Blog bejegyzés

Két bajnok csörtéje

Jól hangzik, nem? Természetesen ettől még osztálykülönbség is jöhet. Persze a javunkra.







A múltheti OT-s szereplésünkkel tovább folytatódott az idei rangadókon tanúsított gyengélkedésünk. Nem csak a BL-ben hozunk teljességgel feledhető mérleget a jegyzettebb csapatok ellen,  országon belül is ritkán produkálunk az alábbihoz hasonló, jócskán szirszar derbizést. Minden sorozatot figyelembe véve a bigsix többi gárdája ellen így állunk jelenleg:

2 idegenbeli vereség: Arsenal, MU
2 hazai döntetlen: Arsenal (ligakupa+liga)
2 idegenbeli döntetlen: Liverpool, Arsenal
1 hazai vereség: City
1 vereség semleges terepen: Szuperkupa – Arsenal

1 idegenbeli győzelem: Spurs
1 hazai győzelem: MU

Nem csekély mérkőzésszám így február végére (és még távolról sem teljes), ezzel együtt hű képet is fest az idei szezonunkról. Bár a győzelmek alacsony száma mellett voltak teljesen elfogadható döntetlenek, amik mind eredményében, mind a játék képében bármelyik másik idényben is aránylag tűrhetőek lettek volna (Pool és Arsenal idegenbeli a ligában), roppant szegény mérleget kapartunk össze idén.  Győzelmeink eloszlása értelemszerűen sivár: augusztusban, majd novemberben örülhettünk lényegesen egy rangadó után, november eleje óta viszont igazán egyszer sem sikerült különösebben megszorongatni egy riválist sem.  Ez pedig nem csak annak volt közvetlen komponense, hogy a hétvége rangadóját 5 pont hátrányból várjuk az 5. helyen, hanem annak is, hogy elszórakoztuk a legnagyobb esélyünket egy kupára a 2018-as naptári évben.

Címvédőhöz teljesen méltatlanul futunk neki nem csak a derbiknek, de a kötelező mérkőzéseknek is. Alapesetben mondhatnánk, hogy az OT-n egy ilyen kaliberű vereség benne van a pakliban, és igen. Önmagában ez a vereség csak arra adhatna okot, hogy a rangadós mérlegünk miatt rinyáljak, azonban sajnálatos módon önmagunknak tettük kötelezővé a MU elleni csörtét. A januári kötelezőkön olyan mértékben avanzsáltunk lúzörré, hogy egyszerűen már az Etihadban is csak vonakodva lehetne megalkudni egy döntetlennel, előrébb pedig ténylegesen semmivel nem lennénk vele. Ez egyenesági következménye annak, hogy a Leicester-Bonszmusz-Wtf ellen a mindenképpen kellő 9 pont helyett 1 került rá a tabellára. Nem a MU elleni rangadó volt a fordulópont, hanem ez a három mérkőzés.

Pep Cityje pedig hasít továbbra is. Bezsákolták a Guardiola-éra legelső trófeáját, és még arra is maradt energia és motiváció, hogy az amúgy kellemetlen hétközin megismételjék az eredményt, csak immáron az Emirates-ben. Bár előzetesen pedzegettük, hogy akár be is áldozhatja Conte ezt a mérkőzést a Barca-csata oltárán, nyilvánvalóvá vált, hogy ezt most már nem teheti meg egyszerűen. A mai mérkőzéssel letudjuk a rangadóink döntő részét a PL-ben. Két hazai fog maradni a következő két hónapra: a Spurs ellen április elsején, és a Pool ellen májusban az utolsó előtti fordulóban. A Sarkantyúsok elleni fellépésnek még jó eséllyel meglesz a maga tétje, azonban hogy a Pool elleni rangadónak lesz-e bármi jelentősége, azt komolyan csak az égiek sejthetik.

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com