Világos, hogy min volt a hangsúly, én csak megemlítettem a leírtakkal kapcsolatban egy gondolatomat. Egyébként reflektáltam arra is, hogy megérdemli-e a végkielégítését, írtam, hogy véleményem szerint igen. Mivel duplázott a csapattal első évében, összesen pedig 3 trófeát nyert a két itteni idénye alatt, nálam megérdemli azt a plusz 9 milliót.Hawaii írta: Úgy érzem, sikerült megragadnod a lényeget.
A hangsúly nem azon volt, hogy fel kellene-e ajánlania a kapott összeget, hanem annak jogosságát firtattam, hogy egyáltalán megérdemli-e. Egyébként valószínűleg egy ilyen pereskedés után nem sok klub fogja a jövőben szívesen alkalmazni, függetlenül annak jogosságától, és a karrierje szempontjából talán jobb lett volna ezt a 9 milliót elengedni.
A mondandód második felére egy örök igazsággal reagálnék: az idő mindig megszépíti a dolgokat.
Legalább ugyanúgy szenvedtünk Conte második szezonja alatt, mint Sarri első idényében, s a keret nagyjából azonos erősségű volt. A bajnoki címekre pedig mindig jó lesz visszagondolni, ellentétben a rákövetkező szezonokkal, amikor vmi mindig elromlott, és a teljes összkép megítélésébe a negatívumok is ugyanúgy bele kell tartozzanak.
Costa annak a "szedett-vedett" társaságnak a gólkirálya és egyik vezéralakja volt. Valószínűleg nélküle nem nyertük volna meg a bajnokságot. Mellesleg nem Costa elzavarása volt elsősorban számomra érthetetlen, hanem annak a módja, ahogyan ezt Conte megtette vele. Nekem ez egész egyszerűen ezen a szinten nem fér bele.
Kanté megszerzése hatalmas steal volt, ettől függetlenül azért nem lehetett 100%-osan kijelenteni, hogy világklasszis futballistát köszönthetünk a személyében (talán a relítíve alacsony vételára is mutatja), maximum csak sejthettük. A rákövetkező idényben derült ki csak igazán, hogy valójában kinek is köszönheti a Leicester a bajnoki címét elsősorban. Nem Vardy vagy Mahrez, esetleg Morgan vagy Schmeichel volt a fő letéteményese a sikernek, hanem a kis francia. De jó, ezt adjuk oda, őt megkapta.AwayRoller írta:Nem a mondandóba akarok beleszólni, de Conte is kapott egy Luiz-Marcos-Kanté triót első szezonjában, azért ez bárhogy is nézzük üti a Jorghinos meglepit.
Luiz és Marcos is panic buy volt, mindkettő aug. 31-én érkezett, én ezt nem tulajdonítanám annak, hogy megkapta, akit kért. Meg nem mondom már kik voltak az első számú célpontok (talán Rüdiger és Sandro - előbbinek elszakadt a térdszalagja, utóbbit nem adta olcsón a Juve), de mindkettő azért jött, mert őket sikerült berántani utolsó nap. Marcos mondjuk nagyot ment Conte alatt, ő abszolút bevált az első szezonjában.
Jorginho esetében pedig nem lényeges, hogy mennyire erősítés (nem az), a lényeg, hogy Sarri őt kérte, és érkezése után pár nappal később meg is kapta. Alex Sandro vagy Lukaku viszont azóta sem a mi játékosunk, akiket Conte szeretett volna. Mindkettőt nehezebb lett volna elintézni, mint a passzkirályt, ez világos (aki igazán senkinek nem kellett, csak Guardiola verte rá, de annyira neki sem kelhetett, különben megvették volna a sejkek neki), ettől függetlenül nem volt egyik sem lehetetlen küldetés, mégse sikerült.