Eddie Howe csapata soha nem nyert első osztályú meccset a karácsonyi forduló alatt. Igaz, erre a tavalyi idényt leszámítva nem igazán volt lehetőségük.
A címben foglalt mondat (jó, jó, filmcím) a lehető legtömörebben sommázza a hétvégi bajnokinkat. A ravasz és az agy szerepet ezúttal (is) ugyanaz a személy vállalta magára, a két puskacső azonban nem is kerülhetett volna jobb helyre. Nagyobb jelentőséget…
A srácoknak hála már hosszú hetek óta zajlik az az intenzív PR-munka a beharangozók írása előtt, amivel próbáljuk magunkkal és veletek is elhitetni, hogy van értelme a képernyők és monitorok elé kucorodni Chelsea-meccset nézni. Már nem csak az izgalom…
Vagy a csapat, vagy én. Vagy a csapat ebből a szarból, vagy én, ebből a rémálomból.
Lassan talán helyreáll egyfajta rend a csapat játékát illetően, ami még se nem sziporkázó, se nem lehengerlő, de a védekezés meccsek óta biztatóan stabil, emellett előrefelé is vannak szép akciók. Óvatos bizakodás ez – akár egy sérülésből felépülő játékos…