Blog bejegyzés

Tudatosan, félgőzzel

FA kupa, 4. fordulóTegnap délután a szélsőséges időjárási viszonyok elvonultával megrendezésre került a nagy múltú angol kupasorozat negyedik fordulója, ahol a meteorológiai langyos vízhez méltó hozzávalóként különösebb megerőltetés nélkül sikerült a Fazekasokat távozásra kérni. Szép szóval is ment, így aztán nem volt szükség rá, hogy utasítsuk őket. Gondolatok alább.

Mondhatnám, hogy Klaudia kilépése a Barátok közt-ből nagyobb figyelmet kapott futball-, és Chelsea-szerető körökben, mint a vasárnap délutáni derbi, Zenzo kolléga beharangozójának gondolathullámain is csak árva csónakként ringatózott a mérkőzés. Volt nagyobb bajunk is, no! Essien a jelek szerint nem bukott meg Doktor Ház rendelésén, legalábbis ő maga cáfolta az ilyetén híreket, de persze a távozása, vagy a további szereplése tekintetében ennek vajmi kevés jelentősége van. A Mata ügyhöz sem szólnék hozzá érdemben, minden elhangzott már, ami elmondható, én mindenesetre úgy voltam vele, mint szűzlány az análszex előtt: tudtam, tudtam, hogy mire számíthatok, de azért kiguvadt a szemem. Mindenesetre a magam nevében sok sikert kívánok neki!

Mourinho mester mindenesetre felkészítette a fiúkat a PL-ben 14. helyen tanyázó, méltatlanul alul foglalkozott henteseiről híres Stoke City ellen, értsd: ne szakadjatok meg. Nem tudok ellenkezni vele, bőven elég volt ez a kilencven perc arra, hogy egy óvatos gól beakadjon, a maradék időben pedig bemutatót kapjunk abból, hogy tervezzük a jövő Chelsea-jét. Erre a nemes feladatra aztán a következő kezdővel vonultunk fel:

Schwarzer
Ivanovic – Cahill – David Luiz – Cole
Matic – Lampard
Schürrle – Oscar – Hazard
Eto’o

A felállásból is látszik, hogy a 4-2-3-1 lesz kérem a játékunk alapja, ami úgy tűnik (egyrészt a próbálkozások miatt, másrészt a játékos-stratégia miatt is) szükség esetén a Jose mester által csúcsra járatott 4-3-3 formációvá is átalakítható. Torres és van Ginkel sérült volt, vagyis valószínűleg nagyi gyógyhúslevesét szürcsölték otthon, így a padon Cech, Terry, Mikel, Azpilicueta, Ba, Willian, és Ramires foglalhatott helyet.

Nem szeretnék percről-percre végigmenni a mérkőzésen, mert tényleg semmi értelme, mintha az anyóséknál eltöltött kötelező pofavizit után még összefoglalót is kellene olvasni az ott elhangzottakról, nem kínoznék senkit vele. Uraltuk a meccset, több góllal is nyerhettünk volna, de ez nem volt cél. A továbbjutás volt a cél, az pedig gond nélkül megvan, tehát az összefoglaló helyett inkább a játékosokkal foglalkoznék.

schwarzer-crouch-chelsea-stoke-fa-cup-mark-peter_3073035Lehet, hogy ez csupán az én fétisem, de rendkívül boldoggá tesz, hogy Schwarzer személyében olyan szintű cserekapusunk van, aki mellett Cech úgy tud pihenni, hogy nem rágom le a tíz körmömet. Hoztuk is a meccset kapott gól nélkül, amiben volt egy nagy védés is, és mindössze egy-két elvétett kifutásra emlékszem, de Crouch magasságát mindenki alulról szagolja, szóval ez bocsánatos. Egy pillanatig nem izgultam, igaz, a 12 kapura lövéssel büszkélkedő ellenfél tüzeléseiből mindössze a fent említett, és kivédett egy darab ment kapura.

Szintén örömteli volt Matic kezdése, nem tudom, mikor vártam utoljára ennyire valakinek a szereplését, mindenesetre Makelele óta imádkozom esténként egy hasonló kvalitású játékosért, lehet, hogy ez az én elmém betegsége, de úgy vélem, egy csapat sikere rettentően nagyban függ a középpályán védekező-szűrő játékos(ok)tól. Mikelt meg is szerettem egy idő után, de sajnos egysíkúvá vált a játéka, a szűrést jól látja el, de a támadásépítést nem segíti kellőképpen.

Jegyezzük meg ezt az arcot!

Jegyezzük meg ezt az arcot!

