Nézőpont Kérdése: Lehetne jobb is

Kisorsolták a Bajnokok Ligája csoportjait, melyben holland, spanyol és francia ellenfelünk lesz. Innen kell kiharcolni a továbbjutást!

Mostanában nem minden fenékig tejfel a Chelsea életében, ezt aláírhatjuk. Az elmúlt 4 évben mindössze másodjára szereplünk a BL-ben, viszont tavaly az Európa Ligát veretlenül nyertük meg, így alanyi jogon kerültünk a sorsolásnál az első kalapba. A bajnokságban ugye harmadikok voltunk, innen is kvalifikálhattuk volna magunkat, de ez esetben nem a „legkiemeltebbek” közt lettünk volna, hanem eggyel alatta. Ez azért fontos dolog. Így kaptuk meg holland, spanyol és francia ellenfelünket, vagyis nevükön nevezve, sorban haladva: Ajax, Valencia, Lille. 

Utoljára két szezonnal ezelőtt vettünk részt Európa legrangosabb kupasorozatában, Antonio Conte irányításával, akkor az Atletico Madrid, Roma, Qarabag hármas közül végeztünk a kvartett második helyén. Ki ne emlékezne például a történelmi, utolsó perces győzelmünkre az akkor újonnan megépült Wanda Metropolitánóban, ahol mi játszhattunk először az Atleticóval nemzetközi porondon, és nyertük meg a meccset természetesen szintén első alkalommal ebben a stadionban.

A történelmi győztes gól pillanata

Egyébként a nyolcaddöntőben a Barcelona ellen találkoztunk, akik ellen hazai pályán egy összességében parádés teljesítménnyel, ám egyetlen kapitális hibának köszönhetően 1-1-re végeztünk, majd a visszavágón a Katalánok 3-0-ra söpörtek le minket, és azóta is ez volt az utolsó Bajnokok Ligája pályára lépésünk.

Az már biztos, hogy a mostani kiírásban is játszunk spanyol csapattal, a Valenciával. Azzal a Valenciával, akik legutóbb nagy hajrával futottak be végül a negyedik helyen a La Ligában, és megnyerték a Spanyol Kupát a Barca ellen. Mit is kell róluk tudni!? Egy nagy múltú klubról beszélünk, egészen pontosan idén 100 esztendősről, akik hatszoros bajnokok, és kétszer BL-döntősök is voltak. Na hát ettől azért messze vannak jelenleg, hogy ezt meg tudják ismételni.. A közelmúltban sokszor a középmezőnyben tanyáztak a bajnokságban, volt, hogy a bennmaradásért küzdöttek, hatalmas káosz uralkodott a vezetőségben. Jól mutatja ezt, hogy 2015 és 2017 között a mostani edző, Marcelino a hatodik edző, ő viszont már két éve húzza. Tegyük hozzá, megérdemelten, mert összekapta a Valenciát. Mindkét eddigi teljes regnálása idején a negyedik helyre kormányozta csapatát, és rakta össze mára Spanyolország egyik legjobban, legkeményebben védekező gárdáját. Az új Atletico Madridot…

Egyébként ne nevezzük feltétlenül defenzívnek őket. Klasszikus 4-4-2-t alkalmazza Marcelino, nagyon kompakt, egymástól szűk távolságban védekeznek a játékosok. A hangsúly viszont azon van, hogy sokoldalúak. Nagyon gyorsan rendeződnek át támadásból védekezésbe, és ez igaz fordítva is, talán ebben a legerősebbek. Amúgy meg helyenként érződik a „spanyolos” futball, csak hogy ne tagadják meg magukat.

Jó ómen, hogy amikor a Denevérekkel voltunk egy csoportban, akkor később a döntőig is elmentünk. A világ egyik legnagyobb meglepetése lenne jelenleg, ha ez a történelem ismételné önmagát…

Marcelino, a taktikus.

Böngészve a Twittert, egyre többször üti meg a szememet, hogy külföldön néhol már „Anglia Ajaxaként” emlegetnek minket. Nos az biztos, hogy az Ajax ellen is megmérkőzünk, de a hasonlat szerintem még nem igazán helytálló. Hollandia a labdarúgásban „exportáló” országnak számít. Ebben azt kell érteni, hogy kinevelik a tehetségeket, majd nagyon jó pénzért továbbadják Európa top klubjainak. Eszerint épül fel az utánpótlás rendszer, a scout hálózat, és hosszú évek óta működőképes stratégia ez.

