Blog bejegyzés

Egy vendég a Mersey partjáról, kedves emlékekkel

Vasárnap az az Everton fog hozzánk látogatni, akit mindig komolyan kell venni. A történelem azonban már két évtizede, hogy folyton kegyes velünk, ha Liverpool kék fele a Stamford Bridge gyepére lép.

1994. november 26 – Dél-Londonban két kékszínű csapat állt szemben egymással a Premier League soros fordulójában. A találkozót az észak-nyugati vendégek nyerték Paul Rideout góljával, amit az angol támadó a mérkőzés 39. percében szerzett. A végeredmény azt jelentette, hogy az Everton egy több, mint hároméves negatív szériát szakított meg, ami a Stamford Bridge-n lejátszott meccseit illeti. Kevés ember gondolhatta azt, hogy egy újabb Londonban kiharcolt hárompontos nyereség kiharcolására nyolcszor ennyi időt kell várni legalább. Márpedig ez így is van! Hiába ment (és megy) végbe folyamatos arculatváltás mint a Chelseanél, mint az Evertonnál, egy dolog kezd állandóvá válni: a Liverpool városi riválisa már régóta nem nyerni jár hozzánk.

FA Kupát is nyertünk már ellenük

Szokás az angol sportsajtóban megkülönböztetni a Premier League létrejötte előtti és utáni korszakokat megkülönböztetni. E két csapat örökmérlegének jellegére azonban az a bizonyos választóvonal sincs túlzottan hatással: 70 Chelsea-győzelem, 52 döntetlen, 54 Everton-győzelem. Dominanciánk annak ellenére is ilyen látványos (pályaválasztótól függetlenül), hogy a felek egymás elleni meccsei során többször is előfordult, hogy a liverpooliak 5, akár 6 meccsen keresztül veretlenek maradtak velünk szemben. Ilyenre utoljára 2009 decembere és 2011 májusa közt volt példa, ebben a szériában pedig benne van egy Londonban aratott siker is, de az egy FA-Kupa forduló újrajátszatott meccse volt a Bridgen, melyet viszont csak hosszabbítás és tizenegyesek után veszítettünk el, nem a rendes játékidőben. Ha ezt az esetet, melyet azért megelőzött egy megnyert FA Kupa-döntő 2009-ről, leszámítjuk, elmondható, hogy manapság, jó dolgunk van az Evertonnal szemben, főleg hazai pályán.

2016 januárja – John Terry pontot ment a Bridge-n a Chelseanek az Everton ellen

Nem csak önmagában a remek statisztika miatt. Ebben az évtizedben az alkalmak túlnyomórészén emlékezetes módon őriztük meg 1994 óta tartó, otthoni veretlenségünket. Gyakran megesett, hogy a végeredményt megváltoztató, majd eldöntő találatunk az utolsó negyedórában született meg. Ilyen volt Frank Lampard szabadrúgás-gólja a 90+3. percben, 2014 februárjában. Egy évvel később, hasonló hónapban Willian harcolta ki a győzelmet, ami akkor akár a liverpooliaké is lett volna. Legközelebb a sikerhez azonban még egy évvel rá voltak, mikor romjaiból felépülni próbálkozó csapatunk az utolsó utáni-utáni pillanatokban mentett meg egy pontot. Köszönhetően a bátran kockázható John Terrynek, aki kapitányhoz méltóan hajszolta bele csapatunkat a küzdelembe, miután kétgólos hátrányba kerültünk. A végeredményt kialakító gólnál Kapitányunk csatár módjára tört a kapu felé és volt eredményes. Ehhez képest az Everton legutóbbi vendéglátogatása egy pillanatig sem volt ilyen izgalmas, ám annál emlékezetesebb: tavaly november 5-én a Conte-féle Chelsea legjobb produkciójával rukkolt elő és 5-0-ra ütötte ki Ronald Koeman jelenlegi csapatát.

Végezetül: a legemlékezetesebb momentumok képsorokban

Didier Drogba immáron 10 éves álomgólja:

Frank Lampard látványosan dönti el a 2009-es FA Kupa döntőjét

Liverpooli gólzápor 2014 augusztusában:

The Captain, The Leader, The Legend:

Mikor legutóbb nálunk jártak…

Hogy a két csapat viaskodása hogyan folytatódik, kiderül vasárnap 14 óra 30 perctől…

Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com