Egy örökkévalóságnak tűnő válogatott szünet után egyből a mélyvízben kell helyt állni, hiszen a következő héten komoly erőpróbák előtt állunk a bajnokságban és a BL-ben egyaránt. A legizgalmasabb fejlemény viszont mégis az, hogy lassan végre teljes kerettel feszülhetünk neki a kihívásoknak.
Két hete láthattuk utoljára kedvenceinket, ami úgy tűnik, meglehetősen jót tett a csapatot övező közhangulatnak. A ’Pool elleni érthető, ám frusztráló zakó, a Hawthornsban előadott szerencsétlenkedés és a Spurs otthonában elszenvedett kiesés eredményeként már a szezon legelején felütötték fejüket az első elégedetlen hangok, de egyelőre úgy tűnik, a Palace elleni sima győzelemmel eloszlottak a kételyek. Pedig ennyire talán nem volt nagy kilengés mutatott teljesítmények között: a West Brom ellen a három oltári nagy egyéni hiba ellenére is sok tetszetős dolgot láthattunk a támadóharmadban (tudom, WBA, de akkor is), a Palace ellen pedig hiába a négygólos különbség, a nagy öröm közepette úgy tűnik sokan elfelejtették, hogy open playből szinte semmit nem tudtunk kezdeni Hodgsonékkal – igaz, hogy a védelmünk legalább ez alkalommal nagyszerűen működött, de árnyalja a képet, hogy négy találatunkból egyet a Palace hátsó sorának köszönhettünk, a másik három pedig pontrúgás után esett.
A lényeg – főleg ennyi hiányzóval, előszezon nélkül – mindenképp a három pont, és bár ritkán mondhatjuk ezt egy győztes mérkőzés után, most kifejezetten jó ütemben érkezett a kéthetes szünet. A rengeteg utazást szerencsére megúsztuk fertőzés nélkül, egyedül Mendy-t veszítettük el, de ha hihetünk a híradásoknak, akkor hétközben már ismét új halóőrünket láthatjuk majd a kapuban. A pozitívum viszont, hogy a nyári nagybevásárlás óta először vehetjük (szinte) teljes pompájában szemügyre megújult támadósorunkat: Pulisic minden bizonnyal már 100%-ig bevethető állapotban van, Ziyech pedig marokkói cameója után készen áll, hogy legalább a padról beszállva segítse a csapatot. Havertz és Werner egyaránt produktív napokat töltött a válogatottal, így remélhetjük, hogy legalább egyikük megszerzi első PL-gólját.
Merthogy mai vendégeink, a Southampton tökéletes ellenfél lehet e célra. A Szentek négy forduló után hat ponttal állnak, így abszolút nincs okuk szégyenkezni, de a Spurs ellen már láthattuk, hol sebezhető Hasenhüttl gárdája: az osztrák által favorizált nagyon magasra tolt védelmi vonalat Kane-ék röhögve rugdosták át a szabad területet támadó Son irányába, aki ennek eredményeként mesternégyessel büntette mai riválisainkat. Persze ettől még nem kell gólfesztiválra számítani – a Soton legutóbbi két meccsét egyaránt clean sheettel hozta le –, de ez a mérkőzés mindenképp alkalmas lehet arra, hogy Timo gyorsaságát középen is eredményesen kamatoztathassuk (arról nem is beszélve, hogy Pulisic is Havertz is rendre kitűnően támadja labda nélkül az üres területeket).
Mendy mellett a hosszúra nyúlt hazaút okán Thiago Silvára sem számíthatunk ma, de ennek ellenére is van okunk bizakodni. Az elmúlt öt év során mindössze egy alkalommal veszítettünk a Szentek ellen, igaz, pont a legutóbbi találkozásunkkor tudták elhozni mindhárom pontot a Stamford Bridge-ről, szóval van miért visszavágni vendégeinknek.
A következő héten előbb az EL-címvédő Sevillával meccselünk, majd az Old Traffordra látogatunk, úgyhogy nagyon fontos lenne a győzelem a komoly próbatételek előtt. Jó szurkolást mindenkinek, KTBFFH!
