Válaszra várva
Sok kérdést tartogat a PL nyolcadik fordulója egyébként is, de persze számunkra meg még többet, mert ennél jobban szétbuzerálni egy szezonkezdetet, mint tettük, asszem nem nagyon lehet. A legfontosabb: vajon megugorjuk-e a 10 pontos álomhatárt 8 meccs alatt?
Fog-e még a sánta futni?
Bíztató jelek vannak, de az összkép még mindig botrányos. Sikerült tegnap ismét egy vereségbe hajszolni önmagunkat ügyesen, ami többnyire főleg annak köszönhető, hogy képtelenek vagyunk lehozni lassan meccseket két kapott gól nélkül, cserébe viszont képtelenek vagyunk legalább hármakat lőni. Ahelyett, hogy egy győzelemmel lényegében eldöntöttük volna a csoporttovábbjutásunkat, inkább lábon lőve magunkat, simán nyílttá tettük... Read More
Rég nem látott ismerősök
Nem nagyon akadt egybefüggő időm a hétvégén, amit posztírásra fordíthattam volna, így kissé megcsúsztak a dolgok. A meccshír és a következő találkozó beharangozójának egybecsúsztatása viszont nem új keletű, szóval nyilván senki nem lepődik itt meg azon, hogy Newcastle-lel és morgással indul, majd Portóval és bizakodással folytatódik majd eme iromány. Részletek alább.
Felemás
Bíztató és egyben nyugtalanító a tegnap esti teljesítményünk, nyilván más-más aspektusból. A szimpatikus kiscsapat szellemében a szenvedő fél a Walsall, a győztes szerepében a Chelsea, mégsem biztos, hogy mi alszunk nyugodtabban a meccs után.
Egy nyerges fecske nem lehet akadály
A múlt heti kupameccs kifejezetten jót tett a csapatnak, remélhetőleg így lesz ez most is. Igaz, ez nem BL, csak ligakupa, viszont itt legalább címvédők vagyunk. Ahhoz a Walsall FC-hez látogat a csapat, akik nem keltettek sok feltűnést az utóbbi években, s igencsak keveset tudni róluk (Wikipédia nélkül persze). Úgyhogy illedelmes vendégként alapvetően velük ismerkedünk... Read More
A mi hetünk
Teher alatt nő a pálma. Nagyjából így lehet summázni ezt a hetünket. A Bajnokok Ligájában és a bajnokságban is ott volt a fojtogató győzelmi kényszer, de a Maccabi Tel-Aviv után az Arsenalt is le tudtuk győzni. A három pontokon és a javuló teljesítményeken kívül tehát annak is lehet örülni, hogy most nincs már akkora presszió... Read More
Várakozó álláspont
Ugyanúgy, ahogy a gyatra bajnokságbéli szezonkezdet után fölöslegesnek és érthetetlennek tartottam a világok elsüllyesztését, ugyanúgy nem vagyok híve a szerda utáni hurráoptimizmusnak. Kétarcúságát ráadásul nem csak a Chelsea, de soros ellenfele, a Wengerlad’s is megmutatta már a szezonban.
BREAKING NEWS: Baba Rahman létezik!
Lapozás után egy teljesen képtelen képes beszámolót olvashatsz a Chelsea FC – Maccabi Tel Aviv FC Bajnokok Ligája labdarúgó-mérkőzésről. Egy kicsit a fociról is szól. Meg nem is. A helyzet viszont az, hogy Zenzót és Wudigessboit is elrabolták az ufók, úgyhogy nem maradt más hátra mint tesztelni a bejegyzés generáló robotot. (Avi Grunt üdvözöl mindenkit... Read More
Nulláról
Ha tiszta lappal nem is, de mindenképp nulláról kezdhetünk valamit, ami – tekintve, hogy már majdnem mínuszban vagyunk – már-már előrelépés. Végre otthagyhatjuk kicsit a bajnokságot, ahol címvédőként csak a gyomrosokat kaptuk eddig, s kipróbálhatunk valami újat: a Bajnokok Ligáját. Bár a hét lényege úgyis az Arsenal elleni szombati derbi lesz, de azért remélhetőleg végre... Read More
Néma tanácstalanság
Tulajdonképpen ha a címen kívül nem is szerepelne semmi a posztban, csak egy kép a Goodison eredményjelzőjéről tegnapi végeredménnyel, sem biztos, hogy kevesebbet mondanék el, mint amennyit amúgy is el fogok. Ugyanolyan tanácstalansággal állok a teljesítmény előtt, mint a fiúk a labda körül.
Soha ne mondd, hogy soha
Leeeet’s get ready to rumble! Annak idején, aminek talán már jó 10 éve is van, Michael Buffer, az HBO bokszmeccseinek szpíkere szokta volt súlyos dollárszázezrekért ezzel a mondattal felvezetni a mérkőzéseket, harc előtti végső jeladásként. Nem nagyon találok most jobb szavakat magam sem a srácoknak – basszunk oda végre, mert ez nem hozzáállás!
Ó Kapitány, Kapitányom!
Másfél hét telt el a Palace elleni blama óta, a vereség hatására alkalmazott agyradír hatása csökkenni kezdett, így most ismét van erőm és hangulatom kedvenc csapatomról elmélkedni. De amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten, szóval az idei produkciónknak köszönhetően keserédes és vészjósló sorok következnek alább.