Végre megkapjuk, amire vártunk! Visszatér az életünkbe az angol bajnokság, benne a Chelsea, ráadásul egy olyan meccsel, ami már első blikkre is a könnyen hozhatóak közé tartozik. Kijárt már ez nekünk, úgyhogy remélhetőleg megkezdjük a felzárkózást. Kedvcsináló alább.
Ha a szezonunk eddig abszolvált részét szemlézzük, akkor örömre és bánatra egyaránt lehet okunk. Várakozáson felül állunk a BL csoportunkban, hiba nélkül jönnek a pontok az idegenbeli bajnokikon, továbbá megtaláltuk Diego Costa utódját (szerencsére csak a gólok termelésében), ugyanakkor sok a sérülés, az eltiltás és a bukott pont a rangadókon. Előbbieket valahogy az élet természetes rendjének szoktuk tekinteni, utóbbiak viszont okoznak azért bosszússágot.
Mivel az összkép vegyes, csak örülni nem tudunk és csak bosszankodni sem szabad. A második vereség tavaly már a hatodik fordulóra összejött, ráadásul akkor gyors egymásutánban kaptunk ki a Liverpooltól és az Arsenaltól. És bizony a háromgólos, kilátástalan vereség után állt a bál, ehhez képest Conte megindította emlékezetes hadjáratát. Az idei helyzet két dolog miatt más. Egyrészt a két manchesteri csapat olyannyira megerősödött, hogy nem lesz elég csak nekünk gyűjtögetnünk a pontokat, tőlük is kellenek majd a botlások. A tavalyi 93 pontos finisünk PL-léptékkel mérve is tekintélyt parancsoló, de az a prognózisom, hogy idén is hasonlóan gazdag terméssel ül majd föl valaki a trónra, márpedig nem táltosodunk meg idén is hamarosan, akkor külső szemlélőkké leszünk. Másrészt idén utolért minket két frász: a már egy bekezdéssel feljebb megénekelt sérülés-eltiltás tandem. Eleve elég szűkös a keret, ehhez képest már három játékos összesen hét meccsre esett ki pusztán a piros lapok következményeként – ehhez jönnek hozzá az emberhátrányos percek. Ha pedig ez nem lenne elég, egymásnak adják a pacsit a srácok az orvosi szobában: most, hogy Hazard felépült, kidőlt Kanté és Morata. Az, hogy a röhejesen nagy pénzért idehozott Drinkwatert nem láttuk még, a kisebb gond ahhoz képest, hogy a húzóembereinkre alig tudunk számítani.

Mindezek tükrében felüdülés ránézni az októberi naptárra. Ma megyünk az eddig világtalan Palace-hoz, de a MU elleni novemberi derbi előtt a Watford és a Bournemouth ellen játszunk még bajnokikat. Engedjük meg magunknak azt a nagyképűséget, hogy kilenc ponttal számolunk: ha ez összejön, akkor a 7-1-2 és az érte járó 22 pont már nem lesz olyan rémes 10 forduló után. Reményeink szerint eközben a Pepék és Joséék is botlanak (a MU a Poollal és Tottenhammel is meccsel a közeljövőben, a City esetében nem közeleg komoly próbatétel).
És hogy a jelenre térjünk: rég volt már ennyire egyesélyesnek tűnő idegenbeli meccsünk. A Palace pont és rúgott gól nélkül áll hét forduló után, amit iszonyat fura volt leírni, pedig hát tényleg ez a helyzet. Valami nagyon elromlott Dél-Londonban, mert ez egy középmezőnybe predesztinált keret. A tény pedig, hogy a 70 éves Roy Hodgsonnal pótolták a rútul megbukó Frank de Boert jól jelzi, mennyire keményen dolgoznak saját sorsuk rontásán. Csak emlékeztetőül: Fergie csak pár évvel volt idősebb, mikor letette a lantot, pedig ott erősen más volt a sikeresség és a munkabírás léptéke; de a 67 éves, egykoron zseniális futballfilozófus Wengert is rendszeresen illetik azzal a váddal, hogy már képtelen lereagálni a futballvilág irányváltásait. A volt szövetségi kapitánynak hozzájuk képest semmi oka a múltba révedni, angliai tekintélye a nem túl magas szintről is tovább csappant a válogatott blama miatt, szóval tényleg rejtély, kinek jó ez.

Nekünk persze jó lehet, ha beállunk a sorba és kapott gól nélkül verjük őket. Más se hiányozna, mint hogy pont mi legyünk azok a szerencsétlenek, akiknek beletörik a bicskájuk ebbe a negatív rekordokat ostromló bagázsba, úgyhogy válogatott szünet ide, hiányzó kulcsemberek oda, ezt be kell húzni. Ha Sp*rs-Leicester-Stoke trió nem okozott gondot, akkor a Palace-nak sem szabad, hiába a „minden sorozat megszakad egyszer” című életbölcsesség és futballközhely. Továbbra is Blue Is The Colour!
445 Comments
by trueblue05
ki lehet kapcsolni bmeg, ez ma megint egy olyan nap
by Bukkakebáró Idemitirjak
A pozitív oldal: ez a meccs talán felébreszti Contét és a srácokat
by trueblue05
sajnos nagyon is ébren vannak
by szeszfabresz
Arra ott volt a Burnley, a City, az arsenal
by BlueCech01
Annyi meccsre mondtuk már ezt idén basszus, hogy gyakorlatilag csak ébredünk.
by Bukkakebáró Idemitirjak
Csak a maira tényleg nincs semmiféle észszerű kifogás, ez egy olyan pofon aminek nyoma marad
by Sandic
Hogyne lenne, hiányzott Morata és Kanté, ezért kaptunk ki, most mindenki szájából ez fog folyni, függetlenül attól, hogy alapjában véve valószínűleg velük sem lett volna közünk a meccshez…
A lényeg, kifogás mindig van….
by BlueCech01
Mit csinálunk a kapu előtt??? 😀
by Rammschein
Pár hónap múlva erre is rá lesz húzva, hogy edzőt buktatnak a playák????…
by Endy919
itt csak szimplán balfaszok. Alonso, Pedro,Eden,Musonda…mind verhetett volna legalább egyet.
by Endy919
na ez a két verőnéger még nagyon kell nekünk most..
by BlueCech01
PVA megszánt minket.
by Endy919
once blue .. 😀
by szeszfabresz
Komolyan ez mar szánalmas..
by Hazard
Az egyik csapat invesztált a keretbe, a másik inkább a profitot hajszolja. Az egyik csapat 7-et rúg a Stoke-nak, a másik kikap a Palace-tól(!!!). Különbség.
by BlueCech01
Amúgy azóta kaptunk már ki a sereghajtótól, hogy 2013 januárjában ‘Arry kupija vert minket?
by trueblue05
https://uploads.disquscdn.com/images/9b17e4eb75c7f423dd6e3940e551c17733e2c60502e54b947e9fb3fadd462a1b.jpg never forget
by Sandic
Nem létezik, hogy a Sunci elleni sz*pásokkor egyszer sem voltak leghátul.
by Endy919
csak teszteljük magunkat. tavaly -8ról jöttünk vissza . Most bepróbáljuk a -9et
by Endy919
na én ezt kinyomtam…
by ktomi93
nincsenek szavak…
by Hazard
Ez persze lefúja a ge*i.