Blog bejegyzés

Kiszámíthatatlan hattyúk érkeznek

Van, hogy összejönnek az életben a dolgok, na nem a legjobb értelemben és kell 1-2 “lazyday”,  mikor az ember semmit nem csinál, csak keresi önmagát és próbál olyan dolgokat csinálni, amit ritkán tesz:  City-Monaco BL meccset néz, indokolatlanul sokat és fölöslegesen takarít, fullra eszi magát, Lahlííga meccset néz  (VAL-RMA) Méhes Gábor kommentálásával.  Ilyenkor úgy gondolja, ez már ténylegesen a vég. Elgondolkodva, hogy mi váratlant lehet még meghúzni, amit valamennyire hasznosnak tudnék titulálni, az egyértelműen az, hogy nekifogok a Chelsea –Swansea beharangozójának. Nos, hogy számotokra ez pech vagy szerencse, azt majd eldöntitek, miután a végére értetek.

Szombaton 16.00-kor a londoni oroszlánok barlangjába úsznak be azok a hattyúk, akik az odavágón kicsit megcsipkedték-megráncigálták, az akkor még alvó oroszlán bajszát. Lehet abba a mérkőzésbe sok mindent belemagyarázni, például hogy nem épp győzedelmeskedni járunk a Swansea stadionjába (utóbbi 7 idegenbeli mérkőzésből: 2 alkalommal tudtunk ott győzni, 4 döntetlen és 1 vereség), még nem volt kitalálva a taktika/formáció, nem volt szerencse, fújbíró és egyéb sóhajok…  Ám ha átgondoljuk a később történteket, hogy a walesi csapat ezután lehozott egy 9 mérkőzéses nyeretlenségi sorozatot  és hogy a további időszakban (értem ezalatt a bajnokság első felét) több döntetlent mi nem is produkáltunk senkivel – noha voltak ott jóval izmosabb és hasonlóan szenvedő csapatok – , akkor igencsak főhet a fejünk.  Rápillantva a jelenlegi mérlegünkre (19 – 3 -3) talán sokkal jobban szúrja a szemem a velük játszott döntetlen, mint a Spurs, Pool vagy az Arsenal ellen elszenvedett vereség. Azóta persze hasonlóan idegesítő módon belebotlottunk a Burnley-be, de ez egy másik történet…

(Mindeközben  kikapott a Madrid, nem lesz olimpia Budapesten és vezet a Sevilla a Leicester ellen)

Történt azóta egy s más a Swansea háza táján: harmatgyenge széria, az idei szezon egyik legkaotikusabb mérkőzésen (5:4) legyűrték a Crystal Palace csapatát, utána benyeltek egy ötöst a Spurstől, Bob Bradley-t menesztették a borzalmas sorozat után, megvettük Llorrentét (jah nem!) és érkezett Paul Clement, aki úgy tűnik a megfelelő ember arra, hogy megmentse a jóslatok által rég Champoba eltemetett walesi csapatot.

Visszaugorva Bradley távozására, számomra érdekes volt az, hogy az amerikai mennyire képtelen volt elfogadni menesztését, annak ellenére, hogy tudhatná, hogy a #besztlígben márpedig nem fér bele az olyasfajta 9-10 mérkőzéses nyeretlenségi mélyrepülés, amit ők produkáltak a  11 mérkőzéses irányítása alatt. Szerinte a tulajdonosok túl hamar vesztették el a türelmüket WHU elleni Boxing Day-es zakó után és nem volt elég erejük kiállni mellette, vele együtt kivárni az átigazolási időszak végét, hogy megmutathassa, márpedig ő is képes lett volna változást hozni a sereghajtók életébe. Nos, arról tényleg fölösleges beszélni, hogy mi is lett volna, ha… Mindezt csupán azért említettem meg, mert a nemrég olvastam, hogy élő adásban vallotta be Bobby, hogy azért ő is ludas volt a dolgokban:  “Elbuktam. Elbuktam, ugyanis nem tudtam rátenni a kézjegyemet a Swansea csapatára. Elmulasztottam nekik igazi identitást és játékstílust megadni. Képtelen voltam megtalálni a megfelelő egyensúlyt találni a támadás és védekezés között. Nem tudtam rávenni a játékosokat, hogy kellő odaadással és szenvedéllyel játszanak, mint az eddigi más csapatim. Paul Clement követett engem, aki kiemelkedő munkát végez. Alakot öltött a csapat játéka és visszatért a magabiztosság a csapathoz. Igaz, Paulnak kedvezőbb feltételeket biztosított az átigazolási időszak hátszele, de a futball már csak ilyen.” Hát igen. A futball már csak ilyen Bob, a PL meg duplán.

