Blog bejegyzés

Lion Rampant: 2016

2016 minden kétséget kizáróan a Chelsea egyik legfelemásabb éve volt. Mélyről indultunk, megjártuk a hadak útját, és az igazán semmilyen, ugyanakkor rengeteg megbotránkozásra okot adó első félidény után úgy néz ki, ismét rákanyarodtunk a helyes ösvényre. Ezt az időszakot azonban nem hagyhatjuk csak úgy a hátunk mögött. Minden további megjegyzés nélkül következzen a Lion Rampant csapata!

 

 2016 rendkívül változatos esztendő volt, megannyi emlékezetes és csalódást keltő mérkőzéssel. Véleményed szerint melyik volt az év legjobb, illetve legminősíthetetlenebb fellépése?

 

BlueCech01: A Sunci elleni 3-2 valami egészen infernális élmény volt. Teljesen tartástalanul adtuk le az előnyünket összeroskadva, nagy szerepet játszva abban, hogy a bennmaradjon a liga leghírhedtebb szemétlerakója.
Két mérkőzés viszont mindent vitt: az Arsenal januári lesöprése az Emirates-ben, illetve a MU hazavágása ősszel. Előbbi szimplán a Hiddink-éra csúcspontja volt.

TheRussianOne: A tavaszi szezon olyannyira gyatra volt, hogy én onnan nem is emelnék ki egyetlen meccset, nem érdemli meg egyik sem ugyanis. Megválasztom az egészet a legminősíthetetlenebb, kellemetlenül hosszú fellépésnek. Ősszel viszont pont ellenkezőleg történnek a dolgok, főleg a marha nagy sorozatunk óta. Talán az Everton elleni ötöst mondanám, az óriási, gólokban is szépen megmutatkozó fölény miatt, de sokakat ugyanennyire bucira vertünk, csak épp nem ilyen hatékonysággal váltottuk gólra a lehetőségeinket.

WudigessBoi: Ritka, hogy ennyire ambivalens legyen egy év (bár a 2015-ös is hasonlóra sikeredett). A legjobbra talán José visszatérése sikeredett: ritkán verjük meg ennyire a MU-t. A legminősíthetetlenebbnek is egy manchesteri csapat vendéglátását mondanám: a City elleni 0:3 még úgy is fáj, hogy ott és akkor nem tudtunk rá rangadóként tekinteni.

Zenzo: Ez kivételesen nehéz ügy, mert 2016-ban valóban megjártuk mind a két végletet, voltunk nagyon mélyen, és jelenleg pedig egy elképesztő sorozatban vagyunk. Bár az előző szezon mélypontjai főképp 2015 végére datálódnak, és volt két vaskos vereségünk a Conte-érában is, a legminősíthetetlenebb fellépésünket számomra Hiddink hozta össze 2016-ban. Március elején 2 trófeára volt még esélyünk, és sokan és joggal hittük azt, hogy José felmentése automatikusan jelentette, hogy a fő cél a szezon hátralévő részére ráhajtani a maradék két kupára, a BL-re és az FA-re. Mindkettőből kiszálltunk 3 nap leforgása alatt; a BL volt a fájóbb, de a teljesítmény a honi kupában volt kevésbé védhető – számomra ez a március tizenkettedikei fellépésünk a Goodisonban. Az ezévi legjobb meccsünk is az Evertonhoz köthető, Conte új taktikája ott pörgött a csúcsra, november ötödikén, a Stamfordon egy olyan meccsen hintettünk egy ötöst Koemanéknak, ahol tényleg minden a Chelsearől szólt.

  

Játékosaink kaptak hideget-meleget, kritikákat és elismerő vállveregetéseket. Szerinted ki volt 2016-ban az év játékosa, ki szolgált rá leginkább a Citrom-díjra?

