Azt a lovat kell ütni

Nem célom sokáig lovagolni a témán, de jóllehet ezt a szezont már a Stamfordi lovas bandérium árnyékában húzzuk le.

Szeptemberi fájó emlék a szezonbeli-idegenbeli meccsünk. José azóta – többek közt az ilyen meccsekre hivatkozva – megtett sok mindent azért, hogy a Chelsea-t sötét lóként állítsa be a PL idei sakktábláján, mégis, nehéz eltekinteni attól az apró ténytől, hogy José Aioloszt, Aeolust és Zephüroszt is segítségül hívta annak érdekében, hogy legalább egy hét jusson már nekünk a csúcson.

Nem mondhatnánk, hogy túlzottan is hasítunk, miközben lassan a tavaszi finisre fordulunk. Az utolsó 5 meccsünkbe jutott két nagyon sima meccs, két frusztrálóan szar iksz, és egy fájó vereség. Pozitívumként említem, hogy két mumusunkat fogtuk meg, hiszen a két győzelem a Manchester City elleni és a Newcastle elleni bajnokik voltak. Ami alapvetően jó ómen a holnap ebédidőbeli meccshez (az utolsó idén, ami nem 16H kezdetű) , mert a Neverton sem tartozik a Chelsea kellemes ellenfelei közé. Szerencsénkre a vendégek sincsenek nagy formában, és mégiscsak jó jel az is, hogy a Stamfordra nem győzni járnak (19 mérkőzés, ’91 óta nem nyertek meccset nálunk), nem mellesleg Martinez sem – más kérdés, hogy utolsó hat hazainkból még így is csak hármat nyertünk meg ellenük. Az is a mi malmunkra hajtja a vizet, hogy a támadósori legjobbjuk, 9 gól és 5 assziszt nem léphet pályára ellenünk – pedig már felépült – csak a miénk, így a kölcsönszabályok értelmében a nézőtéren lesheti, amint egyik csapata remélhetőleg legyakja a másikat. Mi pedig abban bízzunk, hogy az a kenyéradója lesz, nem a foglalkoztatója.

Viszont, amikor azt mondtam, hogy a tavaszi finisre fordulunk, arra utaltam, hogy beindul a tavaszi BL is, lévén ott, ebben az egy kupasorozatban még érdekeltek vagyunk, a jövő héten ismét hétközi mérkőzés vár ránk, szerdán a nemközeli Törökországban örülhet egymásnak Drogba és Terry. Meg Lampard. Meg Ivanovics. Aprópó Terry: felépült, és játszani fog. Leszek őszinte hirtelen és gyorsan: ez bizony öröm. Apropó Ivanovics: remélem szeretné azzal ünnepelni a harmincadik születésnapját, hogy mondjuk hint egy mesterhármast az Evertonnak. Az Everton stabil védelme egyedül a levegőben verhető, kedvenc szerbünk meg pont ott (is) hasít, szóval majdcsak nem lesz gond.

A Liverpooli kékek mindenféle eredményeik ellenére egy nagyon kis előrelépést mondhatnak magukénak Martinezzel Moyeshoz képest, de alapvetőleg megmaradtak annak, amik voltak, egy markáns vonalnak az élmenők és a hátsóház között. Most is kb senkitől sem zavartatva üddegélnek a hatodik helyen, előre 5 pont, hátra 3 a gap, mindez 1 meccs mínuszban, szóval közel a tűzhöz, mégis távol. Az viszont elég erős mutató, hogy mindössze négyszer kaptak ki a bajnokságban, ebből mondjuk háromszor idegenben.

A későbbi megdöbbenések elkerülése érdekében gyorsan elmondom, hogy Lukaku kiválásával, Koné sérülésével, Jelavic Hull-i kitérőjével az egyetlen szóba jöhető csatár az Evertonnál a nemrég érkezett Lacina Traore, aki a Monacotól szerződött át kőccsönbe, majd a debütmeccsén be is köszönt a Swans ellen. Bazi magas, jó felépítésű csatár, szóval jó lesz vele vigyázni, remélhetőleg korábbi csapattársai, Eto’o és Willian jó tanácsokkal tudja ellátni a védelmünket. Jó lenne a City meccs után ismét kapott gól nélkül letolni egy meccset. Valahol Everton vonatkozású hír, hogy nagyonex csatáruk, akit José már kerülgetett, mint egy tüzelő szukát egy ideje, a BBC szerint újabb 5 évre írt alá, hogy aztán az FFP-vel majd hogy könyvelik el a hírek szerint heti háromszázezres fizuját, legyen az ő dolguk.