Pedig Lampard újbóli szerepeltetése nem csupán azt sugallta, hogy jó az öreg, ha a többieknek pihenni kell, hanem éppen azt, hogy megfelelő szűréssel nagyobb teret kaphat egy Lamps-féle kreatív játékos, Schürrle játszatása pedig (pláne a későbbi helycserékkel együtt Hazard-ral) utat nyithatott a 16 plusszról is tüzelni szerető veterán előtt. Ennek megfelelően a lövéseink majd fele a box-on kívülről érkezett, de voltak szépen kidolgozott akciók végén, 16-oson belülről eleresztett szurkák is, két alkalommal a kapufa is rengett, mint a télapó szakálla. Ami meglepő volt számomra, hogy a favágó Stoke védők között nem egy alkalommal az ötös vonalában botladozó Eto’o is kapura tudta tenni a játékszert.

A whoscored.com értékelése alapján csapatunk legjobb három játékosa Hazard, Oscar és Matic lett, ami azért több, mint kurva jó, mert én is őket emeltem volna ki a látottak alapján. A fiatal tékozló fiú (jó, ez persze nettó faszság, hiszen nem hiszem, hogy ő akart volna anno távozni tőlünk) játékával messze meg voltam elégedve. Nem volt hibátlan, de a mester eleve olyan helyre pakolta be, ami köré már egy komplett csapat épült fel, neki “csak” hozni kellett, amit tud. Ezt pedig hozta, a statisztikák szerint a mozgásának mértani közepe valahol a középkör környékén volt, egy-két felfutására emlékszem, de sajnos lövésre nem ragadtatta magát. Hiányossága talán a passzpontosság, bár objektíven nem tudom megítélni, magam csak a két-három rossz indítására emlékszem, de a 77 labdaérintésből ez elhanyagolható, főleg ha azt nézem, hogy a stat szerint 89%-os passzpontossága volt. Aztaku.., be is fogtam a számat… Inkább elmondom, hogy a leghatékonyabb “szerelőnk” volt ő tegnap, vagyis még egyszer: lett egy faszipántos védekező középpályásunk.

Tisztán látszik, hogy mesterünk felismerte, semmit nem ér a sok támadás, ha átjáróház van a kapunk felé, illetve gondolom ezt nem volt nagy kunszt észrevenni, de úgy fest, valahogy letolta Abra torkán, hogy lesz maj’ cép játék is, de most fel kell építenünk egy atombunkert, aztán majd jöhet a kanaszta. Luiz meccsek óta először szerepelt középső védőként, ami ugye állítólag a posztja, és egyrészt tökéletesen és higgadtan látta el a feladatát, másrészt most látszott igazán, hogy minden hibájával, vagy oda-nem valóságával együtt miért szerepelt eddig védekező középpályásként. Komoly szerepe  volt ugyanis a terep előkészítésében Matic (vagy egy hozzá hasonló képességű VKP) érkezéséhez, és meggyőződésem, hogy a hórihorgas szerb gyors beilleszkedése javarészt ennek köszönhető.

oscar-of-chelsea-celebrates-scoring

Oscar nevét meg egyszerűen tessék megjegyezni! Érdemes figyelni meccsről-meccsre, ahogy a felfejlődő támadásnál kígyózó, szinte kiszámíthatatlan mozgással várja a pillanatot, amikor nekironthat a labdás ellenfélnek, a hatékonysága ilyenkor pedig egy szűrőével is vetekszik, amellett, amit támadásban csinál. Az ilyen típusú játékosokra lehet úgy gondolom egy csapat gerincét felépíteni, és bevallom, édes cukorkaként szopogatom esténként a kirajzolódó jövőképünket. Merthogy a szűrés mellett Oscar elsőrangú támadásépítésben is, bár a gólját éppen rögzített helyzetből verte be (és milyet, te jó ég!), de többször is beköszönhetett volna, ha szerencsésebb. Ezzel együtt sem ő lett a whoscored-os stat szerint a meccs embere, hanem Hazard, amivel szintén egyet tudok érteni.

Elmondtuk már, hogy Mourinho szerint eleinte lazult a belga varázsló az edzéseken, néhány jótékony tockos és a gonosz kis tervek felvázolása után azonban mára a legkeményebben gyakorló játékos lett. Nem árultunk el azzal sem titkot, hogy a mester legújabb liebling-je körvonalazódik a srácban, akire simán rá lehet bízni meccsek eldöntését, intelligens, kitűnően lát a pályán, és két védőt folyamatosan munkába tart a szélen, ha ugyan nem bottal verik a nyomát. Tegnap is nagyot játszott, neki is jár a taps.

Ramires, Ba, és Willian is beállt a második félidőben, de a végeredmény szempontjából nem sok minden változott, végül behúztuk a meccset, és ami a Stoke esetében említést érdemel: sérülés nélkül. Kevésbé örvendetes hírek érkeztek aztán a meccs után, mert a következő fordulóban a bajnokesélyes Manchester City fog minket vendégül látni, ráadásul február hónapban másodszor. A PL kiírása szerint február 3-án bajnokit, míg 15-én a kupameccset igyekszünk majd hozni, mindkettő fontos lenne, vagy legalább az egyik…

Emelt fővel mehetünk előre, annyi szent, a magam részéről teli torokból fogok szurkolni az idény végéig ennek a reményteli gárdának!

Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com