Blog bejegyzés

Amit a VB adott nekünk

brazilvbJátszunkmá’-játszunkmá’-játszunkmá’, mint hrivcsicsák baónika anno az rrtlrl klubon, ber mostan a tik segitségeteket akargyuk kérni, hotty megmutasukk, mitet tanított a Chelseanek a Brazília…

Barátaim a zúrban. Még nem, de már majdnem – a poszt kilövésének ideje ismeretlenségét tekintve – tudjuk, ki a világbajnok (az már megvan, hogy Scolari csudásmesés ex-trénerünk negyedik lett, mer’ a hollandok szétszedték őket a halványdöntőben is) – de azért krvasok tapasztalattal szolgál(t) nekünk ez a torna (is). Merthogy – és erre legyünk büszkék, mint begfigyelők – a/egy VB mindig koncentráltan adja meg azt, merről és merre is tart a világfutball elméleti és gyakorlati síkon.

A döntő fogja eldönteni azt holnap, hogy a kbszott szervezettség, és a “mindent-a-taktikának-és-a-csapatnak-alárendelés” nyer, vagy a “bízzál-mindent-(X)-majd-megcsinálja” futball vezet a végső győzelembe. Így vagy úgy – mert kb ez ettől már független változó – a lényeg csillagaim, hogy – pfejj, de ordenáré közhelyes lesz ez megint – lehet szépen bukni, és érdemtelenül eljutni a reálisnál jobb helyzetekbe-re-vagy mi. A Chelsea helyzetét nézzük most a négy elődöntős jelenleg ismert pozíviójából, ami a szombat este 23:49. Ez nyilván a poszt írása folyamán változni fog, mint ahogyan az író szeszbeviteli hatásfoka is, ezzel viszont önmaguknak mit sem kell törődni, elvileg max én leszek másnapos, vagy mi.

muller_kroos

Valójában azt akarom elővenni, hogy egy-egy stílus csapott össze a két elődöntőben Brazíliában, mégpedig a “szervezettség” kontra “egyéniségre építés”. Az “Európa” vs “Dél-Amerika”. Ismerjük az eredményeket: a németek vállalták a játékukat, a brazilok pedig – ugyan legjobbjaik nélkül, de – a kibszott legtörténelmibb lffaszba néztek bele, míg a hollandok feladták a játékukat, s a végsőkig húzva elhasaltak a lelki erő próbáján.

Ismerve José lelkivilágát, ars poeticaját, és általában véve stílusát, a Chelsea lesz a német és a holland válogatott kombinációja – remélhetőleg a jobbik, mintsem a vesztes mixture kategóriában. Minden esetre rá baszottul nem jellemző a bárki kezébe varázspálca delegálás, ergo nem fog Ázár sem Neymar/Messi módjára jokert játszani a 11 lapos pakliból, de ha minden jól megy, ő lesz a király a dáma és az ász között. Ergo, beáll a sorba, ahol lehet még király, csak nem egyedülálló, hanem faszagyerek.

Betűzöm ide, hogy akartam játszatni veletek egy apró játékot villámposzt szintjén, miszerint írjatok 3 játékost, akit a VB alapján igazolnátok, csak aztán úgy döntöttem, hogy le fogjátok azt írni ti ide is, aztán jóság van. Nodeszóval. Nem tudom, tudok-e 3 illetőt mondani, mert vagy több, vagy kevesebb – DE: a VB alapján (ami elvi hülyeség, mert) igazolni én 2, azaz kettő játékost adnék a Chelsea meglévő keretéhez: ez pedig Müller és Kroos. Ha nem lenne a világlegjobb kapusvitánk, sírva követelném a Navas vs Ochoa kettős egyikét az No1 posztra, Robbent vissza, ésatöbbi ésatöbbi, a lényeg, hogy ami hiányzott az előző szezon Chelseajéből, azt bizony ez a két ember testesíti meg. Müller ugyanis önmagában nem a legképzettebb futballista. Nem ő a legjobban cselező, ha lenne térlátása és kiváló technikai adottságai, akkor meg már akár világklasszisként is emlegethetnénk, így meg nem, de azért kurvára elférne nálunk is, – és talán jobban, mint Costa, de ezt már csak “utólag” tudom majd megítélni, lévén egyik új szerződést kötött a Bayernnel, a másik meg fél lábban a spájzban van.