Nálunk a helyzet, hát, hogy is mondjam lovász nyelven, amihez nem konyítok, utána nézni meg most lusta vagyok, maradjunk akkor abban, hogy fura. Máris mondom, miért: a szezon elején, és első felében is az volt, vagy legalábbis úgy tűnt, hogy José a puzzle darabkáit rakosgatja, és várja, hogy végre a nagy képen megjelenjen a lényeg. Hogy végre összeálljon az egész. Most a helyzet sokkal inkább tűnik úgy, mintha az IKEA-ban vásárolt berendezést próbálnánk összerakni. Azaz, már megvan minden darab, azt is tudjuk, hogy melyiknek hol a helye, csak az kéne már végre, hogy összeálljon. Talán szemléletesebb példa a keresztrejtvény. A rács megvan, meg igazából minden megvan, már csak nekünk kell hozzá a fantáziánk, és kész lesz az egész.

A holnapi mérkőzésen sok függ attól, hogy JM is úgy látta-e legutóbb, hogy a kezdő kissé fásult, fáradt, és nem pörög annyira. Merthogy a kövi héten, mint azt tárgyaltuk fentebb, BL. Ami igazából innentől már jutalomjáték, idén a főcél kb teljesítve, ami a csoportból való továbbjutás körül lengedezett, a Galatán még mondjuk jó lenne átgázolni, sok góllal, elvégre jó pénz jön a BL-ből és a BL gólokból, az ezt követő fordulóban már olyan csapatok lesznek, mint Bayern, Barcelona, PSG, Real, Dortmund vagy Atletico, és talán még a legverhetőbb kategória a ManU lesz.

A bajnokságban jelenleg van 57 pontunk. A hátralévő 12 fordulóban gyűjthető max 36 pont, azaz ha innentől végigverjük a PL-t, akkor 93 ponttal bajnokok vagyunk, és kész. Tekintve a meccseink sorát, bár jó lenne, de azért tudjuk, nem lesz így, úgy gondolom, a szezonunkból reálisan is kinéz 85-87 pont, amivel a végelszámolásnál is bajnokaspiránsok leszünk – illetve hát akkorra már nem aspiránsok, lévén eldől az idei bulin ki viszi a szekrénybe a szőkét csőrözni. Számoljunk 86 ponttal, ami ugye héttel kevesebb, mint a maximum szerezhető. Ez nálam jelent egy vereséget, és két döntetlent. A vereséget bekaristolom gondolatban az idegenbeli Pool meccsre (ápr 26), a két iksz pedig az Arsenal (márc 22) és a Spurs (márc 8) hazai. Amivel el is érkeztünk a lényeghez: a holnapi meccset baszottul meg kell nyerni. Pedighát, ebben a meccsben is benne van a döntetlen. 3-0-tól 1-1-ig minden eredményt el tudok képzelni, bár leginkább egy 2-0 lebeg a szemem előtt.

A felállást annyiban már érintettük, hogy Terry be, Luiz ki, egyszóval a védelem az Ivanovics-Cahill-Terry-Azpilicueta négyessel áll ki, innentől viszont jönnek a kérdőjelek. Mivel Matics és Salah nem játszhat a BL-ben, elképzelhető a helyük a kezdőben, hogy Mikel vagy Willian rápihenhessen a Galata meccsre. a Pivotban tehát lehet egy Lampard-Matics vagy egy Matics-Ramires duó, míg előttük a Hazard-Oscar-Salah sort tudom elképzelni. Hacsak, nem adnánk már Ázárnak is egy esőnapot, és Schürrle kezdene a balon. Elöl pedig tökmindegy, a csatáraink idén ismét bizonyítani akarják, hogy bárki is van fent, az random képes formát hanyatlani vagy óriásit játszani az adott 90 percben. Szóval, talán még sincs értelme pihentetni Ázárt. Ősi magyar közmondás, hogy azt a lovat ütik, amelyik húz. Hát, azok az emberek sem voltak hülyék. Nosza, csapjunk a lovak közé, nyeregbe, ne essük a ló másik oldalára, üljünk inkább magas lóra, ajándék lónak meg ne nézzük a fogát!

.. merthogy zab hajtja a lovat, nem az ostor! .. De majd én megmutatom, hogy az ostor hajtja a lovat, és én vagyok az zabos! ..