Blog bejegyzés

Kísérletek derbije

Igazi klasszikus rangadót rendeznek szombat kora este, mikor is az Arsenal csapatát fogadjuk az új PL-idény második fordulójában. Egy olyan meccs elé nézhetünk, melyen a nagy rivalizálás ellenére nem biztos, hogy mérvadóak lesznek a közelmúlt egymás elleni eredményei.

Dél-London Észak-London ellen. Hamisítatlan angol párharc érkezik sokadik fejezetéhez ezen az augusztusi hétvégén. Ilyen meccsek előtt gyakran fellapozzák a lexikonokat, összeszámolják a végkimeneteleket, stb, stb. Minden sorozatot figyelembe véve ez lesz a 195. hivatalos összecsapása a Kékeknek és az Ágyúsoknak, azonban az aktuális történések miatt aligha lesz létjogosultsága a múlt eredményein rágódni.

Ugyanis mindkét csapat a saját kis új korszakának kezdetét éli meg. A tavalyi csalódást keltő ötödik, illetve hatodik helyezések után a Chelsea és az Arsenal is levetette magáról a “dezinnováció” és a beszürkülés békjóját. Arsene Wenger önként felállva a kispadról (22 év után) méltó búcsúval körítve távozott, míg Antonio Conte egy FA-Kupával a kezében is elbukott a támadó futballt követelő közvélemény és néhány elégedetlenkedő játékossal szemben.

Egy új, eredményekkel teli éra reményében két olyan edzőt szerződtettek Londonba, akik korábban csak valamely “szigeten túli” csapat trénereként tették be a lábukat Ködös Albionba. A Wenger mögött hagyott űrt a baszk Unai Emerynek kell majd betöltenie, s biztosítania a rég várt megújulást, amit az Arsenal-drukkerek zöme követel már évek óta. Cobhamben pedig a “Calcio láncdohányosa”, Maurizio Sarri előtt áll a feladat, hogy miután a Napolit Európa egyik legszebben játszó csapatává munkálta, hasonlóan nagyot – mit beszélünk: Nagyobbat! –  alkosson és kihozza a maximumot szeretett klubunk technikás játékosaiból.

A holtszezonban Emery nyert Sarri ellen büntetők után

Egy szó, mint száz: mindkét csapat játékosainak egy új rendszert kell megszoknia, ám nemcsak új tanárt és új tanmenetet kaptak a diákok, hanem pár új osztálytársat is. Az Ágyúsoknál a régóta becsmérelt védelmen alakítottak Sokratis Papastathopulos és Stephan Lichtsteinter révén (hogy a mennyiségbeli változás minőségbeli változással párosul-e, az idő eldönti), hozzájuk csatlakozott még a franciák tehetséges középpályása, a 19 éves Matteo Guendouzi és a rakkolós uruguayi, Lucas Torreira is. Hozzánk a “Sarriball” karmestere, Jorginho érkezett, illetve kölcsönvettük a Real Madridtól Mateo Kovacicot annak reményében, hogy a horvát fogja biztosítani a középpálya azon gyorsaságát, ami nagyon hiányzott a Manchester City ellen elveszített Community Shielden. Közös pont a két csapatban, hogy új kapussal vágnak neki az új szezonnak: Mi a fiatal baszk, Kepa Arrizabalagával igyekezzük pótolni Courtois-t, míg Emery a német Bernd Lenoban látja a helyi portásprobléma hosszútávú megoldását.

Tobzódnak tehát mindkét helyen az új nevek, a pályán s annak szélén egyaránt. Mindkét edző időt és türelmet kér mindenkitől, hiszen játékfilozófiájuk eltér az elődétől (főleg a mi esetünkben), egy új rendszert pedig a Premier League legjobb játékosai sem képesek egyik napról a másikra megtanulni. Annyit azonban már megtudhatott mindkét fél, hogy Anglia jelenlegi legjobbjától, a Manchester Citytől még mindig távol vannak. A Chelsea két hete a Shielden, az Arsenal pedig a múlt héten a nyitófordulón kapott ki 2-0-ra Pep Guardiola csapatától.

Apropó: nyitóforduló! Nekünk jóval jobban sikerült a rajt, persze azt sem szabad elfelejteni, hogy jóval könnyebb dolgunk is volt a Huddersfield otthonában, ahonnan 3-0-ra nyerve hoztuk el mind a három pontot. Szezonkezdetnek tökéletes alkalom volt, de az igazi erőpróba most következhet. Hazard-t a kezdőbe predesztinálja a média, Fabregas biztos hiányzó továbbra is, Kovacicról pedig maga Sarri mondta el, hogy maximum az utolsó 30 percre állhat be, ugyanis nincs még olyan fitt, hogy egy teljes mérkőzést lejátszhasson. A másik oldalon csak Maitland-Niles az új hiányzó, de ő eleve annak a Nacho Monrealnak a helyettese, aki a soron következő meccsen fog visszatérni.

Mára is egy ilyet, Eden!

Érdekes találkozó elé nézünk, annyi szent. Mindkét csapat átalakulóban van, ettől függetlenül egy Chelsea vs Arsenal az egy Chelsea vs Arsenal: presztízsmeccs. Részünkről a jó eredmény igencsak szükségszerű, mert minden sorozatot figyelembe véve hat(!) meccse nyeretlenek vagyunk ősi riválisunkkal szemben (3 döntetlen, 3 vereség), akik ellen legutóbb 2017 februárjában érezhettük meg a győzelem ízét.

Elmondható az is viszont, hogy egymás mumusai vagyunk, hiszen az Arsenal legutóbb 2011 októberében volt képes elhozni mind a három pontot a Stamford Bridge-ről (az volt az a bizonyos 3-5). Mindezek tekintetében a legtöbben a döntetlent borítékolnák el végeredményként, de reménykedjünk benne, hogy az új edző új tendenciát teremt és véget vet a soron következő ellenfelünkkel szembeni vesszőfutásnak!

Kezdés magyar idő szerint 18 óra 30 perckor.

KTBFFH!!!!

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com