Kroos alternatívája viszont nem igazán létezik nálunk, és gecimód kellene, inkább ő, mint a másik, “elvileg” helyére hozandó (ugye nem is egy poszt) Khedira, aki szintén nem rossz opció, de a Realnak kifizentő árért jöhetne Kroos is, ami/aki kb tizenhatszor jobb opció. Nem mintha így is nem lenne elégséges+ csatárfeed opció a csapat A v B v C taktiájában, de azért Ramirest bármikor elcserélném akármennyiráfizetéssel a németre…

jm dilemma

Ééés… térjünk a lényegre. Nem a játékosokra. A taktikára. Dzsozé. Remélhetőleg a sohamegnemalkuvó. Mert basszameg, az egyetlen dolog, amit kibszottul megtanulhatott mindenkibárki a VB-n, hogy ha feladod a játékod, akkor törvényszerűen buksz. By thy way, lényegtelen, hogy önszántból, vagy a helyzet hozza. Ha nem MERSZ játszani, AZT, amit tudsz, akkor kampec. Vicc? Lófaszt. Nézz végig a mezőnyön. Kolumbia-Brazília. A drogbárók mit toltak? Azt, amivel korábban rommávertek bárkit? Ah. Nem. Megijedtek a hazaiaktól – ki is kaptak. Costa Rica, a VB szimpatikus “kiscsapata”? A nyakam rá, hogy elverik a kimerülő hollandokat – ha nem adják fel a korábbi játékukat. Belgák? Hát rommárakják ezt a szerencsétlen (azóta ugye döntőbe jutő) Argentínát, HA. Ha, nem adják fel azt, amit az USA ellen toltak. José fiam figyelsz?!

NST pajtásunk akarott írni egy posztott a Kroos nevű gyareknek, ennyire jutott, azé adjuk meg neki, amit kell, ha nem égeti ki a retinánkat a kibszott skin, hogy igaza van. Ez a legkevésbé sem változtat azon, hogy a játékosokkal agyonbaszott középpályánk nem feltétlenül igényli a dajcs srác meglétét, mindazonáltal ő az én meglátásom szerint egy akkora tátongó lyuk, hogy Ciccolina nem tudta akkorára tátani a száját egykor, mint érte kellene.

Mire jutottunk így a pre-season előtt? Kell egy A és egy B taktika, esetlegesen egy C, hozzáillő játékosok, és ragaszkodás a végsőkig a jóhoz – nem pánikszerű basszantás az egyikből a másikba. Feltételezve a keret változatlanságát – ami elvi hülyeség, de mégis – nem kivitelezhetetlen. Erősödtek a riválisok? Relatív. A közvetlenek egyelőre nem. A ManU igen, de főképp tréner szinten. Mi megvettük a hiányzó csatárunkat(?), és a hiányzó(?) középpályásunkat. Van még egy balkettőlyuk, és egy pivothiány. Innentől jöhet Sanchez (haha), meg bárki, az alap ránézésre a PL Stamfordra hódítása, JM csillagom, akár tetszik, akár nem. Lampard és Cole nélkül, de ezt te választottad.

Visszatérve a címre, amit én adtam, és még csak nem is véletlen: mit adott nekünk a világbajnokság? Tagadhatatlanul azt, hogy egy-egy meccsen nem feltétlenül, de akkor is főleg, és összességében pedig pláne: a legösszetettebb csapat mehet legtovább. Nem tudva, hogy a BL v a PL a legfőbb cél – Abra szemében, mert hát az enyémben a Premier League – José gatyája lóg, fel kell kötni. A gatya megvan hozzá, a korc pedig az ő kezében van.

Összességében pedig a végső konzekvencia agyig hatoló Umbrella kérdése az, hogy akkor érdemes-e (mégha nem is reális) feláldozni a csapatjátékot egy hős oltárán, vagy a győzelem a megalkuvás nélküli csapatjátékban rejlik? Azt mondják az okosok, hogy a meccseket a támadók, a tornákat a védelmek nyerik. Ott voltunk, végig, a sorozatok adott végéig, a csaták esetében ritkán döntött a támadósor. Eddig. Lehet-e a branyol a megoldás? Mostmár krvára remélem, mert minden elvi ellenkezésem ellenére idehoztuk, innentől pedig jobban bízok benne, mint a lottó 5-ös-ben, ami ugyan csak 1 fokkal jobb, mint a semmi, de már muszáj voltam a pozitív tartományba mozdulni, ha már JM azt gondolta, hogy Costa a megoldás a problémáinkra. Torres 1,5. Vagy, ha minden jól megy, LEGALÁBB 2,0. Az általam protezsált Mandzukicsot odaadtuk a helyére az Atletinek féláron. Én fogok a legkevésbé röhögni, ha ebből szarul jövünk ki, pedig benne van.

Nade, amit a VB adott nekünk. Herrerat figyeltétek? Mexikó nem ment a legvégsőkig, de a megalkuvás nélküli játékuk engem ámulatba ejtett. Talán ők voltak, akik a legtovább bírták a saját játékukkal. Mert hiába voltak jók és számomra szimpatikusak a belgák, a costa rica-iak, a kolumbiaiak, a végén mind-mind feladták, amit csináltak, és buktak. Elvárásokat nem fogalmaznék meg a csapattal szemben augusztus elejéig első körben, de másodvonalasan már most közlöm, hogy részemről a cél a PL. Aztán jöhet a többi.

Jose#CFCBlog

WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com