Blog bejegyzés

Vasárnapi walesi vizit

A PSG kiejtése okozta mámorból nehéz ocsúdni, szerencsére megadatott jó néhány nap a következő meccsig. A BL-lázat mondjuk kevéssé csitította, hogy pénteken a megvolt a sorsolás is, s mint ismert, az Atlético Madriddal játszunk a döntőbe jutásért. A drukkerek fantáziája persze be-beindul: mit várhatunk a párharctól, kaphattunk-e volna könnyebb ellenfelet, meglesz-e a döntő, föladjuk-e valamelyik frontot és ha igen, melyiket… A témát nekem sincs most kedvem a szőnyeg alá söpörni, sőt, egyből ezzel indítok, de azért a Swansea City elleni meccsről is lesz szó alább.

Én a magam részéről nem bánom, hogy az Atléticot kaptuk, számomra ugyanis ők a legkevésbé antipatikus csapat a választékból. Az ’ezen a szinten már nincs könnyű ellenfél’ kaliberű közhelyeknek egy fél mondat is sok, az persze egy másik kérdés, hogy nekünk melyikük játéka fekszik leginkább. Ennek kitárgyalása legyen inkább az Atlético beharang témája.

Most csak annyit a párharcról, hogy kedd-szerda leosztást kaptunk, ami szerintem szerencsés, mert így több időnk van rákészülni a hazai visszavágóra. Vagyis Madridban kezdünk majd, s a londoni mérkőzés előtt beugrunk még az Anfieldre is, szóval az egy mocskosul kemény kilenc nap lesz (Simeone fiai majd a Valenciához utaznak). Két éve ebben a stádiumban egyébként az Arsenalt ékelte be az élet az elődöntő meccsei elé, miközben a másik ágon a Bayern a Reallal találkozott – lehet nosztalgiázni…

Mi viszont fogjunk ismét talajt és fókuszáljunk a soron következő összecsapásra, elvégre mindig az a legfontosabb, ahogy azt már minden edző elmondta már pályafutása során legalább egy ízben. A Swansea elleni vizit – még ha ez picit üresen és nyersen is hat így – „csak” egy meccs most, már ha elfogadjuk, hogy a bajnoki hajó már elment. Javaslom, ne tegyük! Szurkolók vagyunk, hinnünk kell a csapatban addig, amíg lehet. Ráadásul lesz egy Pool-City is a programban (még a mi találkozónk előtt), szóval remélhetőleg senki se szárazon várja a mi kezdősípszónkat! Kiváló vitaalapnak tűnik az is, hogy mi lenne a Chelsea számára leginkább üdvös eredmény az Anfielden (én egy hazai győzelemre szavazok, elvégre, ha nem bukunk már több pontot, megelőzzük a Vörösöket).

Mióta a Swansea – csak hogy végre róluk is essen szó – feljutott, háromszor jártunk a Liberty-ben, s kivétel nélkül döntetlenre végeztünk ott. A bajnokságban mindkétszer 1-1 lett a vége (egyszer mi, egyszer ők egyenlítettek a hajrában), de ugye volt egy rossz emlékű ligakupa elődöntő visszavágó is, ahol nem tudtunk egy gólt sem ledolgozni a Londonban összeszedett hátrányból. Eddig tehát Villas-Boas, Di Matteo és Benitez sem járt sikerrel. Remélhetőleg Mourinho túl tud lépni a múlton. Egyébként közös pont ezekben a látogatásokban, hogy jól valahogy sosem játszottunk…

Gólöröm tavalyról

Gólöröm tavalyról

Nem lenne egyébként lehetetlen küldetés mindhárom pontot felmarkolni, hiszen a walesiek eddigi 16 hazai bajnokijukon egy erősnek épp nem mondható 5-5-6-os mérleget tudtak csak felmutatni, kikaptak a ManCitytől, az Arsenaltól, az Evertontól, a Tottenhamtől és a ManUnitedtől is, de a Liverpool ellen is mindössze egy pontot tudtak otthon tartani. Persze bénázni mi is tudunk, legutóbb másfél hónapja, a Fulham ellen nyertünk idegenben, azóta a Villa és a Palace otthonában is beleszaladtunk a késbe és a Bajnokok Ligájában is gyengélkedünk vendégként. Ideje tehát véget vetni ennek a vergődésnek a Stamford Bridge-től távol.

Az odavágót egyébként annak az Hazardnak a góljával nyertük meg még decemberben, aki a legutóbbi walesi vizit alkalmával is középpontba került – csak kicsit másképp. A provokátor labdaszedők és a bosszúszomjas közönség is megnyugodhat, ugyanis belga zsenink keddi sérülése miatt nem léphet pályára ma délután Garry Monkék ellen. Tizenhetesünket leszámítva Mourinho számíthat a megszokott arcokra, szóval van mozgástere bőven. Mivel az utóbbi időben a kiegészítő emberek (Ba, Szalah, de még Schürrle is ide vehető) sokat lendítettek a csapat szekerén, várhatóan szaporodnak majd menedzserünk kellemes gondjai, hogy akkor most ki is kezdjen és ki padozzon.

Hazard most biztos nem lesz főszereplő

Hazard most biztos nem lesz főszereplő

A mérkőzés némileg szokatlan időpontban kezdődik majd (17:07 – a hillsborough-i tragédiára való emlékezés okán) Phil Dowd sípszavára. Tévés meccsünk lesz (Digi Sport 1), de akit ez nem érint, az keressen magának jó minőségű streamet. Walesben is Blue Is The Colour!

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com