Nehéz lesz most higgadtan bármit írnom, de hát valakinek mégis csak meg kell tennie a lehetetlen összefoglalását, ráadásul nem tudunk elég sok karaktert kilőni az internet végtelen egére, hogy ne olvasná minden szurkoló édes szájízzel az utolsó betűig.
Beérni látszik minden, amit valaha elképzeltünk Mourinho-val, vagy ha a nagyságát szemléltetni akarnám MOURINHO-val, sőt! Lassan az is teljesül, amiről még álmodni sem mertem volna a szezon elején. Az álmait gyepre varázsoló mester a szerelmének beteljesülése felé olyan öles léptekkel halad, ami nem csupán ellenállhatatlanná teszi őt, de szemernyi kétséget sem hagy afelől, ami itt készül, azt jobban fogjuk emlegetni, mint a méltán belénk vésődött első regnálását. Csapat épül(t) itt fel kérem szépen, a mi csapatunk. De szép ebbe csak belegondolni is…
Kezdjük azzal, hogy szerkesztőtársaim véleményével némileg egyetértve elmondhatom, hogy valóban inkább itt nyerjünk, egy bajnokesélyes, és bitang-erős City, mint a WHU jelentéktelensége ellen, ugyanakkor ez után a meccs után egészen más hangsúly kapott Mou nyilatkozata a West Ham meccs után. Ő ugyanis talán már akkor is sejtette, azzal a három ponttal és a fejben körvonalazódó Citeh veréssel olyasmit tettünk volna le az asztalra, amire hirtelen mindenki felkapta volna a fejét. A panaszról pedig ennyit, szót sem érdemel többet, mert nincs az a keserű íz, ami most feledtethetné velünk a tegnapi eredményt.
A kezdő felállításáról sokat gondolkodtunk mi itt a háttérben, valahogy mindenki sejtette, hogy az egyéni hibátlan teljesítményeken kívül a legfontosbb az lesz, hogy melyik sakkbábukat teszi fel a mester a gyepre. Volt, aki meglepődött, volt aki elégedetten horkant fel, és volt, aki rögtön bírált, mikor a kezdőt megláttuk, én a magam részéről úgy voltam vele, majd a meccs végén elmarasztalom apánkat, ha okom lesz rá. Nem lett, és az előzetesen megállapítottaknak megfelelően nem csupán azért, mert majd’ mindenki a maximumán teljesített, hanem azért is, mert egy ilyen ellenfél ellen Jose-nak volt esze olyasmit játszatni a srácokkal, ami talán az egyetlen esélyünk volt.
Mert vessünk már egy pillantást a statisztikákra, bitang-erős csapat ellen léptünk pályára. Hagyjuk a szikárrá és mulccsá rágott adatokat, de pár dolog biztosan megállapítható: nyernek, rúgnak gólt (sokat), és otthon mindezt a négyzetre emelik. És persze lehet rágódni azon, hogy hogy elfogyott ellenünk a 300+ milliós keret (a sérülések okán), de felesleges, mert még így is egy kész csapat játszott egy épülő ellen. Elég csak Matic kezdését és végig szereplését tekinteni, vagy a még mindig ferde szemmel nézet Luiz középpályásságát, netán Azpilicueta balhátvédi szereplését (na jó, talán utóbbi már nem olyan idegen tőlünk). Vagy nézhetjük azt, hogy hány különböző formációban, játszottak már a játékosok hányféle poszton, ez a csapat minden, csak nem kész. Ellenünkben viszont a hiányosan is félelmetesen erős Polgárok, egy pályája csúcsán levő Toure-val, Silva-val, és olyan lehengerlő játékkal, amivel csúcsokat döngetnek.
Előzetesen attól féltem a legjobban, amit akár sejteni is lehetett, West Ham-i taktikával
fekszünk rá a 0-0-ra, ami legkevesebb életveszélyes próbálkozás. Féltem a csúnya, rombolásra épülő játéktól, ahol az ellenfél kapujának közelébe akkor kerülünk, mikor Hart véletlenül a saját alapvonala felé rúgja ki a lasztit, és szöglethez jutunk. Mourinho azonban felismerte, ezen a mérkőzésen a középpálya uralásával, precíz és megbonthatatlan védekezéssel, valamint meglepetésre a kontrákon kívül felépített támadásokkal kell operálni, amiben maradéktalanul (Ramirest kivéve) partnerek is voltak a fiúk. Teret engedtünk az ellenfélnek, nem igyekeztünk folyton birtokolni a labdát (kevesebb, mint 35%), de meddővé tettük a támadásaik javát. Hogy nekik nem volt szerencséjük a kapu előtt, az egy dolog. Ezt csak akkor bánnám, ha nekünk egy kapura lövés akad be, míg nekik 20 kimarad. Csakhogy a 25 manchesteri próbálkozásra jutott 18 vendég, ráadásul míg ők csupán háromszor, addig mi éppen a duplája: hatszor találtunk célt, igaz, kissé kezd bosszantóvá válni a srácok kapufa-utálata, lassan csak kiiktatják.
