Ma 13:30-kor a Manchester Unitedet fogadjuk a Stamford Bridge-en, a válogatott szünet előtti utolsó hazai bajnokin. A vendégeknél egy edzői állás is múlhat a kilencven percen, nekünk pedig egy harmadik rangadón elszenvedett vereség már komoly aggodalmakra adhat okot.
Volt idő, amikor a Chelsea–Manchester United az idény egyik csúcsrangadójának számított, a tabella jelenlegi állása azonban egészen mást mutat. Mi az ötödik helyen állunk tizenhárom ponttal, kiszorulva a top négyből, a United pedig a tizenhatodik, nyolc fordulóból gyűjtött hét pontjával mindössze egy ponttal van a kiesőzóna felett, ami 1986–87 óta a klub leggyengébb szezonkezdése.
Carrick utolsó esélye
Michael Carrick a Bournemouth elleni hazai 3–0-s vereség után gyakorlatilag már menesztve volt, végül mégis kapott még egy mérkőzést. A sajtóértesülések szerint a klubvezetés a válogatott szünetben cserélne edzőt, és bár a szurkolók jelentős része még kitart mellette, az öltöző és a tulajdonosi kör támogatása jóval gyengébb. A United hat bajnoki óta nyeretlen, minden sorozatot számolva pedig nyolc meccs óta nem nyert.
Taktikai szempontból ez a helyzet elég pontosan előre jelzi, mire számíthatunk. Egy kirúgás szélén álló edző idegenben ritkán vállal kockázatot, így a United várhatóan mélyebben, középen tömörítve, két védekező középpályással a négyes védelem előtt áll majd fel, és a labdaszerzések utáni gyors átmenetekre, valamint a pontrúgásokra építi a játékát. Nekünk ez azt jelenti, hogy a labda többnyire nálunk lesz, a feladat pedig az, hogy a zárt blokkot türelmesen, de elég gyorsan bontsuk meg és minél hamarabb vezetést szerezzünk.
Lacroix nélkül három vagy négy védővel?
Az Anfielden 1–1 után tizenegyesekkel, 6–5-re estünk ki a Ligakupából, Alonso szerint a cél az volt, hogy a legutóbbi bajnokihoz képest a csapat egy jobb verzióját mutassa meg, és a játék szintjén ez sikerült is, a mérkőzés viszont sajnos komoly áldozatot is követelt. Maxence Lacroix az első félidő ráadásában combhajlító-sérüléssel hagyta el a pályát, és a sajtóértesülések szerint legalább januárig nem számíthatunk rá.
A kiesése túlmutat egy egyszerű személycserén, mert eddig ő adta a hátsó alakzat fizikai és légi stabilitását. Alonso előtt két út áll. Maradhat a 3-4-2-1, Acheampong, Fofana és Colwill alkothatja a hármast, a szélességet pedig a szárnyvédők adják, csakhogy a magasra tolt szárnyvédők mögött a visszarendeződés sebessége kritikussá válik egy kontrákra építő ellenféllel szemben. A másik lehetőség a négyes védelem, amelyben a szélső védők mélyebben maradnak, és nagyobb biztonsággal kezelik a United szélső támadóit, cserébe viszont elveszítjük azt a túlterhelést, amelyre Alonso támadójátéka épül.
Mi a helyzet a kerettel?
A sajtótájékoztatón a hiányzólista egy része tisztázódott. Moisés Caicedo rendben van és bevethető, ami a mai mérkőzés szempontjából talán a legfontosabb hír, hiszen a középpálya egyensúlya nagyrészt rajta múlik. Emiliano Martínez az állkapocssérülése után elképzelhető, hogy még a válogatott szünet előtt pályára lép, de valószínűleg csak speciális maszkban, így a kapuban biztosan Mike Penders áll majd.
A bal oldalon Jorrel Hato nem lesz bevethető, Pep Chavarría viszont játékra alkalmas, Aaron Anselmino pedig több sérülése miatt még hetekig kimarad, James és Gittens továbbra sem alkalmas a játékra és a góllövőlistánkat vezető Joao Pedro sem. Alonso hozzátette, hogy szívesen vett volna egy nappal több felkészülési időt, főleg az erőnlét miatt, de szerinte a játékosok mentálisan és fizikálisan is a lehető legjobb állapotban lesznek. Ez a megjegyzés nem mellékes, a szerdai anfieldi kupameccs után a letámadás intenzitásának fenntartása és a cserék időzítése a mai meccs egyik rejtett kulcsa lehet.
Estevao lehetősége és a visszatérő Palmer
João Pedro combsérüléssel a válogatott szünetig szinte biztosan nem játszhat, így a támadósor szerkezetét újra kell gondolni. Cole Palmer letöltötte a Tottenham elleni kiállítása miatti eltiltását, és a legkézenfekvőbb megoldás az, ha hamis kilencesként kap szerepet. Alonso elmondta, hogy beszélt vele a piros lapról, és reméli, hogy nem ismétlődik meg, de a beszélgetés nagyobb része már arról szólt, miben kell fejlődnie futballistaként.
