Valami más

A bajnokság alakulása kevés örömmel járt eddig, szóval talán nem is árt egy kis éghajlatváltozás a csapatnak. Ma megkezdődik a Bajnokok Ligája csoportköre, mi pedig hamar bele is vethetjük magunkat az élvezetekbe. Első megálló Zágráb, rövid kedvcsináló alább.

Öt hét alatt nyomtunk le hat bajnokit, szóval nem lehet azt mondani, hogy őrült tempóban indult volna a szezon. Ennek tükrében még kiábrándítóbb, hogy nem sikerült még felvenni a ritmust: már van két vereség, mínuszos a gólkülönbség, s nem sikerült még egymás után kétszer győzni. Vannak bajok a mutatott játékkal is bőven: esetleges a támadójáték, a szervezetlen védekezés már jó pár kapott gólt eredményezett, de a pontrúgások ellen is többnyire vakon vagyunk (mindez pedig azt eredményezi, hogy csupán az első két meccsen volt magasabb xG-nk, mint az ellenfélnek).

De hogy ne dőljünk teljesen a kardunkba, jegyezzük meg, hogy a hétvégi győzelem régi hiányt pótolt és így kellemes meglepetésként szolgált. Nem elhanyagolható, hogy kivételesen lejtett a hazai pálya, de ez nem érdem és erre nincs is miért büszkének lenni. Az viszont szerintem nagy dolog, hogy végre ismét sikerült jól belenyúlni a meccsbe, voltak ugyanis remekül elsült cserék: a kissé talán hanyagolt Chilwell a padról beszállva egyenlített ki, majd nagyszerű assziszttal szolgálta ki a szintén beugró Havertzet.

Az eddigiek alapján Tuchel láthatóan keresi még a csapatát. Zajlik a beépítés, viszont túl sokat már nem piszmoghat, mert az új tulajdonosi kör nyilván többet és jobbat vár a pénzéért. A válogatott szünetig két hét, illetve négy meccs van még, szóval ha addig nem is, de utána már mindenképpen igazolni kellene tudni, hogy több van a csapatban az eddig mutatottnál.

A nemzetközi kalandozások megkezdéséhez a Dinamo Zagreb tulajdonképpen ideális partnernek tekinthető. Kronológiailag a horvát csapat kvalifikálta magát utolsónak a csoportkörbe (hosszabbításra kényszerültek az utolsó selejtezős játéknapon), ami önmagában még semmit sem jelent, de a koefficiense is az egyik leggyengébb a mezőnyben, vagyis papírforma szerint ez kötelező győzelmet ígér részünkről. A továbbjutást és a csoportelsőséget nagy valószínűség szerint úgyis a Milan és a Salzburg ellen kell majd kiharcolni, szóval a fókusz azokon a meccseken lesz majd (persze szerencsés lenne nem beégni már az elején).

Persze hiba lenne lebecsülni a Dinamot. Egyrészt nem vagyunk túl jó formában, másrészt a zágrábi csapat ha sztárkeltetőnek nem is nevezhető, de szívesen édesgeti magához és adja el haszonnal a horvát futball későbbi meghatározó játékosait. Innen került Kovacic az Interhez 2013-ban, de Modric, Mandzukic vagy Brozovic is e csapatot elhagyva vált légióssá. Megvan tehát az esély arra, hogy láthatjuk majd, amint a jövő sztárjai bontogatják szárnyaikat.

A kezdőnk már ismert: Arrizabalaga végre lehetőséghez jut, Mount hatost játszik majd, Sterling nem pihen, Aubameyang pedig bemutatkozik. Továbbra is Blue Is The Colour!