Bele kell állni

Úgy alakult, hogy a hétközi nyugi helyett ligakupa elődöntőzünk. Ha pedig így alakult, akkor álljunk bele a dologba és szurkoljuk ki a finálét. Ez persze ma nem fog menni, tekintve, hogy kétmeccses a történet, de nem árt idejében elkezdeni a dolgot. Jön az Arsenal, kedvcsináló alább.

 

 

Egy felkészülési, egy Community Shield és két bajnoki után itt a két csapat ötödik egymás ellenije. Nem mondhatnánk tehát, hogy sötétben tapogatózik majd akár a két menedzser, akár a pályára lépők. Ha a tavalyi hármat is beleszámítjuk, már kilencedszer meccsel Conte Wengerrel Chelsea-menedzserként, ami másfél év alatt igen bőséges termés.

Felmerül a kérdés: ki profitálhat inkább ebből? Conte köztudottan pragmatikus edző és ember, s mint olyan, szereti a biztos dolgokat és utálja a kiszámíthatatlant – ha innen közelítünk, jól jöhet neki, hogy már jól ismeri mind az Arsenalt, mind Wengert. Ugyanakkor pocsék a mérlege a francia ellen, ami azért is szomorú, mert ebből a már-már vesszőfutásból akadtak olyan meccsek, ahol mi voltunk az esélyesebbek – elég az FA kupa tavalyi döntőjére gondolni. Könnyen előfordulhat az is, hogy rágörcsöl a dologra, de az is, hogy felpörgeti a bizonyítási vágy és a törleszthetnék.

Wenger – mondjuk ki – mumusa az olasznak. És ez nem merül ki abban, hogy negatív az egymás elleni mérlegük, a francia ugyanis taktikailag is meg tudja sajnos lepni a menedzserünket. Lehetnek rossz formában, lehetnek tartalékosak, egész egyszerűen nem tudunk biztosra menni ellenük.

Most, hogy a kétmeccses ligakupa elődöntő mellé még egy FA kupa újrajátszás is beesett pluszba, különösen fontos lenne az erőforrások jó menedzselése és a haszonmaximalizáció. A cél egy (többgólos) előny kiharcolása kell, hogy legyen. A párharcot szinte biztosan nem fogjuk tudni ma este lezárni, de nem mindegy, mit viszünk magunkkal a visszavágóra.

Az Arsenal döcög a bajnokságban, jelenleg inkább néz ki úgy a dolog, hogy újfent kiszorulnak a top4-ből, mint fordítva, ráadásul hétvégén – címvédőként – szégyenszemre kiestek az FA kupából. Nincs tehát jó hangulat Észak-Londonban, viszont éppen e fiaskók miatt lenne nagy szükségük egy kupasikerre. Az egészséges kulcsembereik kihagyták a nottinghami túrát, így ha Wenger úgy dönt, felturbózhatja a kezdőjét velük. Ez ellen szól, hogy a sorozatot alapvetően a fiataloknak és a peremembereknek szokás adni az Arsenalnál, persze a szükség nagy úr…

Ami minket illet, a hétvégén eleget kaptunk a lötyögésből, szóval jó lenne visszatérni ahhoz a támadófocihoz, amit az Emiratesben láttunk nem is oly rég. Persze nem Moratától, ő ugyanis jó időre elásta magát legtöbbünknél azzal a produkcióval. De hogy a szépet lássuk, a helyzetek megvoltak…

Innen már illik komolyan venni a dolgot és az igazat megvallva illik továbbjutni is. Ez némiképp kényszerpálya is, de nem vagyunk olyan helyzetben, hogy legyintsünk erre a kupára. Továbbra is Blue Is The Colour!