Negyeddöntőt játszunk a ligakupában, ráadásul esélyesként. A klub körüli történések viszont „segítettek” elterelni a gondolatokat, szóval most a bizonytalanság az úr. Kedvcsináló alább.
A hangulat akár jó is lehetne, hiszen az Everton hétvégi legyőzésével véget vetettünk a négymeccses nyeretlenségi szériánknak, Caicedo letöltötte hárommeccses eltiltását és Palmer is kezd visszatérni (még ha nem is teljesen egészségesen). Igen ám, de Maresca frusztrált sajtótájékoztatója után (ami előtt pár nappal még a hónap menedzsere lett a PL-ben) kár lenne tagadni, hogy oda a fókusz és a jó hangulat. Konkrétan kérdéses az olasz szakember jövője a klubnál, ami még akkor sem szerencsés, ha zömében nem vagyunk mindig annyira elégedettek a munkásságával.
Adott egy fiatal keret, amiben van potenciál, ráadásul már bizonyítani is tudott. Maresca két trófeát is szerzett tavaly, a BL-hely is meglett, szóval nem vallott kudarcot, továbbá idén is állunk még minden fronton. Fontos lenne a stabilitás és a tervezhetőség – viszont ezeknek finoman szólva sem tesz jót, ha ilyen ellentétek vannak menedzser és vezetőség között, amik ráadásul a nyilvánosság előtt zajlanak.
No de essen pár szó ellenfelünkről és közös közelmúltunkról is! A Cardiff két idényt töltött a Premier League-ben, s mindkettőnek kiesés lett a vége. Mind a négy alkalommal sikerült legyőzni őket, ráadásul nem is akárhogy: a 2013-2014-es és a 2018-2019-es szezonban is 4:1-re nyertünk otthon, valamint 2:1-re idegenben. Érdekesség, hogy minden alkalommal a walesiek szereztek vezetést, onnan jöttek a fordítások. Cardiffban először Schürrle és Torres válaszoltak Azpilicueta öngóljára, legutóbb pedig Camarasa szerzett vezetést, majd jött a hajrában Azpilicueta és Loftus-Cheek.
Azóta sok minden változott: a Cardiff az idény végén ugye kiesett a másodosztályba, az idei szezont pedig már a harmadik vonalban kezdték, a mieink viszont meghódították Európát (EL-t, BL-t és KL-t is nyertünk), sőt, nyáron az egész világot is.
Az osztálykülönbség megvan, az esélyesség terhe is minket nyom, ettől függetlenül ez nem ígérkezik könnyű mérkőzésnek. Akárcsak Leedsben, Cardiffban sem vagyunk népszerűek, szóval a parázs hangulat garantált, amire rájöhet még a működésképtelenségig felforgatott kezdő, valamint a Maresca és a vezetőség közti konfliktus esetleges kivetülése. Mindezek ellenére nyerni kell, aztán várni, hogy ebben a feszes menetrendben kivel vívhatunk meg a döntőért. Tudva azt, hogy Manchester City – Brentford, Newcastle – Fulham és Arsenal – Crystal Palace negyeddöntők vannak még, vélhetően csak nehezebb meccseink lehetnek még a mainál. Továbbra is Blue Is The Colour!
