
Ma véget ér a szeptember, a hónap, ami lényegében csak keserűséget hozott. Három meccsen egy pont a bajnokságban, vereség a BL-nyitányon és egy kiszenvedett továbbjutás a ligakupában a harmadosztályú Lincoln ellen. Ha javítani akarunk az összképen, arra a mai az utolsó lehetőség októberig. Rövid helyzetkép alább.
Ha valakinek voltak olyan illúziói, hogy a klubvilágbajnoki cím a legmagasabb polcra tette a Chelsea-t, az alighanem kellőképpen kijózanodott az utóbbi napokban-hetekben. A válogatott szünet óta nem volt értékelhető meccsünk és bizony a folytatás sem tűnik túl rózsásnak. Igazából nincs kedvem agyalogni azon, hogy ki (vezetőség, Maresca, Sanchez, sérülések, emberhátrányok, stb.) mennyiben okolható a lejtmenet miatt, szóval a mélyelemzés elmarad.
A meccs nagy visszatérője nyilván José Mourinho lesz. A többek között három bajnoki címet szerző korábbi mesterünk vélhetően szép fogadtatásban részesül majd azok ellenére is, hogy a Manchester United vagy a Tottenham edzőjeként már ment a szájkarate a szurkolókkal. José érdemei elvitathatatlanok, remélhetőleg a kölcsönös tisztelet jegyében zajlik majd az újabb visszatérés egykori sikerei színhelyére. Mourinho a szezont amúgy még a Fenerbahcénál kezdte, ám ott elköszöntek tőle, miután csapatát – a Benfica – kiejtette a BL selejtezőjében. Az első fordulóban aztán a piros-fehérek kétgólos előnyről buktak odahaza a Qarabag ellen egy országos egyes meccset, a vezetőség pedig ki is rúgta Bruno Lage-t. Az utód pedig Mourinho lett. Ha nem megy kvalifikációval, csináld meg edzőcserével.
A Benfica amúgy kedvelt ellenfélnek számít. A 2012-es BL-menetelés során kettős győzelemmel ejtettük ki őket a negyeddöntőben, rá egy évre az EL fináléjában múltuk őket felül, legutóbb pedig a klubvilágbajnokságon nyomtunk velük egy viharos sohavégetnemérőset a nyolc közé jutásért.

Most ugyan nem egyenes kieséses párharcban vagy döntőben találkozunk, a jó hagyományt, miszerint mi nevetünk a végén, fontos lenne tovább vinni. Mint ismeretes, vereséggel rajtoltunk a BL-ben a Bayern otthonában, ami bocsánatos bűn, viszont ha ma nem verjük meg a portugál rekordbajnokot, akkor az már kellemetlen helyzetbe sodorná a csapatot.
Remélhetőleg a saját sírunk ásása helyett vidámabb elfoglaltság lesz a mai és sikerül ünneppé varázsolni, hogy visszatér a BL a Stamford Bridge-re. Továbbra is Blue Is The Colour!