 

BlueCech01: A csapat vezére és arca 2016-ban egyértelműen Diego Costa volt. Kivétel nélkül, mindkét félszezonban szórta a gólokat, hozta a pontokat és képviselte azt a habitust, ami a világ egyik legellentmondásosabb, ugyanakkor legprímább centerévé teszi.
Aki viszont totálisan kifordult magából, az Ivanovics. Rengeteg játékosunk nézett mélyen a gödör fenekére, viszont a szerb ott is maradt. Az elmúlt időszak történései nyomán kijelenthető, hogy az ő sorsa a legbizonytalanabb a csapatnál.

TheRussianOne: Kezdjük megint a rosszabbal, főleg, hogy itt igen könnyű a választás: szerb szabadságharcosunk sajnos megöregedni látszik, förtelem volt, amit 2016-ban mutatott, kiváltképp annak fényében, hogy azért tudjuk róla, hogy nem egy John O’Shea. Kár érte. Az ominózus tavaszi szezon tükrében nehéz Év játékosát választani, de én talán a José menesztése után újjá (régivé?) születő Costát mondanám, aki ráadásul őszre mintha az őrült énjéből származó energiákat is képes lenne a csapat hasznára fordítva gólokba fektetni. Szép!

WudigessBoi: Akárcsak a csapat, játékosaink is nyomtak egy restartot nyáron. Ez egyfelől örömteli, hisz például Matics, Pedro vagy Hazard is be tudta bizonyítani, hogy képes úgy teljesíteni a pályán, mint egy profi labdarúgó. Másfelől viszont szomorú, hogy hosszú heteken-hónapokon, sőt jóformán egy teljes idényen át voltak ugyanők használhatatlanok. Összességében hajlok Kanté felé, hisz neki nem is nagyon volt gyatra meccse, de ő csak fél szezont töltött nálunk, így Diego Costa lenne a jelöltem: tavasszal is odatette magát a presztízsmeccseken (Arsenal, MU), Conte pedig remekül megfegyelmezte, gyakorlatilag minden patkánykodási hajlam kiveszni látszik belőle, s így, hogy energiáit nemes célokra összpontosítja, jönnek is a gólok futószalagon, ráadásul egyik szebb és fontosabb, mint a másik. A Citrom-díj kissé talán erős, de a jó öreg Iva az, aki leginkább elvesztette a fonalat korábbi önmagához képest: lassú, lemarad, rosszul helyezkedik – ráadásul mindezt volt is alkalma eleget prezentálni, ugyanis hibái ellenére sokáig bérelt helye volt a kezdőben.

Zenzo: Ugyanúgy, ahogy a meccseknél, a játékosoknál sem egyszerűbb a helyzet. Az előző szezonban szinte egymást múlták alul a legjobbjaink, míg az aktuális szezonban pedig egymásra licitálnak. A legjobbnak éppen ezért nehéz lenne választani a jelenleg kézenfekvőnek tűnő Costát vagy Ázárt, mert annyira gyatra volt a 15/16-os szezonjuk, míg az ott talán egyik legjobb Willi jelenleg fut árnyékharcosban. De Maticstól Fabregason át Terry-ig mind-mind felemás 2016-ot futottak, ki így, ki úgy… A legkonzisztensebb talán Dave volt, így az én választottam ő: Hiddink alatt sem volt rettenetesen rossz, mégha az önmaga által állított léc alatt kódorgott is, Conte alatt pedig ismét a PL top4 védőinek egyike. A bukóra szintén egy védő a jelölt, ami nagy szívfájdalom, de sajnos egyértelmű – 2016 leginkább és teljes egészében 1 kerettagnak sült el igazán gyatrán, ez pedig a szerb tank, Ivanovics. A törölköző bedobásával szorosan a második helyre küzdötte fel magát Oscar is, de neki tavasszal legalább akadt értékelhető teljesítménye

 

Kétségtelen, hogy 2016 fiataljaink nézőpontjából is egy kimondottan jónak/jobbnak nevezhető időszak volt. Kit neveznél meg az év fiatal játékosának?

BlueCech01: Traoré és Kenedy is viszonylag meggyőzően alakítottak. Meglepetést is okozott a kölcsönadásuk, bár ez leginkább a kusza nyárnak és az emiatt állandóan változó formációnak tudható be. Kettejük közül véleményem szerint Traoré egyelőre fényesebben csillog.

