Blog bejegyzés

Vár ránk az igazi Európa!

Kedden elrajtolt a BL csoportköre, ám a Chelsea nevével nem találkozhattunk az úgynevezett elitliga harminckettes mezőnyében. Csalódottságra persze semmi ok, hiszen a mieink tudják, mi a helyes irány és jó européerként ott teszik tiszteletüket, ahol az igazi Európa van. Kedvcsináló alább.

 

 

 

 

 

Alapvetően nem lenne rossz móka ez a BL, hisz megannyi kellemes emlék köt minket a nemzetközi kupa-keddekhez és kupa-szerdákhoz: büszkén nosztalgiázunk a müncheni éjszakán, a Barca-veréseken vagy a Pool elleni klasszikusokon. A gond csak az, hogy ez az egész sorozat devalválódott. A korábbi báj és fő vonzerő, miszerint itt annyira durva a mezőny, hogy címvédés kizárt, már a múlté. Annyira elit lett a liga, hogy azt már csak a Real Madrid nyerheti meg (vagy a másik laligás díszpinty), ha kell, ordas bírói rásegítésekkel. Mégis ki akar asszisztálni a rekordbajnok pojácáskodásához? Én ugyan nem!

Próbálják ugyan vonzóvá tenni a showt, de egyrészt a Bayern vagy a MU sem érdekel különösebben, másrészt néhány dunántúli háztartást leszámítva úgyse fogható még sehol a nagyszabású Spíler2 (az 1-et meg már az orosz befolyás uralja, így ott fő műsoridőben a moszkvai csapatok vergődése követhető). Nem vesztünk tehát semmit azzal, ha tartalmasabb szórakozás reményében inkább a csütörtök estéinket szabadítjuk fel.

Itt – mint az a fenti térképen is látszik – legalább az igazi Európa reprezentálja magát. Hol máshol lenne lehetőség magyar, szlovák, luxemburgi vagy norvég csapatokkal megismerkedni? Végre letérhetünk a London-Barcelona vagy London-Róma tengelyekről és elvihetjük a csúcsfutballt oda, ahol azt addig csak tévében láthatták! Persze azzal, hogy megnézzük az F91 Dudelange, a Sarpsborg 08 vagy az Akhisarspor meccseit, mi is csak gazdagabbak leszünk.

Ki ne emlékezne erre a kellemes kazanyi túrára 2013-ból?

Az Európa Liga ráadásul a nemzetközi kupaszereplés igen kellemes elegye. Egyfelől meccsterhelést ad a fiataloknak és a peremembereknek, ami látva a kialakult gálakezdőnket, örömteli olyan, bizonyítási szándéktól fűtött, játékpercek után áhítozó futballistáinknak, mint  Christensen, Emerson, Ampadu, Loftus-Cheek vagy Hudson-Odoi. Másrészt nem vesz ki a csapatból annyi erőt ez a sorozat, mint a BL: míg Kloppék vagy Pochettino-ék egész ősszel halálcsoportokban őrlődnek, addig mi jót haknizunk majd csütörtökönként.

Az EL-t egyébként szegről-végről már ismerjük is, hiszen 2013-ban eltöltöttünk itt egy tavaszt. S ha már erre jártunk, meg is nyertük a kiírást, így a legutóbbi meccsünk a sorozatban a Benfica elleni győztes döntő volt. Most viszont lehetőséget kaptunk arra, hogy már a csoportkör varázsát is megtapasztalhassuk. Így, hogy nem féltávnál esünk majd be, jobban fog esni a végső győzelem.

Itt hagytuk abba legutóbb

Első utunk Görögországba vezet. Ám nem a rekordbajnok Olympiakosz, nem is a BL-be jutó AEK Athén, hanem a thesszaloniki illetőségű PAOK lesz a vendéglátónk. Hogy mire nem jó az EL, azt jól mutatja, hogy még nincs előéletünk velük A fekete-fehéreknek Európában eddig csak erőtlen próbálkozásaik vannak, ám ezúttal jó esélyeik vannak arra, hogy (nyilván mögöttünk) továbbjussanak ebből a csoportból. Vagyis igen, papíron ez lesz a legkeményebb erőpróbánk. Várhatóan felforgatott kezdővel, tartalékosan megyünk neki a meccsnek, de hogy ne legyen üres lötyögés, arról minden bizonnyal gondoskodik a majd’ harmincezres PAOK-stadion fanatikus közönsége. Nyilván fontosabb a hétvégi londoni derbi, de itt sem ártana letenni a névjegyünket, szóval jó lenne egy erős rajt. Továbbra is Blue Is The Colour!

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com