Blog bejegyzés

Pirosbetűs napok

Anglia egyik „vörös óriása” után játszunk a másikkal, miközben egy eleve kihívásokkal teli periódusban van a csapat.

Hiába a nagy (ígéretes játékosokkal teli) beruáházás nyáron, ugyanaz a nóta a Chelsea számára, mint az elmúlt három szezonban: harc a top 4-ért. Tomas Tuchel január végén egy szakmailag és morálisan is meggyötört klubot vett át. Feladata természetesen nem lehet más, mint a károk utáni „mentőakció”, aztán pedig ha ez sikerül, akkor a klub méltóságának újraépítése – már megint.

Jó kérdés, melyik fázisban tartunk? Elvégre a klub történetének első német nemzetiségű vezetőedzője első 9 mérkőzése után továbbra is veretlen a londoni kékekkel, ezek során pedig mindössze kettő gólt kapott a csapat, s ebből is egy öngól volt. Tuchel valószínűleg legelső feladatának a kontrák elleni védekezés megoldását tekintette. Attraktív játékot szokhattunk meg a német szakembertől korábbi megbizatásai során, azonban amilyen összetett elképzelése van erről a játékról, talán el sem várható, hogy mindent egy szezon közepén zúdítson rá a játékosokra – különösen nem a mostani, 2020/21-es szezonban, amely sűrűbb, mint egy jóféle babgulyás.

Tuchel munkájának azonban vannak pozitív látszatai, sok olyan játékos kezdett el jobban teljesíteni, akik miatt vagy korábban fohászkodott a legtöbb Chelsea-drukker, ha meglátta a nevüket a kezdőcsapatok hivatalos bejelentésén, vagy sajnálkozhattak, hogy messze elmaradtak korábbi kimagasló teljesítményüktől. Ezek a játékosok azonban leginkább a pálya hátsó harmadában, vagy a mélységi középpályán találhatóak meg – született e témában egy Facebook-bejegyzésünk a héten – Rüdiger, Christensen, Azpilicueta, Marcos Alonso, Jorginho, Kovacic vagy éppen Kanté az érintettek.

Másfél hónap alatt azt már elértük, hogy félelem nélkül üljünk le Chelsea-meccset nézni, Tuchel azonban úgy tűnik, hogy „és” helyett egy „vagy-vagy”-szituációba került, ugyanis a védelmi stabilitás árán a csapat támadójátéka tompává vált. Az eddigi 9 mérkőzés helyzeteinek minősége összesen 12.69 xG volt, holott 9 találatot jegyzett a csapat. Akárhogyan kerekítünk a tizedesjegyekkel, minden mérkőzésen 1 gól van a csapat játékában, ám meccs/gól átlagban eddig hozták is ezt a játékosok. Elmondható tehát, hogy kihozza magából a támadósor, amire képes jelen körülmények között. S habár nagyon fontos volt a Manchester United elleni rangadó múlt vasárnap, sajnos csak a sorminta egyik alappillérének bizonyult.

Lehet, hogy ott maradt Giroud fejében a győztes gól, de igen 0-0 „szagú” volt az idei második bajnoki is a Manchester United ellen.

Ezzel azonban csak az a baj, hogy az utóbbi időszakban nagy reményekkel fektettünk nem kevés pénzt Timo Wernerbe, Christian Pulisicbe, Hakim Ziyechbe és Kai Havertzbe is, utóbbi három azonban valami miatt most már huzamosabb ideje elmarad attól, ami arra késztette a klubot, hogy szerződtessék őket. Hol sérültek, hol abból felépülve nem tudnak jól teljesíteni, hol egyszerűen csak a pillanatnyi aggilitásuk marad el az elvárt szinttől. Tuchel érkeztével Werner azért némileg elkezdett kompenzálni téli ámokfutásán, Ziyech pedig a látottak ellenére nem zárt rossz meccset a Vörös Ördögök ellen, mégis az a tanulság, hogy e játékosok társaságában a kortalan Olivier Giroud-ban és Cobham ékkövében, Mason Mountban bízhatunk a leginkább, ami a kialakított helyzeteket illeti.

A semleges futballrajongót is kiváncsivá teheti az, hogy vajon ilyen körülmények közepette mire fog menni a Chelsea azzal a Liverpoolal, amelyik az elmúlt évek sikertörténetei után hozzánk hasonlóan küzdelmes időszakban érezheti magát? A Premier League címvédőinél a játékosok csatárláncban adják egymás kezébe a kilincset az orvosi stábnál, s leginkább a középpályások és a hátvédek, akiknek az utóbbi években a legtöbbet köszönhetett Trent Alexander-Arnold és Andy Robertson szélső hátvéd párosa, illetve a Salah – Mané – Firmino triumvirátus is. Jürgen Klopp Virgil Van Dijkot és Joe Gomezt középpályásokkal vagy jóval kisebb fajsúlyú középhtávédekkel próbálja pótolni, miközben az ebből következő minőségbeli visszaesés ellenére sem hajlandó engedni az általa celebrált játékstílusból, a Gegenpressing-ből.

Réges régen, egy messzi-messzi Németországban…

Ezeket hallva és olvasva felcsillanhat a Chelsea-drukkerek szeme, elvégre szerényebb képességű hátvédek fognak szabad területeket maguk mögött hagyni, erre pedig a mi támadóinknak a korábbi bekezdésekben olvasottak alapján talán a legnagyobb szükség van. Viszont várhatóan Tuchelnek minden eddiginél intezívebb letámadással kell majd megbirkóznia, ugyanis eddigi ellenfelei közül csak a Southampton volt az egyetlen, amelyik nem kontracsapatként tetszeleg idén – nem is zárult győzelemmel az a meccs…

Az előttünk álló mérkőzés pikantériájához ezzel pedig el is érkeztünk. Klopp és Tuchel edzői pályafutásában ugyanis több metszéspont van. Jelenlegi edzőnk ugyanis Mainzban, majd Dortmundban is a Liverpool jelenlegi trénerének utódja volt, miközben 14-szer a két szakember meg is küzdött egymás ellen. Ebből 10 alkalom a Bundesligában volt és egy győzelmet, illetve két döntetlent leszámítva Klopp dominált Tuchellel szemben. Németországon belül azonban még nem ugyanolyan szintű játékosokkal dolgozhattak. Ez változott meg aztán azzal, hogy Klopp Liverpoolba került, Tuchel pedig a Dortmundon keresztül a nemzetközi elit színpadára léphetett. A 2016-os Európa Liga-negyeddöntős párharcban és a 2019-es BL-csoportkörben – ekkor Tuchel már a PSG-t irányította – kerültek először abba a helyzetbe, hogy egyenértékű haderővel nézhettek farkasszemet egymással.

Az egyenértékű haderőkből pedig szoros ütközeteket is hoztak ki. A Liverpool emlékezetes visszavágón nyerte meg a párharcot az Anfielden (4-3) a németországi 1-1-es döntetlent követően, három évvel később pedig egy nívóval feljebb a hazai csapatok diadalmaskodtak a Pool és a Paris Saint-Germain között: a Mersey partján 3-2-es, a Szajna partján 2-1-es végeredmény született.

A két német szakember párharcában talán utóbbi négy mérkőzésük lehet az igazán mérvadó, ezek alapján azonban nehéz megtippelni a végeredményt – pláne a Liverpool formája és a Chelsea mutatott játéka alapján. Ám mindkét gárdának égetően fontos lenne megnyerni ezt a meccset a top 4-be kerülés érdekében, különben vagy a másik fél örülhet, vagy éppen nevető harmadikként az idei szezon meglepetéscsapata, a West Ham United…

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com