A hamis kilences pont egy ilyen ellenfél ellen lehet hatékony. Ha Palmer visszalép a sorok közé, a United egyik belső védőjének döntenie kell, hogy követi-e, ha igen, mögötte megnyílik a terület a befutó támadó középpályásoknak, ha nem, Palmer szabadon fordulhat a félterületben, és ott emberelőnybe kerülünk a vendégek két védekező középpályásával szemben.
Ebbe a szerkezetbe érkezhet meg Estêvão. Alonso szerint a brazil meg fogja kapni a maga perceit, az eddigi kevés lehetőség a mérkőzések kontextusának tudható be, érti a természetes frusztrációját, folyamatosan kommunikál vele, és a januári kölcsönadás egyelőre szóba sem került. A mai meccs pontosan olyan, ahol az egy az egy elleni megoldásaira szükség van, hiszen egy mélyen védekező blokk ellen a szélről befelé húzó, egyéni akciókra képes játékos lehet az, aki kinyitja a zárt ajtót.
Hol lehet feltörni a Unitedet?
A vendégek várható kezdőjében a négyes védelem közepén Harry Maguire és Lisandro Martínez állhat, előttük pedig a nyáron tőlünk igazolt Andrey Santos és Carlos Baleba alkothatja a védekező középpályás párost. Bruno Fernandes a Bournemouth ellen kimaradt a kezdőből, a Carrickkel folytatott beszélgetés után azonban várhatóan visszatér, elöl pedig Bryan Mbeumo, Mason Mount és Matheus Cunha jelentheti a fő veszélyt. Luke Shaw, Benjamin Sesko, Manuel Ugarte és Patrick Dorgu nem bevethető.
Ebből három mintázat rajzolódik ki. Az első a belső védőpár visszafutási sebessége: Maguire és Lisandro Martínez a büntetőterület előterében erősek, a mögöttük lévő területben viszont sebezhetők, ide kell időzíteni a befutásokat. A második a félterület a két védekező középpályás és a szélső védők között, ahová Palmer, Rogers és Estêvão is be tud húzódni. A harmadik a pontrúgás, csak épp fordított előjellel, hiszen Maguire a legveszélyesebb fejelőjük, Lacroix hiányában pedig a mi légi védekezésünk gyengült, így a szögletek és szabadrúgások kezelése a mai meccs egyik legkényesebb pontja lesz.
Védekezésben a legnagyobb feladat Bruno Fernandes semlegesítése a sorok között, ami elsősorban Caicedóra vár. Mbeumo a jobb oldalukon a mi bal szárnyvédőnket, várhatóan Chavarríát terheli, akinek ebben a párharcban mélyebben kell maradnia, mint ahogy egyébként szeretné.
Alonso kulcsai: érzelmi kontroll, intenzitás, az első gól
Alonso óvott attól, hogy bárki a tabella alapján ítélje meg a mérkőzést. Szerinte a Unitednek jó kerete és jó edzője van, a helyezésük most semmit sem ér, és a legjobb formánkat kell hoznunk a győzelemhez. Kulcsként az érzelmi kontrollt, a mérkőzés irányítását, az intenzitást és a bátorságot emelte ki, valamint azt, hogy fontos lehet az első gól megszerzése.
Ez a lista nagyon pontosan leírja a meccs dinamikáját. Egy önbizalomhiányos csapat ellen az első gól kétszeresen ér: ha mi szerezzük meg, a United kénytelen kinyílni, és pont azokat a területeket adja fel, amelyekben a mi támadóink a legveszélyesebbek, ha viszont ők szereznek vezetést, még mélyebbre húzódnak, és egy kapkodó Chelsea ellen a kontráik is veszélyesebbé válnak. Az érzelmi kontroll pedig a Tottenham elleni hazai vereség és Palmer kiállítása után különösen hangsúlyos szempont.
Alonso az elmúlt három hónapról azt mondta, fél könyvet tudna írni a tanulságaiból. Szerinte a teljesítményből még az állandóság hiányzik, ami időt igényel, amíg az erős alapelvek biztonságérzetet adnak a nehéz helyzetekben is, a szezon első napján látott Chelsea és az utolsó fordulók Chelsea-je pedig szerinte különböző, és jobb csapat lesz.
A rangadómérleg, ami miatt nincs több hibalehetőség
Az eddigi két Big Six-rangadónkat elbuktuk. Szeptember 6-án az Emiratesben 2–1-re kaptunk ki, október 24-én pedig hazai pályán vert meg 2–0-ra a Tottenham. Egy harmadik vereség a sorozatban nyeretlen United ellen már nem magyarázható a nehéz ellenféllel.
A közvetlen mérleg sem biztató: a 2025–26-os idényben mindkét bajnokit elveszítettük ellenük, és az utolsó tizenkilenc egymás elleni mérkőzésből mindössze hármat nyertünk meg. Alonso is hangsúlyozta, hogy a hazai vereség után fontos újra átélni a győzelem érzését, a prioritás pedig egyértelműen a Premier League.
Minden adott egy jó délutánhoz, a sérülések ellenére is. Ha Caicedo kontrollálja a középpályát, ha Palmer hamis kilencesként megtalálja a sorok közötti zsebeket, és ha a hármas védelem Lacroix nélkül is megőrzi a fegyelmét, akkor a válogatott szünetbe végre egy meggyőző rangadógyőzelemmel mehetünk.
Ma 13:30, Stamford Bridge. Hajrá, Chelsea! KTBFFH.