A csapatunk legjobbjai statisztikai adatok alapján, és sorrendben az alábbiak voltak:
Eden Hazard (MOTM): ez a srác sok meccs óta a legjobbunk, egyszerűen félelmetes, amit művel. Első mérkőzésein nálunk még nem nagyon értettem, mi lesz belőle, de amit tegnap láttunk tőle, az megint igazolta, óriási potenciál van benne. Egyszerűen ragad hozzá a labda, lehetetlen szerelni, veszélyes mindenhonnan, elmegy bárhol, és néha tényleg azt érzem, szinte a többiek nem tudják vele tartani a lépést, olyan villámgyorsan gondolkodik (lásd a beadásairól lemaradó társak, vagy a visszatett laszti, amire senki nem érkezik). Bárki lép innentől ellenünk pályára, kösse fel a gatyát, ez a srác hatalmas lesz!
Nemanja Matic: méltatom már idekerülése óta a fiúcskát, de merevedésem lesz, ha belegondolok, mekkora falatot fogtunk vele. Egy ilyen ellenfél ellen kezdőbe tenni, és végig pályán hagyni, minimum bátorság, tekintve, hogy mióta van itt, és mennyit játszott, de rám cáfolt alaposan. A betyárját, nagyon rám cáfolt. Kiváló VKP, okos, és ha mást nem is mondok, de aki Toure-tól elveszi a lasztit, annak aranyba a lábát. A távoli bombájánál meg azt éreztem, lesz még, mikor ő fogja a szezon gólját csapni! Le a kalappal.
Gary Cahill: önkívületben játszott, talán neki tényleg ez volt a szezon meccse. Ellenállhatatlan védekezése mellé még veszélyeztetett is az ellenfél kapujánál. Idekerülése óta folyamatosan javul, atomstabil, és amit Terry képvisel a puszta jelenlétével, azt Cahill a megmozdulásaival teszi. Bravo!
Branislav Ivanovic: a szerb tank kinőtte magát a világ legjobb jobbhátvédévé, és tette mindezt úgy, hogy valaha volt hiányosságairól már csak eltévedt legendák suttognak. Hiba nélküli védekezése, és a zord, megingathatatlan külseje mellé társuló higgadtsága önmagában is a nagyok közé emelné, de amikor tizenhétről, kapásból, ballal eldönt egy rangadót, akkor üvöltve ordítom, hogy ráér az a csatárkérdés. Imádom minden porcikáját, csak így tovább!
David Luiz: bármilyen hihetetlen, de kezdi érezni a VKP szerepet. Mou tudhat valamit, ha ezt a posztot nem kényszerből erőltette rá, hanem tudatosan, mert tegnap a legkevésbé sem voltam vele elégedetlen. A hirtelen ritmusváltásból megiramodó labdaszerzéseinél azt sem tudtam, hogy folyjak el, olyan gyönyörű volt, bár a szabadrúgásain még lehet csiszolni. Nem tudom, mekkora szerep jut neki majd a felépült Chelsea-ben, de az átmenet időszakában kezd elévülhetetlen érdemeket szerezni.
Végül kiemelném még a cseh óriást, aki a kaput eltaláló (nem egyszerű) lövéseknél bizonyította újfent, hogy komoly szerepet vállal ő minden megszenvedett pontunkért. Az egyetlen szálka a szememben talán Ramires maradt, aki mintha nem találná a helyét, és a kimaradt ziccer miatt rendkívül bosszús lennék, ha… De szerencsére nincs ha, nyertünk, még pedig elvitathatatlanul, és megérdemelten. Izgalmas végjáték vár ránk a bajnokságban, és a City ízelítőt kapott abból, hogy sem a PL-ben, sem a kupában nem lesz sima a menetelés, ha mi nézünk velük farkasszemet.
Nem tudom elégszer ismételni:
Bravó fiúk, bravó Mourinho, bravó csapat!
