Blog bejegyzés

Hatpontos csapatok hatpontos rangadója

A Liverpool és a Manchester United után az Ajax lesz a harmadik csapat, akikkel már másodszor meccselhet Lampard. Sajnos sem a Vörösökön, sem pedig a Vörös Ördögökön nem sikerült revansot venni, ám tudva, hogy Amszterdamban mi nyertünk, ma abban kell bízni, hogy a hollandok sem fognak tudni nekünk visszavágni. Kedvcsináló alább.

A nehézkes szezonrajtunk nem csak a bajnokságban járt kéretlen pontvesztésekkel, hanem a Bajnokok Ligájában is. Kellemetlen vereséggel rajtoltunk ugyanis a sorozatban: az akkor edzőváltáson frissen átesett Valencia lepett meg minket egy olyan mérkőzésen, amin a helyzetek alapján még a döntetlen is a vendégek számára lett volna hízelgő.

Az első hazai meccsünkön semmi sem sikerült

Azóta minden fordulónak úgy vágunk neki, hogy tilos kikapni, sőt, muszáj lenne nyerni.  Az üzenet szerencsére meghallgatásra talált, ugyanis előbb a Lille, majd meglepetésre az Ajax otthonából is három ponttal távoztunk. Jelenleg az egymás elleninek köszönhetően vezetjük a csoportot, de fellélegezni túlzás lenne, tekintve, hogy egy vereségért nagy árat fizethetnénk akár ma, akár Valenciában.

Érdekes amúgy, mennyivel jobban szerepel a csapat idegenben, mint odahaza. Az egykor bevehetetlen erődként emlegetett Stamford Bridge-en győzni tudott már a Valencia (BL), a Manchester United (ligakupa) és a Liverpool (PL) is, de ponttal távozott a Leicester és a Sheffield United is (PL), miközben legyőzni csak a Brightont, a Newcastle-t és a Grimsbyt tudtuk (utóbbi ligakupa, másik kettő PL). Ehhez képest vendégségben nem ismerünk kegyelmet a Vörös Ördögök elleni csúnya zakó óta: a bajnokságban zsinórban öt győzelem (Norwich, Wolverhampton, Southampton, Burnley, Watford), a BL-ben pedig két siker (Lille, Ajax) a mérlegünk eddig.

Pulisic amszterdami gólpassza Lampardot is meggyőzte

Bevallom, úgy rémlett, hogy sosem volt erősségünk idegenben a ponterős csoportkör a BL-ben, de a statisztikák rám cáfoltak: 2003-ban mindhárom (Sparta, Besiktas, Lazio), 2004-ben (PSG, CSZKA), 2007-ben (Valencia, Rosenborg), 2011-ben (Szpartak, Zsolna), 2013-ban (Steaua, Schalke), 2014-ben (Sporting, Schalke) és 2017-ben (Atlético Madrid, Qarabag) is két vendégként lejátszott találkozóról is győztesen távoztunk. Olyan pedig szerencsére csak két ízben történt, hogy két hazai csoportmeccsen is pontokat buktunk: 2003-ban és 2007-ben. Remélhetőleg idén nem gyarapítjuk ezt a listát.

Ami a csapatot illeti, a legjobb hír, hogy Kanté ismét játékra kész, persze kérdés, kezdőbe kerül-e már ma este (ne feledjük, Jorginho nem játszhat a hétvégén). Míg hátul többeknek nincs igazi alternatívájuk jelenleg, addig elől vannak variációs lehetőségek.

Kanté ismét harcra kész

A múlt heti ligakupa-kiesés után hangot adtam annak a meggyőződésemnek, miszerint az a búcsú még hasznunkra is válhat, hiszen energiáinkat és figyelmünket most jó ideig a PL-re és a BL-re tudjuk fókuszálni. Hétvégén ez igazolást is nyert abból a szempontból, hogy megkímélt húzóemberek győzelemhez segítették a csapatot a Watford ellen, míg a keveset rotáló Solskjaer Unitedja kikapott Bournemouthban. A tétel bebizonyosodásához természetesen még szükség van időre és további meccsekre, mindenesetre Lampard szakértelmét remélhetőleg ez is alátámasztja.

Mivel idegenben nyertünk, az egymás elleni eredmények miatt számunkra a döntetlen sem lenne feltétlen rossz eredmény, viszont ha nem akarunk a hajrában győzelmi kényszer alatt játszani, akkor érdemes ma rámenni a három pontra. Persze a csapat ellen, amelyiknek hagyományosan kiváló érzéke van a tehetségek felfedezéséhez és felépítéséhez, s amelyikből olyan kiválóságok robbantak be a topfutballba, mint Ibrahimovic, van der Vaart, Sneider, Suarez vagy Eriksen, bravúr lenne az oda-vissza győzelem. Továbbra is Blue Is The Colour!

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com