Tudtuk, hogy a PSG esélyesebb. Tudtuk, hogy a franciák jobb erőből állnak. De ez a 2-8-as vereség (főleg a hazai 0-3) akkor is túlzottan súlyos és megalázó. Akár egy újabb mérföldkő is lehet klubunk új projektjében.
A Bajnokok Ligája idei kiírása kedd este véget ért számunkra. Mindezt úgy, hogy múlt hét szerdán a 73. percben még 2-2-re álltunk a Parc des Princesben. Aztán jött két negyedórás hidegzuhany: egy a párizsi meccs végén és egy kedd este az elején. Mindennek következtében súlyos, 2-8-as vereséget szenvedtünk összesítésben. Ha valakit érdekel a statisztika is, akkor van egy még súlyosabb tény: a PSG a két meccsen összesen 1,99 xG-t produkált – és erre rúgtak 8(!!!) gólt.
Hogy jutottunk idáig?
Két év kihagyás után kerültünk vissza a Bajnokok Ligájába, amely során már az új alapszakaszban kellett bizonyítanunk:
Hazai pályán: Benfica, Ajax, Barcelona, Pafos
Idegenben: Bayern München, Qarabağ, Atalanta, Napoli
Münchenben várt ránk az első bevetés, ahol vereséget szenvedtünk egy bivalyerős Bayern ellen, mindezt úgy, hogy számos olyan hibánk volt, amelyet akkor leginkább a tapasztalatlanságnak tudtunk be, tehát idővel rendezhetőnek gondoltuk. Azt előzetesen is tudtuk, hogy nem ezen a meccsen fog múlni a továbbjutásunk, tehát könnyedén tovább tudtunk lépni ezen. Szeptember végén aztán hosszú kihagyás után újra felcsendült a BL-himnusz a Stamford Bridgen, ahol a pikantériát José Mourinho adta, aki épp akkor ült le a Benfica kispadjára. Hoztuk a kötelezőt egy öngóllal. Október végén egy jó szériánkban fogadtuk az akkor eléggé gyengélkedő Ajaxot, akiket aztán simán, 5-1-gyel küldtünk haza Amszterdamba. A negyedik fordulóban egy nagyon hosszú túra során mentünk az azeri Qarabaghoz, ahol a két csapat közti különbség miatt szinte mindenki vendégsikert várt. Jól is kezdtünk, vezetést is szereztünk, de képesek voltunk elaludni és egygólos hátránnyal félidőre menni. A második játékrészben ugyan hamar egyenlítettünk, de a vezetést nem tudtunk megszerezni, így lényegében nem egy pontot szereztünk, hanem kettőt veszítettünk.
November végén aztán jött egy klasszikus, egy igazi presztízsrangadó: a komoly történelemmel bíró Chelsea – Barcelona párharc újabb felvonása Londonban. Sokan vártunk nehéz meccset, de simán lemostuk a katalánokat a Stamford Bridgen, sőt a háromgólos vereség még számunkra volt hízelgő. Vélhetően a szezon legkomolyabb erődemonstrációját tartottuk itt! Kicsit megnyugodva és kellő önbizalommal érkeztünk meg Bergamoba az év utolsó nemzetközi meccsére, az Atalanta ellen meccselni. Vezettünk itt is, de lezárni nem tudtuk, a meccs végére elaludtunk, s végül 2-1-es vereséget szenvedtünk. Mivel még két forduló volt hátra, ezért ekkor ez a vereség kicsit azt realizálta, hogy az első nyolcban nem fogunk tudni végezni vagy legalábbis nagy szerencse kell majd hozzá. 2026-ban az első BL-meccsünkre a Pafos ellen került sor, amelyen az Enzo Marescát váltó Liam Rosenior ült már. Nem egy túl szép meccsen, de végül egygólos sikert aratva behúztuk a kötelezőt. S akkor január végén jött a nyolcadik, egyben utolsó forduló az alapszakaszban. A Napoli ellen léptünk pályára idegenben. A Napolinak élet-halál harc volt a továbbjutás miatt, nekünk pedig nagyon nem volt mindegy, hogy jutunk tovább: kell még oda-vissza párharcot játszanunk az amúgy is feszített tempójú bajnokság mellett vagy lesz némi szusszanásnyi idő. A vezetést megszereztük, de a félidőben itt is hátrányban vonultunk be. A második félidőben aztán végre nekünk állt a zászló: Joao Pedro duplájával megfordítottuk és végül megnyertük 3-2-re a meccset. Ez egyben azt is jelentette, hogy a legjobb nyolc között továbbjutva egyből a nyolcaddöntőben találtuk magunkat.