55 Comments
by Blue One
KAPUSKÉRDÉS II:
Mindenek előtt elmondanám, hogy ha jól emlékszem MOu azt mondta, hogy elhozza madj Atletiből, és nem lesz egy esteleges Costa ügy részese. Eladni remélem nem fogjuk, óriási kincs a hórihorgas belga.
Vegyük szépen sorra a nagy csapatokat, ahova mehetne:
Real:
ott kapuskérdés? ugyan már azt nem tudják eldönteni ki legyen a kezdő kapus… ha odamenne ugyanaz lenne s történet csak más szereplőkkel. (elmenne az ősi riválishoz?)
színész válogatott:
ők épp kapus keresnek, de tőlünk nem kapnak, csak ló….t. egyébként a gladbach kapusát mondják nagyon, hogy ő lesz a kapus ott
Juve:
Ott van Buffon. 1 évig van még szerződése, és lehet, hogy hosszabbít.
Napoli:
Talán Napoli lehetne még kiemelni olaszból, TALÁN.Ott van Reina, aki valószínűleg el fog menni oda végleg. ( Mou üzletelne imádott kollégájával? nem hiszem…)
P$G:
a szememben nem nagy csapat. kicsit visszalépés lenne, ami a bajnokság színvonalát illeti.
Shitty:
Mata ügy óta már nem mondok olyat, hogy hazai riválisnak tuti nem…, Ott van Hart is szóval esélytelen…
Dortmund:
Ott van 33 éves Weidenfeller, aki nem mellesleg csapatkapitány. Szerződése még 2 évig él.
bőrnacisok:
nekik se adunk semmit, csak… amúgy nekink nincs is szükségük kapusra.
Kérdezem én, hogy akkor hova mehetNE?
by mohacsia
Igazából nekem az álláspontod ellenkezőjét bizonyítottad ezzel a felsorolással 😀 No offense!
Csak azokat, amivel nem értek (teljesen) egyet:
Dortmund: Widenfeller nagyon másodvonalas kapus, potyákat is be szokott szedni. Az meg nem mérvadó véleményem szerint, hogy csapatkapitány. Lenne még ott kinek odaadni a karszalagot.
City inkább azért nem valószínű, mert nagyon kevés angol van a keretükben és azok is inkább kiegészítő emberek. A mellékelt ábra mutatja (a hétfői meccsünk), hogy Rodwellnek nagyon kifelé áll a rúdja onnan. Szóval kb Hart a legjobb angol játékosuk, de Pellegriniből kinézem, hogy lecserélné, ha megint elkezd bakizni.
Juvénál, akár már gondolkodhatnak Buffon pótlásán, nem egy mai gyerek. Ott inkább a pénz lehet probléma, mert aki el akarja vinni annak nem lesz olcsó.
PSG: Sirigut nem láttam annyiszor védeni, hogy véleményt formáljak róla, de simán elképzelhetőnek tartom, hogy lecserélnék, ha egy ilyen potenciállal rendelkező kapus lenne elérhető.
Napoli: Reinánál már most sokkal jobb Courtois, de őket én se tartom valószínűnek.
És így tovább végig lehetne menni az összes nagyobb csapaton, de kb csak néhányat lehet egyértelműen kizárni, mint pl Barca, Bayern, MU, Real.
Másrészt Mou mond dolgokat aztán fene tudja, hogy mennyi igaz belőle vagy mennyire változtatja meg a véleményét. Ha nagyon akarja Costát, akkor elképzelhető, hogy bevonja az üzletbe attól függetlenül, hogy nyáron vagy év közben miket nyilatkozott. Főleg ha komolyan gondoljuk az FFP betartását, akkor végképp lesznek áldozatai a csatárvásárlásnak.
by babence
én csak annyit tennék hozzá, hogy a PSG úgy hallottam Llorisért megy, aki nyílván nem szomorkodna ha otthon játszhatna, valszeg több pénzért, és ráadásul a BLben is.
viszont attól Isten ments, hogy a helyére Curtois menjen a Spursbe 😀
by Blue One
Flyvik: nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani annak, amit Mou mond a bajnokságról. Nem tudom miért csinálja ezt. Jól állunk és van esélyünk ezzel a kerettel is nyernünk. Nekem ez a véleményem. Mou lehet, hogy így akarja levenni a srácok válláról a terhet és pakolni a terhet a média segítségével a shitty-re. Ugyanakkor ezzel a kijelentésével ha úgy vesszük h már most el kezdi pakolni a terhet a csapatra és jövőre mindenki rólunk fog beszélni.
