Az igazi „hatpontos” derbi

Vízválasztó meccsre készülünk az Emiratesben: estére lehet, hogy teljesen kigolyózzuk az Arsenalt az BL-helyekért folytatott versenyfutásból, kedvezőtlen eredmény esetén viszont nagyon hosszú és embert próbáló tavasz áll majd előttünk.

Új fordulatot vett a top4-ért folyó harc az előző fordulóban: a MU Spurs-verésével már csak 7 pont a különbség a harmadik és a hatodik hely között, ráadásul az OGS irányítása alatt megtáltosodó Vörösök befogták a West Ham ellen betliző Arsenalt. Még nem tudjuk, miként fognak Pochettinóék reagálni Son és Kane egyidejű elvesztésére, de könnyen előfordulhat, hogy újra négyesélyes csatát láthatunk majd a City-Pool páros kögötti két pozícióért.

Mindez elsősorban akkor lenne igaz, ha nem sikerülne 3 ponttal távoznunk az esti rangadóról.  Az Ágyús szurkolók által várt stabilitás még fél év elteltével sem akar megérkezni MRI-vel, sőt, vannak olyan – egyelőre még igen halk – hangok, akik Moyes szépemlékű manchesteri kalandjával állítják párhuzamba regnálását. Persze a spanyol állása (még) nincs veszélyben, de az Arsenal legalább olyan rossz állapotban van jelenleg, mint amikor Wenger elhagyta a klubot. Hiába volt nyáron prioritás a hátsó szekció megerősítése, egyedül a meccsenként több mint két gólt benyelő Fulham tud kevesebb clean sheetet felmutatni. Legalább ekkora probléma, hogy Emery vagy nem tud, vagy nem is akar helyet találni a csapat két legjobb középpályásának, akikből az egyik már minden bizonnyal alá is írt a Juvéhoz, a másik pedig a mérkőzéseik igen komoly hányadát ismeretlen okokból kifolyólag otthonról figyeli.

Az Ágyúsok legutóbbi rangadója kifejezetten rosszul sült el

Láthatjuk, még úgy is nagy lehetőség előtt állunk, hogy mi magunk sem vagyunk ellenállhatatlan formában. Lehet, hogy Hazard csatárként való szerepeltetése stabilabbá tesz minket védekezésben, de támadásban látványosan megszenvedjük, hogy a belga jóval kevesebbet találkozik a labdával. A megoldás már nincs messze, Higuain érkezése jövő héten hivatalosan is megerősítést nyerhet, az argentin legalább rövid időre elnapolhatja a masfél éve húzódó csatárkérdést.

Nem Eden az egyetlen, akire jó hatással lehet egy új szerzemény: Jorginho hetek óta gyenge teljesítményt nyújt, Cesc távozásával pedig nincs közvetlen alternatívája a keretben. A hírek szerint Barelláért az Inter, Paredesért pedig a PSG tett hivatalos ajánlatot, mi pedig jó szokásunkhoz híven csak „monitorozzuk a helyzetüket”. Persze ez még nem jelent semmit, de nem lenne jó az utolsó pillanatra hagyni Fabre pótlását, hogy aztán belefussunk egy Drinkwaterhez hasonló értelmetlen pánikmegoldásba.

Ha nem is feltétlen nyerni járunk az Emiratesbe, a közelmúlt mindenképp mellettünk szól: az elmúlt 14 egymás elleni bajnokiból mindössze egyet (!) veszítettünk el, és ha belegondolunk, hogy az a 3-0 is egy bajnoki címet érő menetelés 0. lépése volt, még szívderítőbb ez a statisztika. Persze buktunk el az elmúlt években ellenük FA-kupa döntőt, kaptunk ki Community Shielden és pont egy éve a Ligakupa-elődöntőben is alulmaradtunk, szóval reméljük, hogy a fiúk a „bajnoki formát” hozzák.

Tavaly emlékezetes meccset játszottunk az Emiratesben

Természetesen minden rangadó fontos és „hatpontos”, ám a ma estére a szokásos klisék hatványozottan igazak. Nehéz elképzelni, hogy a mostani Arsenal 9 pontos hátrányból vissza tudna kapaszkodni a negyedik helyig, ráadásul egy sikerrel a Spurs elé ugorhatnánk holnapig, hogy aztán önbizalomtól duzzadva fogadjuk őket csütörtökön a Ligakupában. Szurkoljuk ki, hogy így történjen! KTBFFH!