A február 27-ei sorsolás során pedig azt is megtudtuk, hogy a budapesti döntőhöz a Paris-Saint Germainen keresztül vezet az út.
Reménykedés
A sorsolás után tudtuk azért, hogy erősebb és nem mellesleg a BL-címvédőjével állunk szemben. De azért a nyári, sima klub vb-döntős győzelmünk bőven tartotta bennünk a reményt. Persze az is nyilvánvaló volt, hogy ez komolyabb párharc lesz, ráadásul oda-visszavágós, így kb. nem csak pillanatnyi szerencsére lett volna szükségünk. S végtére is, mi vagyunk a Chelsea, kétszer nyertünk úgy BL-t, hogy nagyon még favoritnak sem tartottak bennünket. Persze, hogy van esélyünk!
Realizálás
Igen, volt esélyünk! Egészen a párharc első meccsének kétharmadáig. 2-2-re álltunk. Helyenként szépen is játszva (bár rosszul kezdve), de minden adott volt ahhoz, hogy nemhogy minimális vereséget, sokkal inkább döntetlent játszunk. Aztán jött Jörgensen hibája, Vitinha emelése majd Kvarachelia duplája és súlyos, már-már reménytelennek tűnő 5-2-es vereséget szenvedtünk.
A visszavágóra persze volt fogadkozás, reménykedés. A Barcelonát is megvertük itthon 3-0-ra, nem is akárhogy! Meg lehet ezt csinálni a PSG ellen is. Csak aztán a játékvezető a sípjába fújt, Mamadou Sarr rögtön benézett egy felívelést a grúz klasszis meg köszönte szépen. Ha ez nem lett volna elég, pár perccel később Barcola is rúgott egy gólt. Negyed óra után 0-2 és 2-7 volt összességében. Ekkor már azok se reménykedtek, akik a végsőkben is bíztak. A harmadik párizsi gól után pedig konkrétan elkezdett kiürülni a Stamford Bridge…
A jövő
A BL-kiesés után rengeteg pletyka kapott napvilágra a kerettel kapcsolatban (Enzo és néhány társának távozása, stb.), valószínűleg jelentős részük azért kacsa, de egy ilyen vereség azért destabilizálja a keretet és úgy összességében a csapatot is. Az nem kérdés, hogy néhány játékosra nem lesz szükség, de az is biztos, hogy a keretet meg kell erősíteni, mert ez így a nemzetközi porondon kevés lesz komolyabb célok elérésére. Mindenesetre az is világos, hogy számos frissítés a kerettel kapcsolatban majd a világbajnokságot követően lesz realizálható.
S akkor jön a legfontosabb kérdőjel: ott leszünk-e jövőre a Bajnokok Ligájában? Rettenetesen rezeg a léc. Nem elérhetetlen természetesen, hiszen jelenleg a 6. helyen vagyunk, egy pontra az 5. és három pontra a 4. helytől. Viszont elképesztően aggasztó a legutóbbi forma: az elmúlt öt bajnokiból mindössze egyet nyertünk (Aston Villa, 1-4), a legutóbbi, Newcastle ellen ráadásul nagyon demotiváló egygólos vereséget szenvedtünk. És sajnos a BL-kiesés sem éppen afelé tol el minket, hogy a hátralévő nyolc fordulóban mindenkit és bárkit is elkapnánk…
Bízzunk viszont abban, hogy sikerül rendezni a sorokat és egy bajnoki hajrával elcsípjük valamelyik BL-helyet. Ellenkező esetben tényleg komoly mérföldkő lesz ez a kiesés klubunk életében…