Nem gondolom, hogy ez problémát fog jelenteni. Lenyilatkozta Mou, hogy a foci szózárában az a szó, hogy félelem nem szerepel, és jövőre meg azt fogja mondani, hogy igenis mindenki beszéljen bajnokesélyesként a CHELSEA-ről ,ezzel magabiztosságot nyer a csapat(nak) illetve majd azt mond(hat)ja, hogy ennyit fejlődtünk, hogy így már tényleg jobbak vagyunk. Van még egy harmadik olvasata ennek a kijelentésnek. Mou idén is nyerni akar természetesen, ahogy mindig is ez éltette és ha összejönne a bajnoki cím, akkor egyfajta üzenet lenne a shitty-nek meg úgy az egész világnak, hogy úgy nyernénk bajnokságot, hogy azt mondta, hogy semmi esély stb, akkor mi lesz jövőre, mikor már ő is azt mondja, hogy nyerhetünk.
A shitty hangzatos igazolásai, gól gazdag meccsei, győzelmei óhatatlanul is közrejátszanak abban, hogy mindenki No. 1-ként tekint rájuk, holott ez közel sincs így. Navas, Negredo, Fernandinho (35 millió fontért!!!) Jovetic leigazolása sokkal jobban megragad az emberek fejében köszönhetően a médiának mint Eto, MVG vagy épp Schürrle leigazolása. Egyetlen kivétel talán Willian, aki nagyobb igazolásnak mondható. ( nem szakmai alapon). Míg a spanyol Európa bajnok Negredo és a Vb cím mellet ezt a címet is birtokló Navas igazolásához képest mi leigazoltuk az orosz bajnokságban tengődő, jelentős címekkel nem rendelkező, a válogatottban is csak 2 éve bemutatkozó 4 meccsel büszkélkedhető brazilt. Ez a különbség. Ezt próbálja meg meglovagolni a Special One.
by Flyvik
Ahogy Abramovic állt eddig az edzőkhöz, Mourinhonak tiszta vizet kellett öntenie a pohárba. A tulajdonos minden évben trófeát akar, de Mourinho tudja, hogy egyelőre ugyan az esély megvan rá, de ezt nyilatkozni nem lehet. Talán azért, mert annyira nem ismeri még a csapatot ahhoz, hogy tudja mire képesek hosszútávon. Ezt szerintem ők megbeszélték egymással a tárgyalások során. A keret már most képes lenne egyébként trófeagyűjtésre, de nem szabad elfelejteni egy nagyon fontos talán szakmai, talán inkább véletlenszerű tényt: nem vagyunk a verhetetlen kategória. Az MU volt már, az Arsenal volt már, a Pool volt már, mi még annyiszor nem (meg kellett nyernünk a BL-t, hogy indulhassunk a következő szezonban, ahonnan kiestünk, majd megnyertük az EL-t, de 8 másodpercen múlt a Szuperkupa győzelem és a sorminta láthatóan stabilan feszít, így most sem zárunk trófea nélkül) és bizony ha adódott egy lehetőség (lásd Arsenal botlás, City botlás), nem használtuk ki. Ezt hívom én Chelsea-átoknak. Utána persze minden bejön, nyer a csapat, de abban a pillanatban, amikor nagyon kellene a pont, nem sikerül. Ugyan a West Ham ellen egy pont jutott, de az egy vereséggel felérő pontosztozkodás volt, ellenben azzal, hogy ugyan mindenki City sikert várt ellenünk, mégis mi nyertünk. Tud vártalant húzni a csapat, tud úgy játszani, hogy senki nem kérdőjelezi meg a kvalitásokat, de Mourinho azt akarja elérni, hogy ez egy stabil állapot legyen – ne egy előforduló momentum. Pláne most, hogy a Barca, MU hatalma gyengülni látszik és olyan csapatok kaptak erőre, mint a Bayern, Juve, City. Most is meglehet a bajnokság, de amiről itt is néhányan írnak, hogy az Arsenal kipukkad a végére, nekünk is meglehet ez, habár ahogy elnézem, nekünk ez már megvolt novemberben, így csakis előre tekinthetünk. Mourinho ért a sajtóhoz, ért a hadviseléshez és még egy dologhoz: nem sztárokat nevel, hanem csapatot. Sok a sztár nálunk, de eggyé kell őket kovácsolni. Ez a folyamat beindult.
by bilala
egy kis erdekesseg: 2008-ota a PL-t nezve a harom leggolerosebb vedo: terry (18), cahill (17), ivanovics (15). nemrossz 🙂