No Barton, no party!
Burnley-be látogat a csapat vasárnap. Sok izgalmat nem ígér a találkozó, persze az ellenfelet alábecsülni nem szabad, de ha számba vesszük eddigi eredményeinket, latolgatunk kicsit, mégiscsak az fog kijönni, hogy igazam van. Lássuk a beharangot!
Szóval, emlékeztek még, hogy indult minden? Jött Conte és vele a kételyek, hogy fasza lesz-e, aztán elindult a bajnokság, vertük a Weat Hamet, majd a Watfordot is, mindkettőt épphogy, nyikorgott kicsit a gépezet, de gyűjtöttük a pontokat, ekkor jött a Burnley és az első magabiztosabb siker – 3-0 – amire felordított a millió Chelsea drukker: végre! De ekkor még nem tudtuk, hogy az igazi nehézségek hátra vannak – na, az igaziak talán még mindig, mert nem volt hosszú ez a nehéz időszak – előbb egy döntetlen a Swansea-val, majd egy hazai bukta a Pool ellen és végül az hírhedt Arsenal elleni szopó, mindezt két hét alatt, új edzővel, ijesztő volt, na! És hogy mi történt azóta? WWWWWWWWWWWWWLWWDW.
Joey PR-ese próbálkozik.
A lényeg pedig, amit ebből a statból le kell szűrni, az az, hogy ezt a Burnley-t már akkor is alaposan elvertük, amikor még közel sem volt meg az az összeszokottság, az az összhang, az a kíméletlenség, az a sikeréhség, az a magabiztosság, ami most jellemzi a csapatot. Ráadásul a napokban a Whoscored készített egy statisztikai összeállítást a Premier League-ről, melyben azt mérték fel, hogy az elmúlt hat idény aktuálisan legjobb csapata hány pontot hozott a top6, illetve az azt követő 14 csapat ellen. Nos, mi ez utóbbi csoportosulás ellen eddig mindössze két pontot buktunk. Vereséget ugye csak a Pool, az Arsenal és a Spurs mért ránk, de az első kettő még a szezon elején, a régi felállásban… azóta viszont, hogy megvan az új, hát egy-két kisebb botlást leszámítva nem igen van megállás.
Mindennek fényében ez a Burnley most nem igazán jelenthet akadályt, legalábbis a statisztikák, azaz az elmúlt idők tapasztalata alapján. Mondanám ezt, ha nem történt volna valami januárban, ami mindent megváltoztatott. Sajnos aktuális ellenfelünk megszerezte a méltán hírhedt Joey Bartont a középpályájára. Nem akarok vészmadárkodni, de ezzel a húzással jelentősen csökkent az esélyünk már a pontszerzésre is. Egy reményünk maradt, hogy ez a ravasz bráner a mi sikerünkre kötött nagy értékű fogadásokat. Ebben az esetben egy gyors piros lappal vétetheti majd észre magát.
Két nagy koponya.
Hogy végül mi lesz? Az vasárnap kiderül. Jó latolgatást mindenkinek!