Hollandiában bátran bevetik a fiatalokat, akár az élcsapatok is, mivel a bajnokságban nincs akkora nyomás, mint mondjuk a Premier League-ben, sokkal több idő van egy fiatalt felépíteni. Nemzetközi porondon pedig a holland csapatoknak az ég világon semmi vesztenivalójuk nincsen, mivel tudják, hogy a rutin hiányzik náluk.

Az Ajax tavaly elődöntőig menetelt a BL-ben, nem is akármilyen teljesítménnyel. Idegenben kiejtették a Real Madridot, Juventust, és az elődöntőben Londonban a Tottenham ellen is nyertek, de a visszavágón elbuktak, így nem kerültek fináléba.

A támadó trió életveszélyes, a klasszikus holland hagyományokat követő pozíciós játékuk, magas letámadásuk nagyon működik, gyorsak.. Ezeket a tavalyi idényben láthatta a publikum leginkább. Nagyon jó arányban vannak a zöldfülűek közt rutinosabbak, ez jó egyveleget alkot a keretükben. Borzasztó nehéz lesz ellenük, ebben biztos vagyok.

A nagy trió: Hakim Ziyech, David Neres, és az újdonsült csapatkapitány, Dusan Tadic.

És akkor elérkeztünk a papíron legkönnyebb vetélytárshoz, a Lillehez. Nekem először róluk mindig a 2011-es bajnokcsapat jut eszembe, a Claude Puel-féle, mert az emlékezetes volt. Lenyűgöző kontrajáték, labdabirtoklásra épülő támadások, meg ugye itt lett ismert Eden Hazard. Ezután látványos visszaesés, idényről idényre liftezés a közepmezőny, és a kiesést éppen csak elkerülő helyek közt, aztán egyre nagyobb káosz a vezetőségben, majd a keretben is.. Majd a tavalyi kiírásban befutnak harmadikként, egy fiatalabb, dinamikus csapattal, köszönhetően elsősorban egy embernek, aki azóta már eligazolt: Nicolas Pépé. Ő sajnos már az Arsenalt erősíti, és egyelőre nagyon úgy néz ki, tényleg erősíteni fogja.

Az biztos, hogy a Lille lesz az, aki ellen mindenki nyerni akar, mi sem leszünk ezzel másképp. Ettől függetlenül ugyanolyan nehéz lesz ellenük, mert Pépé nélkül is vannak dinamikus, fasza kis spílerek, de a tapasztalat egyáltalán nem mellettük fog szólni. A keret átlagéletkora ugyanis alig éri el a 24 évet, tele vannak 20-21 évesekkel. A szemeket mindenesetre érdemes lesz nyitva tartani, ugyanis Lilleben ismét pallérozódnak a nagy ígéretek, mint mondjuk Jonathan Bamba, vagy akár Jonathan Ikoné.
Egyébként se velük, sem az Ajax ellen nem léptünk még pályára soha, semmilyen körülmények közt, míg a Valenciával már hatszor is találkoztunk, és 3 győzelem mellett 3 döntetlen a mérleg. Amszterdamban már játszottunk, ugye mindenki emlékszik erre!?:

A londoniak szeretik az amszterdami drámákat…

Jó ez nekünk? Túlságosan kiegyensúlyozott négyes ez. A továbbjutás egyáltalán nem lehetetlen, de vannak nehézségeink, jelenleg a védekezés finoman sincs összeállva, és mindhárom csapat piszok veszélyes rivális, mindhárom villámgyorsan kontrázik, ami számunkra mostanában a legnagyobb problémát jelenti. Lehet örülni, nem örülni, én nem feltétlenül örülök. Újjáalakuló csapatunknak nem biztos, hogy annyira jó ez. Lehetne rosszabb, de jobb is.

Két hét múlva kedden elindítjuk a sorozatot, a Valencia fog érkezni a Stamford Bridge-re elsőként!