Izgalmas és érzelemdús napokon vagyunk túl. Szombat este nem kis bravúrral legyőztük a címvédő és (addig) veretlenül listavezető Manchester Cityt, csütörtökön pedig láthattuk (a szerencsések élőben) kedvenc csapatunk budapesti vendégjátékát. Most hétvégén ismét a bajnokságé a főszerep, Brightonba látogatunk és sajnos nem tévés meccsre. Kedvcsináló alább.
A szezon első harmadában otthon hullajtottunk inkább pontokat, idegenben jöttek a győzelmek és potyogtak agólok. Az első öt vendégségben lejátszott meccsen 13 pontot hoztunk a 15-bőlegy meglehetősen impozáns, 12:1-es gólkülönbséggel. Aztán valami megváltozott:legutóbbi két hazai meccsünket behúztuk, viszont a Tottenham és a Wolverhampton otthonában is bántó vereséget szenvedett a csapat. Az idegenbeli fiaskók miatt pedig nem csak a veretlenségünk lett oda, hanem a dobogóról is lecsúsztunk. Ideje lenne tehát végre megint pontokkal hazatérni egy túráról!
Jó kérdés persze, milyen focival rukkolunk majd elő. Olyannal, mint a Wolves ellen? Á, csak nem verjük meg magunkat úgy még egyszer… Olyannal, mint a City ellen? Á, most tuti nálunk lesz majd inkább a labda, nem lehet kontrákra berendezkedni. Olyannal, mint a Vidi ellen? Á, Pesten a B csapat lötyögött.
Giroud nagy gólt lőtt szabadrúgásból csütörtökön
A Brighton egyébként több szempontból is kellemes ellenfélnek ígérkezik. Tavaly, amikor abszolút újoncként debütáltak a PL-ben, oda-vissza vertük őket – a karácsonyi hazain 2:0-ra, a január végi visszavágón pedig 4:0-ra. Most ismét téli időben látogatjuk meg őket, remélhetőleg hasonló sikerrel. A nagyobb csapatok közül eddig egyedül azidén kevéssé komolyan vehető Manchester Unitedet legyőzték ugyan, ki kaptak viszont a Citytől, a Liverpooltól és a Tottenhamtől is (utóbbitól otthon),vagyis a bravúr nem igazán van meg eddig bennük, ennek ellenére szimpatikus és tisztes középcsapatként zakatolnak. Tizenharmadik helyük és 21 pontjuk megadja nekik a magabiztosságot, valamint a kiesőhelyektől való kellő távolságot is: nem lebecsülendőek, de illene legyőzni őket.
Mivel a habkönnyű csoportunkat idő előtt megnyertük az EL-ben, Budapestre már a B csapat jött haknizni. Az alapemberek fele el sem utazott, de a többiek is spóroltak az energiával, ígymegvan a lehetőség arra, hogy a gálakezdőnk a City-verés mámorító emlékeiből építkezve, kipihenten nyerje meg soron következő mérkőzését is. Visszatérve a csütörtökire: nyilván Hazard, Kanté vagy Azpilicueta játéka mutat legszebben acégéren, de biztos vagyok abban, hogy nélkülük sem okozott csalódást a csapat a meccsre kilátogatóknak. Túl azon, hogy egy szurkoló akkor teljes, ha láthatja apályán az övéit, azért Christensen, Loftus-Cheek vagy Fabregas sem olyan rossz név, no meg volt két csinos kis szabadrúgásgólunk is, hogy a lényegről is essen szó. Hétfőn sorsolás, megannyi lehetséges ellenfél, nekem valamiért a Rapid Wien a megérzésem és a legvonzóbb opció is egyben.
Visszatérve a bajnokságra: a Cityés a Sp*rs is országos egyes meccs előtt áll, de az Arsenal is nagy valószínűség szerint még mélyebbre löki a Szenteket, vagyis a közvetlenebb környezetünkben nincs nagy sansz botlásra, ami azért helyez ránk némi nyomást.A Pool-Uniteden minden pofon jó helyre megy, vélhetően a pihent José-legények beváltják a 0:0-s kuponjukat, de bárhogy is alakul ott a foci, az egyelőre nem lesz ránk nagy hatással a távolság miatt.
Az év maradék négy bajnokiját már középcsapatok ellen vívjuk, a leosztás alapján nem lehetetlen a 12 pont sem,bár látatlanban egy botlást sajnos azért látok jönni. Persze tudjuk, nem kell ahhoz rangadó, hogy nehéz legyen egy etap, de reméljük, megvan a mesterterv az előttünk álló sűrű hetekre. Továbbra is Blue Is The Colour!
