Az újonc Brightont fogadjuk a Premier League hagyományos ünnepi fordulóján.
December vége van, karácsony. Spanyolországban mindenki pihen, Németországban mindenki pihen, Franciaországban mindenki pihen. Naná, hogy Angliában ilyentájt van a legnagyobb hajtás! Egyik „kajakómából” megyünk át a másikba kulináris élmények közepette, ám a jó öreg, imádott csapatunktól most sem szakadunk el, következik ugyanis a Premier League hagyományos, december 26-i fordulója, a Boxing Day.
Ebben az évtizedben jó óment jelentett ez a forduló, csak 2010-ben maradtunk pont nélkül, bár akkor december 27-én játszottunk és kaptunk ki az Arsenaltól 3-1-re. Minden más alkalommal került legalább egy pontocska a fa alá. Persze nem mindig annyi, amennyit szerettünk volna, de azért elmondható, hogy az ünnepi labdahajkurászás nem mumusunk.
A Chelsea mérlege az évtized Boxing Day-eiről
2010 (dec.27.) | Arsenal (I) | 1-3 |
2011 | Fulham (H) | 1-1 |
2012 | Norwich (I) | 1-0 |
2013 | Swansea (H) | 1-0 |
2014 | West Ham (H) | 2-0 |
2015 | Watford (H) | 2-2 |
2016 | Bournemouth (H) | 3-0 |
A dátum mellett soron következő ellenfelünk sem ad okot arra, mint tényező, hogy tartani kellene tőlük. Legalábbis, ami az egymás elleni eredményeket illeti. Minden korszakot és versenysorozatot figyelembe véve a Chelsea és a Brighton, amióta világ a világ, eddig 8-szor játszott egymás ellen hivatalos mérkőzést. Az első is még 1933-ban volt, akkor a déliek az FA-Kupából ejtettek ki minket (1-2). A következő összecsapásra 34 évet kellett várni, ez szintén kupatalálkozó volt és gólnélküli döntetlen lett, onnantól kezdve a „Sirályok” ellen minden meccset megnyert a Chelsea, beleértve az 1967-es meccs újra játszását is. Egyébként az FA-Kupa mellett a másik színtér a két csapat meccsein a másodosztály volt, s nem mellesleg, az első két nyeretlen mérkőzés után amellett, hogy mindegyik másikat megnyerték a Kékek (ezek a 70-es és 80-as években voltak), még gólt sem kaptak. Persze ezeknek az alkalmaknak már semmi relevanciája nincs, de azért szívmelengető tényt jelenthetnek.

A régmúlt mellett a közelmúlt sem adhat okot az aggodalomra. Bár, a Brighton abszolúte újonca az angol élvonalnak, első PL-szezonjuk féltávjánál járva a 12. helyet foglalják el a tabellán, 5 pontra a kieső zónától. Ez pedig még úgy is szép teljesítmény, hogy a mögöttünk álló hétvégén egy hét meccses nyeretlenségi szériát szakított meg azzal, hogy a szintén mostanság szenvedő, de ősszel még remeklő Watfordot legyőzték 1-0-ra. Ami még elmondható Chris Hughton legénységéről, hogy pontjai nagy részét, pontosabban: kétharmadát, saját közönsége előtt szerezte meg és a 9 idegenbeli találkozójából csak 3-on szerzett pontot (győzelem a Swansea és a West Ham ellen, döntetlen a Watforddal). Mindemellett a „top 6” 5 csapatának dolgát sem tudta túlságosan megnehezíteni: Kikaptak a City-től, az Arsenaltól, a Spurstől és a Liverpooltól is, az ilyen meccseken pedig a legnagyobb erénye a Brightonnak az volt, hogy az Old Traffordon 66 percig döntetlenre álltak a Man. Utd. ellen.

Azt gondolhatjuk, hogy nekünk sem kell tartani tőlük. Ezt még az is alátámaszthatja, hogy legutóbbi 11 bajnokinkból 8-at megnyertünk. Igen ám, de abból a három nyeretlen meccsből ott van kettő, aminek nem úgy kellett történnie, ahogyan valójában történt. Az egyik a legutóbbi meccsünk az Everton vendégeként (0-0), a másik pedig a West Ham elleni zakónk (0-1). Főleg utóbbi bizonyíték arra, hogy idén sajnos hajlamosak vagyunk váratlan pofonokba beleszaladni, nem beszélve az őszi, Palace elleni vendégeskedésünkről.
Éppen ezért, ha kérhetnénk valamit szeretett csapatunktól karácsonyra, az nem lehet más, minthogy mindenféle viszontagságot mellőzve nyerjük meg az ünnepi fordulós meccset. Minden adva van ehhez, különösképp Alvaro Morata, aki visszatérhet eltiltásából, meg is látszódott a hiánya szombaton.
A mérkőzés, aminek amúgy Mike Dean lesz a játékvezetője, magyar idő szerint 16 órakor kezdődik.
Minden kedves olvasónknak boldog karácsonyt kívánunk így az ünnepek végére is!