Paul Clement érkezett és megmutatta, hogy  képes változtatni a bajbajutott brigád helyzetén. Nem viccelt,  és nagy kluboknál szerzett tapasztalatait felhasználva egy-kettő győztes útra vezette Swansea csapatát. Érdekesség, hogy PSG, Bayern, Real csapatainál is egy számunkra fontos személy, Carlo Ancelotti fegyverhordozójaként (assistant coach-ként) tanulta a szakmát. A klub, ahol pedig először egymás segítségére voltak, nem más mint a Chelsea FC csapata volt, noha Paul Clement már 2008-ban Chelsea Reserves csapatát irányította, míg Carlo mester 2009-ben érkezett. 2011-ben nem egyszerre távoztok Londonból; a PSG-hez januárban már karöltve érkeztek. A jelentős francia és spanyol sikerek után, Paul Clement a Derbynél County-nál próbálkozott egyedül, ámbár csak egy champos félszezon jutott neki, de mindezzel is hozzájárult ahhoz, hogy a Derby bejutott a play-offba. A Bayernbe újra egyesült Ancelottival, de az, hogy Swansea tulajdonosai Őt kérték fel a tűzoltásra, kecsegtető ajánlatnak bizonyult és hipp hopp a PL-ben találta magát egy süllyedő hattyúhajó  kapitányaként.

Nem esett pánikba az angol: gyors bevásárlókörutat tett a átigazolási piacon (Martin Olsson, Tom Carroll, Jordan Ayew) és eredményes munkához látott a csapattal. Az első 6 mérkőzéséből 4-et meg is nyert (CP,Pool,Soton,Leicester) a 2 elvesztett mérkőzés pedig az Arsenal és City ellen nem mondható túl szégyenletesnek. Nehéz bármit is levonni ilyen kevés mérkőzésből, max annyit, hogy egyfajta orosz rulettes fegyverré változtatta ezt a Swanseat. Aki egy kupameccsen simán kikap a Hulltól vagy 4 góllal képes besülni az Arsenal ellen a saját szurkolói előtt, de ha megfelelő szikrát kap, akkor idegenben eldördül és megveri az akkor még PL címre hajtó habzó szájú Klopp-brigádot és megizzasztja az újgazdag Cityt az Etihadban. Úgy gondolom pont ez a fő ok arra, hogy semmiképpen sem becsülhetünk le egy  relegation battle-t  vívó Swansea-t és alap, hogy egy erőviszonyokat helyretevő bosszúval kell emlékeztetni őket, hogy hol hattyú helye az oroszlán barlangjában.

Nah de a Swansea mellett foglalkozzunk a mi hőn szeretett csapatunkkal is, ugyanis ez itt nem egy Swansea blog. A szombati mérkőzés óta nem sok minden történt a csapatunk háza táján. Lassan áramlik a Chelsea folyó a következő mérkőzés felé. Különösebb történések nélkül tengetik napjukat a srácok, legjobb példa erre, hogy a média  sem tud eget rengető hírekkel szolgálni:

  • Kidőlt a loan army (Palmer, Izzy Brown és Tammy Abraham is feliratkozott a sérültek listájára). Utóbbi a klubhoz is visszatér, hogy lehető legjobb stábbal kezdje meg 3-4 hetes gyógyulási folyamatát, ám a Bristol Post szerint nem annyira súlyos, ahogy azt a média lehozta.
  • Thibaut Courtois gyomorrontás miatt kénytelen volt kihagyni a Wolves elleni a mérkőzést és több belga lappal is visszamondta TV-s felkéréseket. Azóta, viszont az EA Sportsnak egy kisebb challenge videót forgattak a csapattársakkal, tehát vélhetően nem fog hiányozni a szombaton, noha egyes portálokon doubtful-ként van feltüntetve a szereplése. A reklámszagú videót itt tekinthetitek meg. Nos Bats itt is elég gyengén muzsikált.
  • Antonio Conte és Steve Holland az Angol rögbiválogatottnál volt szakmai eszmecserén Twickenhamban (vajon a stadion vendéglátást is leegyezték?), ahol is szintén verhetetlen mutatókkal rendelkező Eddie Jones -al és stábjával magasztalták az egekbe egymást. Remélhetőleg a hátralévő mindössze 13 PL mérkőzésre kellő keménységet és magabiztosságot kölcsönzött Conte a rögbisektől, amit átadhat fiainknak is. “Having that opportunity to speak to others that have had a lot of experience and operated at a high level is very useful. You find the same problems even in different sports so it’s a vital part of developing as a coach to speak with others and take the best bits. It’s important to still have your own way, but to take good bits is a way of improving your own way.” – varázsolta ki a média szakosztály Conte szavaiból az előző csodálatos mondatokat.
  • Eden Hazard is kitetováltatta magát, pontosabban a karjára került valamiféle rózsás cukiság– remélhetőleg ez megadja neki a magabiztosságot arra, hogy visszatérjen a góllövők listájára és masszív teljesítménnyel rukkoljon elő szombaton. Azért én jobban megmosolyogtam volna, ha a “Once a blue, always blue!” mottót pingáltak volna rá, de azért ne legyünk telhetetlenek, hiszen a 4 órás varratás alatt elárulta a fulhami tetoválónak, hogy nem megy sehova a CFC-ből, aki ezt  úgy kürtölte világgá  a Twitterén, mintha ez a időt elütő small-talk életbiztosítás lenne , hogy a belga örökké a címerünket viseli majd.
  • Nagybetűs legendánk, FRANK LAMPARD lesz a meglepetésvendég a Bridge-en, tudatta egy kissé fura módon a hivatalos weboldalunk. A közlemény szerint bemutatják a nézőknek a játékost és legemlékezetesebb pillanatait. Talán ez lenne a számára méltó elbúcsúztatás a szurkolóktól? „Lampard, the club’s all-time highest goalscorer, will be at Stamford Bridge to cheer on the Blues, and during the break he will be brought out and walked around the pitch, giving supporters the opportunity to show their appreciation for what he achieved during a wonderful 13-year Chelsea career.“ Tehát lehet tisztelegni Lamps előtt, aki február elején jelentette be visszavonulását és 1995-ben Swansea csapatánál is tevékenykedett egy loan kitérő alkalmával, mielőtt abba a Chelsea-be igazolt, ahol ikonikus alakká nőtte ki magát… Milyen kár, hogy ManCity-s dresszben ábrázolják őt a transfermarkt oldalán, de ezt csak így margóra.

A meccshez nem könnyű Nostradamus-i jóslatokat fűzni. Mégis úgy gondolom, hogy a kezdőnket nem nehéz eltalálni, ami pontosan úgy fog kinézni, mint ahogy a Burnley ellen is felálltunk: Courtois – Azpi, Luiz, Cahill – Moses, Kanté, Matic, Alonso – Pedro,Costa, Hazard.  Ha Courtois gyomra és Luiz térde rendben, illetve Pedro nem túl fáradt a Wolves elleni kiruccanás után, hogy Wilmosunk ugorjon be a helyére, akkor nem lesz változás a kezdő tizenegyben. A Swansea is jól bevált sikert hozó formációban (4-3-3) és a legerősebb kezdőjével szalad majd ki a Bridge gyepére: Fabianski – Olsson, Mawson, Fernandez, Naughton – Carroll, Cork, Fer – Sigurdsson, Llorrente, Dyer. Úgy gondolom, Sigurdsson, Fer és Llorentére hármasra vigyázni kell majd, illetve arra, hogy előszeretettel operálnak mélységi beadásokkal és fejesekkel. Na persze meg bízni abban, hogy Gary Cahill most nem röviden adja haza a labdát, indítva ezzel Fert. Kötelező győzelmet várok a csapattól (3:2), de tényleg nem érzem simának a dolgokat, ugyanis ez Swansea most egy kiszámíthatatlan brigád. Mindenesetre reméljük a srácok holnap otthagyják a pályán  a szívüket és a lelküket és győzelemmel örvendeztetnek meg bennünket! COYB!

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com