Mérkőzés összefoglaló: Chelsea 2-0 Bournemouth

A Newcastle elleni mérkőzéshez képest nem történt változás a kezdőben, Maurizio Sarri ugyanannak a tizenegy embernek szavazott bizalmat. Mindez azt jelentette, hogy hazai pályán először volt ott a kezdőben a Real Madridtól kölcsönbe érkező Mateo Kovacic. Az ellenfélnél két korábbi játékosunk kapott helyet a kezdőben, a kapus Asmir Begovic, illetve a nálunk talán érdemtelenül sokat mellőzött Nathan Aké.

A vendégek kezdték valamivel agilisebben a mérkőzést, miután a 2. percben Kovacic szórt el egy labdát saját térfelünk közepén. A szerzett labdából gyorsan eljutottak a kapunkig, ám a beadás nem volt pontos.

Nem sokkal később mi is életjelet mutattunk az ellenfél kapujánál, miután egy Willian-Hazard szögletvariáció után előbbi adott be élesen egy labdát a rövid kapufához, de komolyabb helyzet nem alakult ki belőle. A védők nagy üggyel-bajjal ugyan, de tisztázni tudtak.

A Bournemouth továbbra is veszélyes kontrákra próbálta építeni támadójátékát. Az első negyedóra végén King loholt végig a félpályától a tizenhatosunkig, majd Luiz lábai között továbbította a játékszert Fraser irányába, aki elől az utolsó utáni pillanatban a remekül visszazáró Kanté menteni tudott.

A félidő derekán egy szépen kidolgozott hazai támadás végén Willian tizenhatos vonalára lekészített labdáját Jorginho tűzte kapu mellé.

Nem sokat kellett várni azonban az újabb vendégkontrára. A 30.percben egy védők által fellőtt labdát remekül tartott meg Wilson, majd King a bal szélen felfutó Ricohoz továbbított, akinek beadására maga Wilson érkezett kiválóan, ám nem tudta megfelelően kapu felé terelni a labdát. Újabb figyelmeztető jel volt ez, hiába a nagy labdabirtoklási fölény.

Az első félidő utolsó említésre méltó momentuma ismét előttünk adódott. Kanté iramodott meg, majd saját térfelünk közepétől egészen az ellenfél tizenhatosáig vezette át a labdát. Morata beadását Hazard a második hullámban érkező Alonsonak készítette vissza, aki gyengébbik lábával 16 méterről a jobb kapufát találta el. Valljuk meg, a meddő mezőnyfölényünk ellenére a helyzetek számát tekintve talán igazságosabb eredmény volt a döntetlen egy félidőnyi játék után.

A második félidő első komolyabb helyzetére alig 10 percet kellett várni. A forgatókönyv ugyanaz volt, mint az első félidő végén. Hazard kevergetett a tizenhatoson belül, majd az alapvonal felé húzott, a visszagurított labdára ismét Alonso érkezett, aki ezúttal ballal már kaput talált, ám Begovic résen volt és hárítani tudott.

Az 57.percben a vendégek – mint később kiderült – legnagyobb lehetőségét éppen volt játékosunk, Aké puskázta el. Egy remekül tekeredő szöglet után került a holland már-már kihagyhatatlan helyzetbe, de az ötösön belül rosszul tette bele a lábát az érkező labdába és valahogy sikerült föle pöckölnie. Nagy kő esett le itt minden hazai szurkoló szívéről. Zárójelben megjegyezném, erre a labdára talán illett volna Kepának kimozdulnia.

Egy óra játék után jöhettek az első cseréink. 5 percen belül kettőt is változtatott Sarri mester, lekapta a pályáról az addig csak vergődő Moratát, helyére a másik világbajnokunk, Giroud érkezett. A másik változtatás is logikus volt, hiszen Willian sem most játszotta élete meccsét, helyette az eddig remek formát mutató Pedro érkezett.

A spanyol szélsőnek szerencsére nem kellett sok idő, hogy újra bizonyítsa, igenis számolni kell vele idén, alig 7 perce volt a pályán amikor megtörte a jeget és előnyhöz juttatott minket. Egy remek háromszögelés után a két friss cserejátékosunk hozta össze a találatot. Giroud passzolt Pedronak, aki egy igazítás után 16 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot. Ez már az idei 3. bajnoki gólja volt a spanyolnak. Begovicnak az sem segített, hogy a labda egy védőn irányt változtatva vágódott a kapuba. Megvolt tehát a hőn áhított előny, innentől az volt a feladat, hogy tartsuk meg ezt a kicsinyke fórt a mérkőzés végéig.

Ezt szerencsére túl is teljesítették a srácok, hiszen a rendes játékidő lejárta előtt 5 perccel a már-már szokásosnak mondható Alonso-Hazard összjáték után ezúttal előbbi volt az előkészítő, egy finom passzal megtalálta Hazardot a tizenhatosan belül, aki ballal, pazar mozdulattal tüzelt a hosszú alsóba, eldöntve végérvényesen a 3 pont sorsát.

Újra nem kaptunk gólt tehát, ám ez ezen a délutánon nem csak a kiváló védekezésünknek volt köszönhető, sokkal inkább a vendég játékosok kapu előtti bizonytalanságának. A fontos pillanatokban mi voltunk a koncentráltabbak, mi hoztuk meg a jó döntéseket, így ha összességében nem is szemkápráztató játékkal, de egy teljesen megérdemelt és nagyon fontos győzelmet arattunk egy jól küzdő Bournemouth ellen.

A Tottenham watfordi vereségével újabb közvetlen rivális hullajtott pontokat, így a válogatott szünet előtt a TOP6-ból rajtunk kívül már csak a Liverpool hibátlan, továbbá az eddig erőn felül teljesítő Watford. Eddig remek amit látunk, jó ránézni a tabellára. A Nemzetek Ligája miatt most egy hétig szünetelnek a bajnokságok, válogatott játékosainknak sérülésmentes, eredményes szereplést kívánunk. Reméljük nem törik meg a lendület és reménykedhetünk a hasonlóan sikeres folytatásban, amire egészen szeptember 15-ig kell várni, amikor hazai pályán az újonc Cardiff gárdáját fogadjuk 16 órai kezdéssel.