A márciust úgy értékeltük, hogy „reményvesztett”. Azt reméltük, tavasz közepére kicsit jobb lesz a helyzet – ehhez képest az április még rosszabb lett. Sőt, történelmi mélységbe zuhantunk, amit már az év elején kinevezett Liam Rosenior sem úszott meg.
Az áprilist keretbe foglalta a két FA-Kupa meccsünk. Hó elején a Port Valet vertük el simán 7-0-ra, pár nappal ezelőtt pedig a Leeds ellen jutottunk tovább a Wembleyben lejátszott elődöntőben 1-0-s győzelemmel. S kb. ennyi pozitív említésre méltó dolog történt.
Mert ami a két meccs között lezajlott, arra nehéz diplomatikus jelzőt találni, az egyes meccsek elemzésétől pedig megkímélnénk mindenkit, így csak álljanak itt az április bajnoki eredményeink:
– Chelsea – Manchester City 0-3
– Chelsea – Manchester United 0-1
– Brighton – Chelsea 3-0
Ehhez az eredménysorhoz adjuk még hozzá a márciusi két utolsó bajnoki eredményünket (vs. Newcastle 0-1, vs. Everton 0-3) és máris megkaptuk a következő szégyenteljes szériát: zsinórban öt vereség úgy, hogy még gólt sem rúgtunk(!!!). 114 éve nem volt erre példa klubunk történelmében! Vérlázító, szégyenteljes, dühítő…
Ezt a negatív történelmi bravúrt pedig már Liam Rosenior sem úszta meg: a január elején kinevezett vezetőedzőnket a Brighton elleni meccs után azonnali hatállyal menesztette is a vezetőség.
Persze a kirakatban megint az edző viszi el a balhét a gyenge formáért, de a valóságban a háttérben kellene rendet tenni leginkább. Mert amíg ez az üzletpolitika és csapatmenedzsment várható a vezetőség, tulajdonképpen a BlueCo részéről, addig minden évben eljátszhatjuk az új edző-menesztés-ideiglenes edző-új edző megtalálása forgatókönyvet egészen addig, amíg a klasszis játékosaink nem szedik a sátorfáikat és süllyedünk le a Premier League alsóházába. Nem véletlen, hogy már a többedik tüntetés zajlott le ‘BlueCoOut!’ címszóval a szurkolók részéről, mert ha lehet is egy adott edzőben szakmai hibát találni, azért az mégsem állapot, hogy szinte minden évben újra kell kezdeni az építkezést, miközben más csapatok simán fölénk kerekedtek kevesebb befektetett pénzből…
Mi vár még ránk az idényben?
Ami biztos, hogy (újfent) ideiglenes vezetőedzőként Calum McFarlane ugrik be, ezúttal biztosan a szezon végéig. Anno a Manchester City elleni idegenbeli meccsen hozott egy kétgólos ikszet, illetve most a Leeds ellen győzelemmel „tért vissza”. Nehéz mindezekből messzemenő következtetést levonni, de ha sikerül stabilizálni a csapatot, ha működni fog a kémia és a játékosok is újból erőre kapnak, akkor talán egy picit reménytelibb májusunk lesz. A Bajnokok Ligája már elúszott, az Európa vagy a Konferencia Liga még összejöhet, erre minden esélyünk megvan – de nehéz tűrni, hogy öt fordulóval ezelőtt még a dobogóért mentünk és szinte biztos résztvevőnek érezhettük magunkat a jövő évi BL-ben, most pedig úgy le vagyunk már szakadva, hogy a 7. helyért, azaz a Konferencia Liga részvételért kell csatáznunk… A hátralévő négy mérkőzésből egyedül a Liverpool, aki előttünk van, így tudunk még bőven kozmetikázni a pontjainkon.
S ha már McFarlane és szezon vége, azért van itt két meccs, ami miatt még akár mennybe is mehet beugróként:
Május 16-án lesz az FA Kupa döntője, ahol a Manchester City ellen játszunk. Ha arra össze lehetne szedni a csapatot, és kellőképpen fel tudnánk készülni (na és persze a szerencse sem kerülne el minket), s megnyernénk egy ilyen kaotikus időszakban az FA Kupát, McFarlane nevét imába is foglalhatnánk akár…
Ahhoz pedig, hogy végképp beírja magát a történelmünkbe, közvetlen a döntő után lesz egy igencsak pikáns meccs. A 37., tehát az utolsó előtti fordulóban hazai pályán fogadjuk azt a Tottenhamet, amely jelenleg a kiesés ellen küzd. Sőt, konkrétan kieső helyen tanyázik. Ha ezen a meccsen McFarlane ‘lemeccselné’ a Spurst és ezzel megpecsételné a kiesésüket, akkor a Stamford Bridge környékén örökre egy Félisten lesz ez a ‘beugró’ srác, miközben megszámlálhatatlan mennyiségben elfogyna minden alkohol a környéken a Csirkék másodosztályba történt kilökése okán.
Májusban tehát lesz még azért izgalom bőven, és ha csodát nem is várunk, azért Calum megérdemli a teljes támogatást! Zárjuk méltóképpen (lehetőleg trófeával) ezt a szezont, nyáron pedig ideje rendezni a sorokat!
