy bajunk nem lehet. A Schalke ellen botlottunk (szerencsénk sem volt), a Sporting ellen sok helyzettel, a Maribor ellen pedig sok góllal győztünk. Úgy gondolom, ez teljesen rendben van eddig, vagyis belefér akár egy csúnyácska győzelem is. A londoni odavágó óta lejátszott három fellépésünk egyike sem volt túl meggyőző, a Manchester United ellen még a három pont is elmaradt – mindez annak a jele, hogy nem vagyunk kirobbanó formában. Ami engem illet, nincsenek most nagy elvárásaim, sőt, sok mindent elfogadok ma a fiúktól, ha cserébe győzünk szombaton az Anfielden. Aztán mehetne mindenki békében selejtezni… Addig is Blue Is The Colour!