TheRussianOne: Vegyük úgy, hogy csak az itthon ragadtakra vonatkozik a kérdés. Noha nálunk nem divat a fiatalok szerepeltetése, tavaly Traoré sok szép pillanattal tudott megajándékozni. Ő rá mutatok most.

WudigessBoi: Hiddink alatt Loftus-Cheek kapogatta a lehetőségeket, amikkel szerintem élt is, a Villa Parkban gólt is szerzett, ám ő sajnos Conte alatt nagyon kiszorult a pixisből. Az új szezonban Chalobah az ügyeletes nagy reménység: rendszeresen első számú csere, jól mozog, Aguero megborításával pedig bizonyította, hogy tökös srác. Aztán ott van még Christensen és Abraham, mindketten magas szinten teljesítenek kölcsöncsapatuknál. Annyira szerintem egyikük sem nőtt társai fölé, hogy egyértelmű győztest lehessen hirdetni.

Zenzo: 2016-ban a Chelsea felnőtt keretében is sok játékos lépett pályára, jóval több, mint amennyit az elmúlt években megszokhattunk, az ifik is hasítottak, és a kölcsönjátékosaink is remek szezonokat tudhatnak maguk mögött javarészt. Ha a teljes népességet vesszük figyelembe, akkor elsősorban a dánunkat kellene megneveznem, Christensen gyakorlatilag kimaxolta a helyzetét a ‘Gladbachnál, és csak azért nem egyértelmű az első helye, mert a futó szezon nem sült el annyira jól. Szerintem még így is ő az év fiatal játékosa, de így szorosan a nyomában lohol Baker, Abraham, Traoré és Aké is. Amennyiben azokra szorítkozunk, akik a Chelseanél teljesítettek, akkor pedig Ainára esik a választásom.

Szemkápráztató találatokban idén sem volt hiány szerencsére. Kinek a gólját emelnéd az első helyre 2016-ból?

BlueCech01: Szintén nem kérdés: Eden Hazard és a Spurs esete. Csodálatos volt, jelentőségteljes volt, eufórikus volt.

TheRussianOne: Édenke vs Tottenham. Nemcsak szemkápráztató volt, de egyrészt ezzel elvette a Spurs bajnoki reményeit, másrészt bajnokká tette a Leicestert, ami az év egyik legkomolyabb sporttörténelmi teljesítménye volt. Kösz, Édenke!

WudigessBoi: Bőséges a termés, de a fontosság-szépség együttható leginkább abban az Hazard-gólban volt a legmagasabb, amivel kiegyenlített a Tottenham ellen tavasszal.

Zenzo: 2016 Chelsea gólja… hmmmm, voltak nagy, meg szép, és emlékezetes találatok, Costa, Oscar, Pedro, Hazard, de még Cahill, Kenedy vagy Mikel(!) is előkerül egy-egy kellemes emlékképpel, vagy Conte óta is megannyi remek találat, de számomra a leg- … hát nem is tudom, kedvesebb? találat… vagy a legemlékezetesebb? nem, tényleg nem tudom, mi ide a jó szó, úgyhogy inkább úgy írom, hogy ami a leginkább extázist jelentett, az JT gólja, naná, hogy az Everton ellen, még az év elejéről, 2016 januárjából. A 98. percben, sarokkal… aaahhhh…

  

Utolsó kérdés: Az Év Pillanata?

BlueCech01: Gif Contéról, ahogy a távolba bikázza Mourinhót. Priceless.

TheRussianOne: Az, amikor végre kinevezték Contét…

WudigessBoi: Terry lesről sarkazott találata az Everton ellen a hosszabbítás hosszabbításában, majd a szenvedélyes gólöröm a szurkolókkal. Reméljük, nem az volt az utolsó!

Zenzo: Év pillanata? Amikor Ázár kilőtte a jobbfelsőt, csak nekem (csak némi érdekesség, születtem ‘83.05.02 – Hazard gólja május másodikán, a 83. percben esett… na, van még kérdés? 🙂 ), elütve azzal a Sp*rst a PL-től.

 

 

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com